Közigazgatási bírósághoz fog fordulni a Mahir Cityposter és a Jobbik is, ha a kormányhivatalok a plakáttörvény július 15-i hatályba lépése után elkezdik eltávolítani a plakátokat a közterületekről – mondta az atv.hu-nak adott interjúban Magyar Gábor ügyvéd, aki szerint a sok vitát kavart jogszabály célzottan Simicska Lajos – lapunk tulajdonosa – érdekeltségeinek, a Mahir Cityposter és a Publimont plakáthelyein megjelenő jobbikos „Ti loptok, mi visszavesszük!” kampány megakadályozását célozza.
A reklámhordozók politikai üzenetet jelenítenek meg, ezért az eltávolításuk súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és a vállalkozás szabadságát, amelyet az alaptörvény és az Európai Emberi Jogi Egyezmény is garantál – mondta a céget képviselő ügyvédi iroda munkatársa, aki szerint a plakáttörvény olyan beavatkozás az állam részéről, amit demokratikus társadalomban, illetve egy piacgazdaságban nem lehet megindokolni. „Nyilvánvalóan az a hatalom célja, hogy elhallgattassa az ellenzéket, miközben neki korlátlan lehetősége van, ami a büdzsét illeti” – fogalmazott Magyar Gábor.
Ha megindul az eljárás a közigazgatási bíróságon, az ügyvéd szerint meg kell győzni a bírót, hogy függessze azt fel, és forduljon Alkotmánybírósághoz, hogy semmisítsék meg az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket. Magyar azt mondta: nehéz elképzelni annál direktebb véleménynyilvánítás-korlátozást, minthogy jön a hivatal, és mindenféle bírósági döntés nélkül leszedi a plakátomat. A közigazgatási pert végig kell futtatni a Kúriáig – mondta Magyar –, ha pedig kimerülnének a hazai jogorvoslati lehetőségek, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához kell fordulni.
A második nekifutásra, kétharmad helyett feles törvényként elfogadott jogszabályban az ügyvéd szerint súlyos fogalomzavar van, hiszen a „plakát” nem azonos a „kampányeszközzel”, sem a „hirdetési felülettel”. A Fidesz és a KDNP által megszavazott szabályozás a gazdasági reklámtevékenységről szóló jogszabály fogalomkészletének a felhasználásával próbálja keretek közé szorítani a választási eljárási törvényben szabályozott politikai kommunikációt egy harmadik jogszabályban, a településkép-védelmi törvényben.
