Piacra dobnák a fővárosi Bálnát

A 3-as metró felújítása sürgetné az építmény eladását, de még az értékbecslést is lehagyták.

2017. 06. 10. 4:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyílt pályázaton, de nyilvánosan megismerhető értékbecslés nélkül, 11 milliárd forintos minimálárral privatizálná sürgősen a Demszky-korszakban a ferencvárosi közraktárak átalakításával épített Bálna épületét és a hozzá kapcsolódó mélygarázst Budapest kormánypárti vezetése – derült ki a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének egyik előterjesztéséből. A 3-as metró felújítása körül kialakult nehéz helyzetben igencsak elrejtették a közlekedési beruházáshoz hiányzó összeg egyharmadával kecsegtető eladást: az utolsó napirendi pontok egyikeként javasolják megtárgyalni Bagdy Gábor (Fidesz–KDNP) főpolgármester-helyettes javaslatát, amely egy másfél évvel ezelőtt elhalasztott terv „leporolása”. Akkor a Matolcsy György vezette jegybank szerezte volna meg a Duna-parti ingatlant.

Bár a fideszes városvezetés pénzt és időt nem sajnálva, éveken át hadakozott a 2010 előtt előnytelen ppp-konstrukcióban felépített – különösen a Duna túlpartjáról nézve – látványos, panorámás kilátású, de részben kihasználatlan építményért, most azt írták: a remélt vételár az eddigi ráfordításokra nyújt fedezetet. Hogy mennyire sürgős a bevétel, jelzi: nemcsak az értékbecslést felejtették el csatolni, de az előterjesztésből hiányzik azoknak az összegeknek a pontos felsorolása is, amelyeket eddig már ráköltött a fővárosi önkormányzat. Ennek és az említett legkisebbként megjelölt vételárnak az összehasonlítása nélkül ugyanis kétséges a döntés megalapozottsága. A dokumentum ellentmondásos: egy részben azt tartalmazza, hogy milyen sikeres az eddigi hasznosítás, másrészt viszont az olvasható benne, hogy hosszú távon a főváros az épület állagát sem képes megóvni, nemhogy az eredeti kulturális és kereskedelmi célú működést megtartani.

A javaslat azt is tartalmazza, hogy a jelenleg a Bálnában tevékenykedő Új Budapest Galéria, illetve a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ húsz évig helyet kap itt, ezt a vevőnek tudomásul kell vennie. A két intézmény természetesen bérleti díjat fizet majd az új tulajdonosnak. A leendő vevő továbbá évente legfeljebb 15 nap ingyenes használatot kell hogy engedélyezzen a fővárosi önkormányzatnak.

Lapunk számára tegnap Bagdy Gábor elérhetetlen volt. A főpolgármester-helyettes 2013 novemberében ezekkel a szavakkal adta át az épületet: „Legyen a Bálna a mi hungarikumunk, Budapest Eiffel-tornya.”

Tokody Marcell (Jobbik) szerint a privatizáció már a hűtlen kezelés határát súrolja. – Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a még meglévő közvagyon kiárusításából pótolják a metróberuházáshoz hiányzó pénzeket – mondta kérdésünkre az ellenzéki fővárosi képviselő.

– A budapestiek elleni köztörvényes bűncselekménynek tekintem a vagyonfelélést, a fideszes városvezetés képtelen ellátni feladatát – állította Horváth Csaba (MSZP), tiltakozva a lépés ellen.

Gy. Németh Erzsébet (DK) közölte: meg fogják akadályozni, hogy akár Matolcsy György, akár Orbán Viktor veje vagy gázszerelője tegye rá a kezét a budapestiek vagyonára, miközben a kormány nem ad pénzt a veszélyes 3-as metróra.

Csárdi Antal (LMP) szerint azonban nem ördögtől való az értékesítés, ám szerinte is hiányzik az értékbecslés és a döntéshez szükséges összehasonlító elemzés. Emlékeztetett: a Bálna, korábbi nevén CET, a Demszky-korszak súlyos örökségének része, és a legfontosabb, hogy a város többet már ne veszítsen a beruházáson.

A Magyar Nemzet a kezdetektől fogva követte a 2010 előtt magánbefektetőnek átjátszott, majd hosszú évekre leálló és botrányossá váló fejlesztés sorsát. Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester akkor még azt állította: egy fillér közpénzt sem költenek a fejlesztésre. Ehhez képest a hazai és a nemzetközi piacon is ismeretlen, hárommillió forint törzstőkéjű Porto Investment Hungary Kft.-vel kötött szerződésük alapján a várost 25 éven át 31 milliárdos kötelezettség terhelte volna. A Portót finanszírozó MKB Bank csak azzal a feltétellel nyújtott kölcsönt az akkori árakon 8,6 milliárdos beruházáshoz, ha a főváros „beáll” a cég mögé. Az ügyben a 2010 utáni városvezetés perek sorát indította, amelyből egy céggel és az MKB-val még van folyamatban lévő eljárás. A pénzintézet a 7,5 milliárdos építési hitel teljes összegét követeli a fővárostól.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.