Egyébként a várakozási idő nem egyedül a listán szereplők számától függ. Mint korábban már fölhívtuk rá a figyelmet, befolyásoló tényező lehet az elérhető orvosok száma és leterheltsége, a tárgyi feltételek, a műtőhasználati korlátok, a finanszírozási problémák is.
Jelenleg a várólista-nyilvántartás adatai alapján 27 590 beteg vár műtéti ellátásra, ami lényeges javulás ahhoz képest, hogy ez a szám öt évvel korábban még több mint 70 000 volt. Arról, hogy valójában az elmúlt egy évben bizonyos műtétek esetében nőtt a várakozók száma és a várakozási idő is, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyébként másképp kommunikál. Májusban ugyanis Rétvári Bence parlamenti államtitkár azt hangsúlyozta: nemcsak a kórházi várólisták hossza, hanem a várakozási idő is csökkent az elmúlt években. Mint mondta: a kormány 2013-ban indította el a várólista-csökkentési programot, amelyre 2017-ig összesen 17,2 milliárd forint többletforrást nyújtottak, idén ötmilliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.
A várólista-csökkentő program egyik fontos eleme, hogy azok a kórházak, amelyeknek nagyobb stábjuk és műtői kapacitásuk van, költségnövekedés nélkül átvehetnek betegeket azoktól a várólistát vezető intézményektől, ahol a kapacitáshiány miatt nincs lehetőség olyan gyorsan elvégezni a beavatkozásokat. A betegek is jól járhatnak, hiszen a NEAK nemcsak a kórházakat segíti, hanem az utazást vállaló betegeket is. Ha ugyanis a műtétet egy lakhelytől távol eső intézményben végzik, akkor utazási támogatás jár, sőt ha indokolt, akár a kísérő utazási költségeit is megtérítik.
