Több pénzért sem töltik be a tartósan üres praxisokat

A fogorvosok és a háziorvosok sem haraptak rá a letelepedési támogatásra.

Hiába emelte idén a duplájára a tartósan betöltetlen körzetet vállaló háziorvosoknak és fogorvosoknak nyújtott letelepedési támogatás összegét a kormány, eddig elenyésző a nyertes pályázatok száma, miközben hónapról hónapra több az üres praxis – tudta meg a Magyar Nemzet.

A legfrissebb, lapunk által megismert nyilvános lista szerint idén eddig mindössze tizenegy szakember nyerte el a több millió forintos letelepedési támogatást, mert olyan körzet betöltésére vállalkozott, amelyben legalább fél éve nincs állandó orvos. A több száz, tartósan ellátás nélkül maradt praxisból így egyelőre csupán ennyit tudnak feltölteni.

Ott, ahol már több mint egy esztendeje nincs ellátás, tizenkétmillió forintos támogatás kapható, ezt idén eddig mindössze hárman kapták meg. Két éve betöltetlen körzetet is csak egyetlen fogorvos vállalt, ezért neki 14 millió forintos támogatás járt.

Két orvos pályázott eredményesen a három éve üres körzetek esetén járó 16 millió forintra, és csupán egyetlen szakember igényelte a legalább négy éve betöltetlen szolgálat esetében kapható 18 millió forintot. Az adatok szerint az igényelhető legmagasabb, húszmillió forintos támogatást, amely legalább 60 hónapja üres körzet esetén jár, idén két háziorvos és két fogorvos nyerte el.

Az érintetteknek legalább hat évet kell a praxisban tölteniük. Az eddigi nyertes pályáztok száma azonban rendkívül kevés, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy folyamatosan emelkedik a tartósan betöltetlen körzetek száma mind a fogorvosok, mind a háziorvosok esetében. Utóbbiak esetében 287 ilyen körzetet listázott az Országos Alapellátási Intézet legfrissebb jelentésében, míg ez a szám tavaly januárban még „csak” 238 volt. Eközben egyre nagyobb a baj a fogorvosi ellátásban is. Ahogy arról nemrégiben beszámoltunk, itt is emelkedett a tartósan betöltetlen körzetek száma. Míg március elején még 234 legalább fél éve üresen álló körzetet listáztak, addig ez a szám április végén már 251 volt.

A letelepedési mellett a háziorvosok praxisjogvásárlási támogatásra is pályázhatnak. Ennek összege maximum négymillió forint lehet, amit eddig tízen nyertek el.

Hiába jelzik tehát a szakértők szinte minden hónapban, hogy a háziorvosok elöregedése és az utánpótláshiány súlyos nehézséget okoz majd az ellátásban, egyelőre úgy látszk, nem sikerült megtalálni azt a megoldást, ami a szakmában tartaná a fiatalokat. Erre utalnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi Egészségügyi statisztikai évkönyvének riasztó adatai is. Ebből az derült ki, hogy 2015-ben az egy orvosra jutó éves betegforgalom 11 474 fő volt, míg 2010-ben 10 994, 2000-ben pedig 9208. Ha ezt napi, átlagos betegszámra is lebontjuk, akkor 254 munkanap alatt a háziorvosoknak 2015-ben naponta 45 pácienst kellett ellátniuk, miközben a legtöbben 3-4 órát rendelnek.

A fogorvosok estében sem jobb a helyzet. Nagy Ákos, az Országos Alapellátási Szövetség tagja, fogorvos a letelepedési támogatásról korábban elmondta: nem elég motiváló a fogorvosok számára a támogatás, hiszen egy rendelő berendezése önmagában legalább tíz-tizenötmillió forintba kerül. Még ha a berendezést biztosítják is, akkor is olyan kevés a praxis havi állami finanszírozása, hogy a többmilliós szabad felhasználású támogatás ellenére sem feltétlenül éri meg tartósan betöltetlen praxist vállalni.

Komoly baj az is, hogy a milliókkal kecsegtető pályázatok nem érhetők el egész évben, idén például csupán márciustól októberig lehet rá jelentkezni. Azok az orvosok tehát, akik „rosszkor” akarnak tartósan betöltetlen körzetet vállalni vagy saját praxist vásárolni, milliós támogatástól eshetnek el. Erre egyébként idén már több példa is volt.

A probléma lehetséges megoldásai között persze mindig felvetődik a magasabb finanszírozás, de a korszerűsítés és az alapellátás presztízsének növelése is elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy ezt a területet válasszák a fiatalok.

Novembertől 33 ezer forintos kiegészítő pótlékot kapnak a védőnők, amely 2018-ban is jár majd – jelentette be tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: ezzel párhuzamosan megkezdik a nemzeti védőnői hálózat kiépítésének előkészítését, mert azt szeretnék, hogy a védőnői szolgálat egységes feltételekkel működjön 2018-tól. Az ötezerből egyébként mintegy ezer védőnő fordult a kormányhoz bérük rendezése érdekében. Lázár szerint az állami egészségügyi rendszerben lenne a védőnői hálózat helye, jelenleg azonban az önkormányzatok felügyelete alatt működik. A miniszter megerősítette, hogy a mentőszolgálat dolgozóinak bére 2018-tól az új életpálya keretében 10 százalékkal emelkedik. (MTI)