Másik forrásunk szerint ugyanez a helyzet a tanítás, tanulás, és kutatás szabadságával is.
– Az állam nem szól bele abba, hogy a CEU-n mit tanítsanak, és hogyan, hanem ahhoz szab feltételeket, hogy az intézmény hogyan működjön. A kettő nem ugyanaz – mondta. A „teljesíthetetlen feltételek” esetében a képviselő árnyalta a képet. Az ugyanis szerinte elképzelhető, hogy a törvény által szabott szűk határidő valóban fennakad az alkotmányos kontrollon.
– Azonban ebben az esetben is – vélekedett – az AB legfeljebb úgy foglalhatna állást, hogy a jogalkotó szabjon lazább határidőt, de ez nem érintené a lex CEU lényegét.
Másik forrásunk ehhez hozzátette: az, hogy az Egyesült Államok szövetségi kormányával kellene megállapodni a CEU-ról, lehet még esetleg a szakvéleményben említett teljesíthetetlen feltétel, hiszen az amerikai kormány már kinyilvánította, hogy nem érzi magát illetékesnek az ügyben.
– Ebben az esetben az AB úgynevezett alkotmányossági feltételt szabhatna a törvényhez, vagyis úgy foglalna állást, hogy ezen a paragrafuson változtatva már alkotmányos lesz a jogszabály. Ekkor mi természetesen változtatni fogunk, előírhatjuk akár azt is, hogy a kormánynak és a szövetségi államok negyedének kell megállapodnia – hangzott az iróniától sem mentes válasz az egykori kormánytagtól.
Az AB-t nem köti határidő a döntésben, és a lapunknak nyilatkozó képviselők nem is számítanak rá, hogy a nyári bírói szünet előtt határozni fognak a jogszabályról, vagyis legkorábban ősszel derülhet ki, hogy alkotmányos-e a lex CEU. Áder János köztársasági elnök – ugyan a szokásosnál hosszabb mérlegelés után, de – nem talált alkotmányossági kifogást és aláírta a törvényt.
