A kerekasztalt tavaly februárban alakította meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), miután egyre élesebbé váltak a közoktatás helyzetével kapcsolatos tiltakozások. Sokan azzal kritizálták a szervezetet, hogy csak látszategyeztetésekre szolgál, így például a pedagógus-szakszervezetek nem is kívántak részt venni a munkájában. Ugyancsak bírálták a kerekasztalt amiatt, hogy az elmúlt közel másfél évben nem szabályozták a működését, így ajánlásaik elfogadása sem volt kötelező a döntéshozóknak. Úgy tűnik, ez utóbbi a jövőben sem fog változni, ugyanúgy „javaslattevő, véleményező, stratégiai tanácsadói tevékenységet végző” testület marad, amelynek egyik feladata az lesz, hogy „figyelemmel kísérje a köznevelés helyzetét, állást foglaljon a közneveléssel összefüggő oktatáspolitikai, kutatási és stratégiai fejlesztési kérdésekben”. Emellett ugyancsak követnie kell „a köznevelés színvonalának alakulását”, illetve „a köznevelés fejlesztését szolgáló kutatási feladatokat kell kezdeményeznie”.
Ami a tagság összetételét illeti, a több mint 30 fős kerekasztalnak több képviseleti oldala lesz. A kormányzat részéről az Emmi mellett több más, az oktatásban érintett minisztérium is delegálhat egy-egy főt a testületbe: a Nemzetgazdasági, a Honvédelmi, a Földművelésügyi és a Belügyminisztérium. A szakma oldaláról többek közt a Nemzeti Pedagóguskar, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia jelölhet tagokat. Emellett a kormány az egyházak tanácsára különösen számít. Ugyanis míg az egyházi köznevelésiintézmény-fenntartók képviseletében négyen is jelen lehetnek, az állami fenntartótól csak kettő, míg a szakképzési centrumoktól és a magánfenntartóktól egyaránt csak egy-egy tag érkezhet. Továbbá ugyancsak képviseltethetik magukat az önkormányzatok (2 fő), a nemzetiségi önkormányzatok (1 fő), az országos szülői (1 fő) és diákképviseletek (1 fő), illetve a szakszervezetek (3 fő).
A kerekasztal ügyrendjét a miniszternek kell jóváhagynia, tagjainak megbízása öt esztendőre szól, tevékenységükért díjazást nem kapnak. A Köznevelés-stratégiai Kerekasztal felállítására az Emmit vezető Balog Zoltánnak két hónapja van.
– A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elutasítja a szabályozásnak ezt a formáját – nyilatkozta lapunknak Szüdi János, a szakszervezet oktatási szakértője. Rámutatott: egy kormányhatározat nem egyenlő egy jogszabállyal, vagyis ez az alacsonyabb szabályozási szint „senkire nézve nem biztosít jogot, sem pedig kötelességet”. Hozzátette: ebből az is következik, hogy a miniszternek nem lesz egyeztetési kötelessége a testülettel. „A kerekasztalnak továbbra sincs semmiféle törvényben garantált jogosítványa, a miniszter látszategyeztető szervezete maradt” – mondta, hozzátéve, hogy a testület összetétele is elfogadhatatlan, miután a tagok többsége azok közül kerül ki, akik „a miniszternek kedvesek” és a kormánytól függnek. Szüdi azt is megjegyezte: „annyi nagyvonalúság sincs” a határozatban, hogy a miniszter a kerekasztalra bízza saját működési rendjének elfogadását, vagy hogy kötelező legyen tárgyalnia a testület által javasolt témákról.
– Nem egyértelmű, hogy a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalnak milyen hatásköre van – vélekedett Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Arról beszélt, a határozat alapján nem kizárt, hogy folytatódik, amit korábban Lázár János miniszter mondott: hogy „a kerekasztal tárgyal, a kormány meg dönt”. „Meg kéne fordulni a lovon, a szakma valódi képviselőinek véleményére kellene hallgatni” – mondta Mendrey, hozzátéve, hogy szükség lenne olyan szabályozóerőre is, amely kötelezné a kormányt a kerekasztal többségi álláspontjának figyelembevételére. Ugyanakkor pozitív változásként értékelte, hogy a határozat nem a szakszervezetek reprezentativitásához kötötte a részvételt, hanem ahhoz, hogy legyenek tagjaik a köznevelésben. Mendrey azt viszont egyelőre nem tudta megmondani, hogy a PDSZ a jövőben részt venne-e a kerekasztal munkájában.
