Nemcsak a fagyizásra, a szabadtéri kalandokra vagy a balatoni nyaralásra ad jó alkalmat a diákoknak a nyári szünet, hanem arra is, hogy életre szóló könyvélményekkel gazdagodjanak. Hogy 2017-ben milyen könyveket érdemes elolvasniuk a kis és nagy diákoknak, arról Szabó T. Anna és Térey János írókat, illetve a gyakorló pedagógusok részéről Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesületének elnökét kérdeztük.
Szabó T. Anna a Pán Pétert ajánlotta a kisebbeknek, Csonka Ágnes fordításában, Simonyi Cecília illusztrációival. – Csodálatos kivitelű, még mindig nagyon izgalmas régi könyv, átszellemülten finom rajzokkal, ideális elvonulásra, magányos olvasásra és álmodozásra – aki elmerül ebben a világban, tényleg soha nem nő fel, úgyhogy minden gyerek olvassa a szüleinek is, ők is értékelni fogják a csípős stílust és az időnként feketébe hajló humort – indokolta. Hozzátette: a Micimackó, a Nyúl Péter és az Alice-sorozat mellett ez a legmaradandóbb angol gyerekkönyv, tele kalandokkal, szabadsággal és játékossággal. „Borzongató és vigasztaló, titkos erőt ad a mindennapokhoz.”
A nagyobbakat Sarah Crossan Egy című könyvének elolvasására biztatta az írónő. – A könyvhéten jelent meg ez a kötet az én fordításomban. De nemcsak ezért kedves a szívemnek, hanem mert a testvéri szeretetről, az egymásrautaltságról, a barátságról, a szerelemről és a felnövésről egyszerre beszél, csodálatosan letisztult, versritmusú sorokban; a szakaszok közti csendeken legalább annyit kell gondolkodnunk, mint magán a szövegen.
Az írónő ismertetése szerint a könyv egy sziámi ikerpárról, két szép nővérről szól, akik fájdalmas döntés elé kerülnek, de közben élik a mindennapjaikat, egyszerre hétköznapi és rendkívüli életüket. – Bátrak, szabadok, győztesek; a sorsuk mégis mások kezében van. Felnőtteknek, kis- és nagykamaszoknak egyaránt ajánlható, megrázóan szép, letehetetlen regény – mondta Szabó T. Anna.
– Akik elmúltak 18 évesek, és ismerik Csáth Géza novelláit, azoknak nemrégiben megjelent Naplóját ajánlom – javasolta Térey János író. Úgy fogalmazott, „a kötet egy briliáns tehetség kibontakozásának és leépülésének története”. Bár a Napló erről vált híressé, Csáth Géza nem csupán szexuális életét rögzíti tételesen, de társadalmi nézeteit, írói terveit és kiadásait is. – Fiatal orvosként kezdett el drogozni, napi adagjai szintén itt sorakoznak. Féltékenységi rohamában lelőtte a feleségét, és a frissen meghúzott trianoni határon halt meg túladagolásban. Bár magántragédiájának ideje egybeesik az országéval, mégsem abból következik – mesélt a kötetről az író.
Térey János szerint ugyancsak fontos olvasmány mostanában Földényi F. Lászlónak A melankólia dicsérete című műve, amely „kiváló esszékönyv”. – A melankólia fogalma számtalan félreértésre ad okot. Ez nem egy idejétmúlt szó, és főként nem egy betegség fetisizálása. Nemcsak a fogyasztói társadalom keveri gyanúba a melankóliát, hanem az ókortól kezdve minden közösség. Lapos közelítésben sokan a depresszióval azonosítják – magyarázta. Ám ez az író szerint „ostobaság”, a melankóliában „egyszerűen csak a világ árnyékos oldala dereng föl”. – Csupa olyasmi, amit egyes praktikus vagy óvatos emberek szerint száműznünk kellene nappali tudatunkból, mert még megzavarná a dolgok folyását, és véletlenül számvetésre késztetné az arra hajlamosakat. Például arról, hogy végső tudás nincs. A melankólia kulturális hozadéka fölmérhetetlen – indokolt Térey János.
