Exkluzív összeállítással jelentkezik a csütörtöki Heti Válasz. Mint előzetesükben írják, három tételben tudják bizonyítani, hogy a hatalom százmilliókat utal az MSZP-hez köthető kasszákba – és azt is megmondják, miért.
A hetilap ajánlójában Gál J. Zoltánt, „a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok kommunikációs tótumfaktumát, a Vasárnapi Hírek volt főszerkesztőjét idézi: „Mutatkoznak jelei, hogy (Orbán) sokféle – leginkább persze háttérben, titokban megkötött – alkura hajlandónak mutatkozik az ellenzékkel is, na nem a Jobbikkal, hiszen az a saját szavazótáborát veszélyezteti, hanem a támogatottsági gettóba szorult baloldallal, annak vezető erejével, az MSZP-vel. Erre pedig az adósságcsapdában és mondanivaló-deficitben vergődő szocialisták elvben alkalmasak is, miközben magától értetődő, hogy a változás esélyét csakis ezen alkuk elutasítása kínálja.”
Gál J. Zoltán a Vasárnapi Hírek vezetőjeként tavaly még integrálni akarta lapjával a forráshiányokkal küzdő Népszavát, de aztán idén januárban távozott saját újságjának főszerkesztői posztjáról is.
Döntését aktuálpolitikai indokokkal magyarázta: utoljára közölt publicisztikájában arról írt, hogy az utóbbi időben Magyarországon hátrálunk vissza a pártsajtó letűntnek hitt korába, a reklámpiac elosztóhely lett, „onnan annak osztanak, akire áldását adja a hatalom a látszatért cserébe”. Arra is kitért, hogy a hirdetési piacra jó ideje „rátehénkedett” az állam, a kormány pedig ezt a kényszert a saját befolyása növelésére használhatja, a ma létező viszonyok konzerválása érdekében.
Kijelentéseit könnyen lehet vonatkoztatni az állami hirdetésekkel masszívan kitömött, példányszámát idén jelentősen megnövelő Népszavára: az Átlátszó egyébként már januárban, pár nappal Gál. J. távozása előtt jelezte, hogy egy háttéralku keretében hamarosan állami hirdetések jelenhetnek meg a Népszavában.
A koncepció állítólag az volt, hogy a Népszava maradjon baloldali ellenzéki, de inkább véleményeket, elemzéseket közöljön, mint tényfeltáró anyagokat.