Piacra dobnák a fővárosi Bálnát

A 3-as metró felújítása sürgetné az építmény eladását, de még az értékbecslést is lehagyták.

Nyílt pályázaton, de nyilvánosan megismerhető értékbecslés nélkül, 11 milliárd forintos minimálárral privatizálná sürgősen a Demszky-korszakban a ferencvárosi közraktárak átalakításával épített Bálna épületét és a hozzá kapcsolódó mélygarázst Budapest kormánypárti vezetése – derült ki a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének egyik előterjesztéséből. A 3-as metró felújítása körül kialakult nehéz helyzetben igencsak elrejtették a közlekedési beruházáshoz hiányzó összeg egyharmadával kecsegtető eladást: az utolsó napirendi pontok egyikeként javasolják megtárgyalni Bagdy Gábor (Fidesz–KDNP) főpolgármester-helyettes javaslatát, amely egy másfél évvel ezelőtt elhalasztott terv „leporolása”. Akkor a Matolcsy György vezette jegybank szerezte volna meg a Duna-parti ingatlant.

Bár a fideszes városvezetés pénzt és időt nem sajnálva, éveken át hadakozott a 2010 előtt előnytelen ppp-konstrukcióban felépített – különösen a Duna túlpartjáról nézve – látványos, panorámás kilátású, de részben kihasználatlan építményért, most azt írták: a remélt vételár az eddigi ráfordításokra nyújt fedezetet. Hogy mennyire sürgős a bevétel, jelzi: nemcsak az értékbecslést felejtették el csatolni, de az előterjesztésből hiányzik azoknak az összegeknek a pontos felsorolása is, amelyeket eddig már ráköltött a fővárosi önkormányzat. Ennek és az említett legkisebbként megjelölt vételárnak az összehasonlítása nélkül ugyanis kétséges a döntés megalapozottsága. A dokumentum ellentmondásos: egy részben azt tartalmazza, hogy milyen sikeres az eddigi hasznosítás, másrészt viszont az olvasható benne, hogy hosszú távon a főváros az épület állagát sem képes megóvni, nemhogy az eredeti kulturális és kereskedelmi célú működést megtartani.

A javaslat azt is tartalmazza, hogy a jelenleg a Bálnában tevékenykedő Új Budapest Galéria, illetve a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ húsz évig helyet kap itt, ezt a vevőnek tudomásul kell vennie. A két intézmény természetesen bérleti díjat fizet majd az új tulajdonosnak. A leendő vevő továbbá évente legfeljebb 15 nap ingyenes használatot kell hogy engedélyezzen a fővárosi önkormányzatnak.

Lapunk számára tegnap Bagdy Gábor elérhetetlen volt. A főpolgármester-helyettes 2013 novemberében ezekkel a szavakkal adta át az épületet: „Legyen a Bálna a mi hungarikumunk, Budapest Eiffel-tornya.”

Tokody Marcell (Jobbik) szerint a privatizáció már a hűtlen kezelés határát súrolja. – Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a még meglévő közvagyon kiárusításából pótolják a metróberuházáshoz hiányzó pénzeket – mondta kérdésünkre az ellenzéki fővárosi képviselő.

– A budapestiek elleni köztörvényes bűncselekménynek tekintem a vagyonfelélést, a fideszes városvezetés képtelen ellátni feladatát – állította Horváth Csaba (MSZP), tiltakozva a lépés ellen.

Gy. Németh Erzsébet (DK) közölte: meg fogják akadályozni, hogy akár Matolcsy György, akár Orbán Viktor veje vagy gázszerelője tegye rá a kezét a budapestiek vagyonára, miközben a kormány nem ad pénzt a veszélyes 3-as metróra.

Csárdi Antal (LMP) szerint azonban nem ördögtől való az értékesítés, ám szerinte is hiányzik az értékbecslés és a döntéshez szükséges összehasonlító elemzés. Emlékeztetett: a Bálna, korábbi nevén CET, a Demszky-korszak súlyos örökségének része, és a legfontosabb, hogy a város többet már ne veszítsen a beruházáson.

A Magyar Nemzet a kezdetektől fogva követte a 2010 előtt magánbefektetőnek átjátszott, majd hosszú évekre leálló és botrányossá váló fejlesztés sorsát. Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester akkor még azt állította: egy fillér közpénzt sem költenek a fejlesztésre. Ehhez képest a hazai és a nemzetközi piacon is ismeretlen, hárommillió forint törzstőkéjű Porto Investment Hungary Kft.-vel kötött szerződésük alapján a várost 25 éven át 31 milliárdos kötelezettség terhelte volna. A Portót finanszírozó MKB Bank csak azzal a feltétellel nyújtott kölcsönt az akkori árakon 8,6 milliárdos beruházáshoz, ha a főváros „beáll” a cég mögé. Az ügyben a 2010 utáni városvezetés perek sorát indította, amelyből egy céggel és az MKB-val még van folyamatban lévő eljárás. A pénzintézet a 7,5 milliárdos építési hitel teljes összegét követeli a fővárostól.