– Az 5–6. osztályosoknak Berg Judit Rumini című sorozatát ajánlom. Rettentő kalandos, saját világot teremt, van humora – mondta megkeresésünkre Arató László. Tapasztalata szerint a 7–8. osztályos korosztály szívesen fogadja Louis Sachartól a Stanley, a szerencse fia című könyvet. – A tanítás szempontjából is fontos, mert idősíkváltások vannak benne, így korán meg lehet mutatni a kicsiknek, hogy egy regény nem feltétlenül lineáris.
A 15–16 éveseknek többek közt Robert Williams Luke és Jon című kötetét ajánlja Arató László. – Válságról és újrakezdésről szól, arról, hogyan lehet kilábalni egy anya elvesztéséből és az apa alkoholizmusából. A főszereplő talál egy nála is rosszabb helyzetben lévő fiút, és azzal, hogy elkezdi segíteni, szép lassan jobban lesz.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke a nagyobb kamaszoknak ajánlja Az éhezők viadala című sorozatot is, amiből az utóbbi években több film is készült. Mint mondta, sokan elítélik a történetet, brutálisnak tartják, de valójában igen sok rétegű: médiakritikától kezdve bonyolult lélektani kérdéseket feszeget, ezért több országban is tanítják az iskolákban.
Tapasztalata szerint a középiskolások a klasszikusok közül szeretik az Üvöltő szeleket (Emily Brontë), a Büszkeség és balítéletet (Jane Austen), vagy a krimik közül Agatha Christie-től a Tíz kicsi négert. Ezen felül ajánlja a fiataloknak Kosztolányi Dezsőt „minden mennyiségben” vagy Móricz Zsigmond olyan kevéssé ismert, „eldugott” műveit, mint a Rab oroszlán, a Forr a bor vagy Az ágytakaró.
Arról, hogy tanév közben milyen köteteket kell mindenképpen elolvasniuk a diákoknak, a közelmúltban kérdezték az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjét a parlamentben. Balog Zoltán miniszter helyett ezúttal is Rétvári Bence parlamenti államtitkár válaszolt írásban: a Nemzeti alaptanterv (NAT) alsó tagozaton nem tartalmaz kötelező olvasmányokat; ilyeneket a kerettanterv sem ír elő. Ugyanakkor a tanító irányításával elolvasandó nagyobb terjedelmű alkotásokat már említ, ezek kiválasztásához pedig példákat sorol. Többek között javasolja Békés Pál A Félőlény, Boldizsár Ildikó Boszorkányos mesék; Csukás István Süsü, a sárkány; Lackfi János Kövér Lajos színre lép vagy Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című kötetét, illetve Szabó T. Anna gyermekverseit.
Mint az államtitkár írta, a felső tagozaton a NAT már nevesít kötelező olvasmányokat: Molnár Ferenctől A Pál utcai fiúkat, Gárdonyi Gézától az Egri csillagokat, ezeken kívül pedig egy Jókai-regény, egy Móricz-mű és egy-két XX. századi ifjúsági regény tartozik a mindenki által elolvasandó, nagyobb lélegzetű alkotások közé. Ennek megfelelően a kerettanterv is ezeket teszi kötelezővé, kiegészítve Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyőjével, mellettük pedig felsorol választható műveket, szerzőket Mark Twaintől Szabó Magdán keresztül a világ legnépszerűbb ifjúsági regényei között jegyzett művek írójáig, J. K. Rowlingig, vagyis a Harry Potter-könyvek megálmodójáig.
Ami a középiskolásokat illeti, nekik olvasniuk kell Szophoklész Antigonéját, Katona József Bánk bánját, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét, valamint Madách Imrétől az Az ember tragédiáját. Ugyancsak kötelező egy-egy Jókai-, Mikszáth-, Móricz-, Kosztolányi-regény feldolgozása; ezek közül a tanár és a diákok választhatják ki, melyik művel akarnak foglalkozni.
Bár Rétvári Bence szerint az iskoláknak jelenlegi keretek között is van lehetőségük a kötelező olvasmányok kiválasztására, azért megjegyezte, hogy Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos szerint „az új NAT-tal nagyobb szakmai szabadságot és az azzal járó nagyobb felelősséget kapnak a pedagógusok”.
