Tavalyhoz képest sokat romlott a várólistán szereplő betegek helyzete, gerincstabilizáló műtétre például tavaly júliusban 354 nap volt az átlagos, tervezett várakozási idő, míg ez tegnap már 467 nap volt. A páciensek így sokkal többet szenvednek, mielőtt a beavatkozás nyomán csökkenhetnek az állapotukkal járó fájdalmak. Emelkedett az érintettek száma is, 611-ről 686-ra – tudta meg lapunk.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legfrissebb adatai szerint a térdprotézist igénylők sem járnak jobban idén, esetükben ugyanis 387-ről 407 napra emelkedett az átlagos várakozási idő. Itt már jóval magasabb az érintettek száma, jelenleg több mint 6000 ember szorulna rá a beavatkozásra, és nekik úgy is többet kell várniuk, hogy közben mintegy 300 beteggel rövidült a lista.
Legtöbben most is szürkehályog-műtétre várakoznak. Érdekes, hogy ennél a beavatkozásnál pontosan ugyanannyit kell várni, mint tavaly júliusban: 104 napot. Ez azonban távolról sem jó eredmény, főként ha figyelembe vesszük, hogy a rászoruló betegek száma a vizsgált időszakban 11 377-ről 10 581-ra csökkent.
Úgy tűnik tehát, hiába kevesebb a beteg, várhatóan nem kerülnek sorra hamarabb a páciensek, az elmúlt egy évben ugyanis a számok alapján megtorpant az a javulás, ami 2013-tól jellemező volt. Hosszú távon ugyanis igen szép eredményeket produkáltak az intézmények; a 2013-as mutatókhoz képest például most átlagosan 243 nappal hamarabb végzik el a szürkehályog-műtéteket, és közel 14 000-rel csökkent a listán szereplő betegek száma is. Ez a csípő- és térdprotézis-beavatkozások esetében is megfigyelhető. A mutatók alapján előbbinél 2013-hoz képest most 429, utóbbinál 293 nappal rövidebb az átlagos várakozási idő, és 3000-4000-rel csökkent a betegek száma is. Hosszú távon tehát jók az eredmények, de ez az utóbbi egy év romló mutatóin és az ezt megszenvedő betegeken akkor sem segít. Már a tavalyi, közel egyéves várakozás sem volt kevés egy gerincstabilizáló műtétre, ez most még három hónappal lett hosszabb.
Távolról sem mindegy egyébként, hogy a várólisták esetében az ország melyik régiójáról van szó: a NEAK adatai alapján például gerincstabilizáló beavatkozásra a Dél-Alföldön átlagosan két, Nyugat-Közép-Magyarországon 199, míg a Dél-Dunántúlon 779 napot kell várniuk a betegeknek. Az is jelentősen különbözik, hol hány beteg vár a műtétre. Nyugat-Közép-Magyarországon például 332, míg a Dél-Alföldön mindössze nyolc ember szerepel a listán, ott valószínűleg ezért csak két nap az átlagos várakozási idő. Ezek a régiós különbségek egyébként több műtét esetében is tapasztalhatók, ilyen például a szív elektrofiziológiai vizsgálata (egyfajta katéteres beavatkozás), az implantátumos hasfali, a lágyéksérv- és a szürkehályog-műtét is.
Egyébként a várakozási idő nem egyedül a listán szereplők számától függ. Mint korábban már fölhívtuk rá a figyelmet, befolyásoló tényező lehet az elérhető orvosok száma és leterheltsége, a tárgyi feltételek, a műtőhasználati korlátok, a finanszírozási problémák is.
Jelenleg a várólista-nyilvántartás adatai alapján 27 590 beteg vár műtéti ellátásra, ami lényeges javulás ahhoz képest, hogy ez a szám öt évvel korábban még több mint 70 000 volt. Arról, hogy valójában az elmúlt egy évben bizonyos műtétek esetében nőtt a várakozók száma és a várakozási idő is, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyébként másképp kommunikál. Májusban ugyanis Rétvári Bence parlamenti államtitkár azt hangsúlyozta: nemcsak a kórházi várólisták hossza, hanem a várakozási idő is csökkent az elmúlt években. Mint mondta: a kormány 2013-ban indította el a várólista-csökkentési programot, amelyre 2017-ig összesen 17,2 milliárd forint többletforrást nyújtottak, idén ötmilliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.
A várólista-csökkentő program egyik fontos eleme, hogy azok a kórházak, amelyeknek nagyobb stábjuk és műtői kapacitásuk van, költségnövekedés nélkül átvehetnek betegeket azoktól a várólistát vezető intézményektől, ahol a kapacitáshiány miatt nincs lehetőség olyan gyorsan elvégezni a beavatkozásokat. A betegek is jól járhatnak, hiszen a NEAK nemcsak a kórházakat segíti, hanem az utazást vállaló betegeket is. Ha ugyanis a műtétet egy lakhelytől távol eső intézményben végzik, akkor utazási támogatás jár, sőt ha indokolt, akár a kísérő utazási költségeit is megtérítik.
