Nyilvántartanák a „hajléktalan” gyerekeket

A jövőben a lakcím nélküli kiskorúak is kaphatnak támogatást, ám ehhez be kell vallani, hogy valójában hol tartózkodnak.

Tavaly ősszel lapunk a sajtóban elsőként számolt be arról a Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének szóló nyílt levélről, amely szerint hazánkban jelenleg négyezer gyermeknek nincs érvényes lakcíme, így ők szinte minden szociális ellátástól elesnek, mivel azok igénybevételéhez bejelentett cím kell. További 1500 kiskorúnak csak települési szintű lakcíme van, ami jelentősen megnehezíti az ellátáshoz való hozzáférést. A többek között lakhatási szegénységgel foglalkozó Város Mindenkié, az Utcajogász és a Gyerekesély Közhasznú Egyesület célja a levéllel az volt, a kormány tegyen azonnali lépéseket annak érdekében, hogy a lakcím nélküli gyerekek hozzájussanak az alapvető ellátásokhoz. A civil szervezetek úgy tapasztalják, jelenleg államilag támogatott egészségügyi ellátásra, gyesre, családi pótlékra és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre csak az a család jogosult, amelyiknek van bejelentett lakóhelye, ahogy az ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre is csak ennek birtokában válnak jogosulttá. Ezenfelül az úgynevezett települési támogatások igényléséhez (ilyen például a gyógyszertámogatás vagy az átmeneti segély) szintén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely kell.

A több szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletet módosító előterjesztés emellett

további korlátozásokat vezetne be a segélyezési rendszerben, amivel még jobban szűkítené az ellátásra jogosultak körét.

Az egyik ilyen módosítás tovább szigorítaná a foglalkoztatást helyettesítő támogatás – köznyelven segély – igénybevételének feltételeit. Ahhoz, hogy valaki jogosult legyen az ellátásra, minden évben igazolnia kell, hogy egy évben legalább 30 napot dolgozott. Ez eddig lehetett közmunka, munkaerőpiaci programban vagy képzésben való részvétel, alkalmi vagy idénymunka, másnak fizetségért végzett háztartási munka és közérdekű önkéntes tevékenység. A tervezet azonban július 1-jétől kizárná az elfogadható tevékenységek közül az ügyféllel egy lakcímen élő közeli hozzátartozónál végzett háztartási munkát, vagyis valódi munkavégzést várna el a segélyezettektől. Akit kizárnak a jogosultak köréből, az leghamarabb egy év elteltével igényelheti a támogatást, tehát erre az időre egy fillér nélkül maradna.

Szűkítenék a védendő fogyasztók körét is.

Ők azok a szociálisan rászoruló személyek, akik a gáz-, villany- vagy vízszámla fizetésekor rossz anyagi helyzetük miatt kedvezményeket kapnak, például részletfizetést, fizetési haladékot kérhetnek, vagy előre fizető mérőt szerelnek fel náluk. Az előterjesztésben úgy fogalmaznak, a jövőben csak az lehetne védendő fogyasztó, akinek erről hatósági bizonyítványt állít ki a járási hivatal. Ilyen papírra azok lesznek jogosultak, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 százalékát (71 250 forint) és a családjuknak vagyona nincs. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium adatai szerint tavaly év végén a villamos energia felhasználása tekintetében szociálisan rászoruló védendő fogyasztóként 38 718 fő, földgázfogyasztás tekintetében 14 069 fő szerepelt a szolgáltatók nyilvántartásában. Azt a szaktárca is elismeri, hogy ez a töredéke annak a létszámnak, akik igényelhetnék a státuszt. A jogosultak jelentős része tehát most sem igényli a védendő fogyasztói státuszt, és hatósági bizonyítvány kiadását valószínűsíthetően még a jelenleg nyilvántartottaknak is csak kis része fogja kérni – írja a minisztérium, vagyis abban reménykednek, a szigorítás és az új papírbeszerzési kötelezettség hatására még többen esnek majd ki a tényleges kedvezményezetti körből.