Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla a Lánchíd Palota bérleti szerződése ügyében tavaly novemberben hozott elsőfokú ítéletet, így elölről kell kezdeni az állami tulajdonú Eximbank és a Nobilis Kristóf nagyvállalkozó között indult eljárást. Az ítélőtábla indoklása szerint az első fokú bíróság nem folytatott le megfelelő bizonyítást a szerződés jó erkölcsbe ütközése és a feltűnő értékaránytalanság miatt kezdeményezett perben. A döntés az Eximbanknak kedvezhet, ugyanis a pénzintézet ügyvédei éppen az ítélet hatályon kívül helyezését kérték annak megalapozatlansága miatt. Bártfai Beatrix, a bank jogi képviselője kérdésünkre elmondta, úgy látja, jogszerű döntést hozott a bíróság.
Az ügyben a múlt év végén hirdetett nem jogerős ítéletet a Fővárosi Törvényszék, amely alaptalannak találta az állami bank által benyújtott keresetet. A korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium, jelenleg pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő pénzintézet azért perelte be a Nobilis Kristóf érdekeltségébe tartozó DÖB-68 Zrt.-t, mert álláspontja szerint feltűnően értékaránytalan módon adta számukra bérbe a patinás Duna-parti ingatlant tíz évre.
Az Eximbanknál úgy vélték, az állami intézmény korábbi vezérigazgatója, Nátrán Roland vezetése idején Nobilis Kristóf közbenjárhatott annak érdekében, hogy az Eximbank az új székhelyéül – tízéves futamidő mellett – a Clark Ádám téri épületet válassza, miután azt cége más bankok hiteléből megvásárolta. Azonban a megállapított bérleti díj meghaladja a törlesztőrészleteket, tehát a milliárdos vállalkozó úgy szerzi meg a palotát, hogy ezt nem a saját, hanem az exportbank pénzéből finanszírozza – derült ki a bank ügyvédjeinek érveléséből. Mindez azt jelenti, hogy az Eximbank jelenlegi vezetése azt sejti a háttérben, a korábbi döntéshozók lepaktáltak Nobilisékkal, hogy az üzletembert hozzásegítsék egy csillagászati értékű műemléki irodaházhoz.
Ehhez képest a vállalkozó és jogásza a bíróság előtt tagadta, hogy feltűnő értékaránytalanság állt volna fenn a szerződés megkötésekor. Érvelésük szerint a felperes egy bank, amely a perben is hangoztatta, hogy jártas az ingatlanpiacon, s maga is finanszíroz nagy ingatlanberuházásokat, így ha értékaránytalanság állt volna fenn, azt fel kellett volna ismernie a vezetőségnek – hangoztatták Nobilisék. A Fővárosi Törvényszék végül első fokon elutasította az Eximbank keresetét. A bíró szóbeli indoklásában elmondta, nem lehet összemosni a jó erkölcsbe ütközés tilalmát a feltűnő értékaránytalanság tilalmával. Kifejtette azt is, a szakértői vélemény nem támasztotta alá, hogy a vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég és az Eximbank közti bérleti díj valóban feltűnően értékaránytalan volna.
