Ha korrupciót észlelnek, tegyenek feljelentést! – szokták hangoztatni kormánypárti politikusok ellenzéki kollégájuknak, ha azok umbuldát kiáltanak. A jobbikos Sneider Tamás és Pintér Tamás így tettek, méghozzá a nagy vihart kavart dunaújvárosi közvilágítási botrány kapcsán Polt Péter legfőbb ügyészhez fordultak. Az országgyűlési képviselő és akkor még dunaújvárosi önkormányzati képviselő 2015 decemberében költségvetési csalás gyanúja miatt tett feljelentést. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2017. június 29-én azzal zárta le az 5075 forint bűnügyi költséggel járó nyomozást, hogy nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.
Az ügy úgy indult, hogy a város kormánypárti polgármestere, Cserna Gábor 2015-ben kötött szerződést a dunaújvárosi közvilágítás korszerűsítésére a budapesti Rosettum Kft.-vel mintegy 238 millió forint értékben. Sokaknál már ez kicsapta a biztosítékot, hiszen a cég korábban piac- és közvélemény-kutatást végzett, csak három hónappal a tender kiírását megelőzően vette be tevékenységi körei közé a világítóeszköz-gyártást és -szerelést. Gyanús volt az is, hogy a szóban forgó, közpénzből, uniós forrásból és a város költségvetéséből finanszírozott megbízás jócskán meghaladta a cég teljes történetének összbevételét, 112 millió forintot. Ráadásul ebben az időszakban a Rosettumnak nem volt egyetlen bejelentett alkalmazottja sem.
Ezek után nem csoda, hogy a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya szabálytalansági eljárást indított, ugyanis annak a gyanúja is felmerült, hogy a felhívásban meghatározott feltételeknek csak a Rosettum felelt meg. A felkért szakértő azonban ezt nem így látta, úgyhogy a főosztály lezárta az ügyet azzal, hogy „jogszabályba ütköző magatartás nem állapítható meg”.
Megtörtént hát a korszerűsítés, felszerelték az úgynevezett indukciós fényforrásokat, de Dunaújvárosban sötétebbek lettek az éjszakák, mint korábban voltak. A helyiek több esti – köztük halálos kimenetelű – balesetet is ennek a változásnak tudtak be. Ezeket követően tett feljelentést a két jobbikos politikus. A NAV pedig a birtokukba került dokumentum szerint rögzítette: a „bűncselekmény megállapításához azt kellett bizonyítani, hogy a fejlesztés utáni megvilágítási szint nem érte el a fejlesztési szintet”. Azt sikerült objektíven megállapítani, hogy az ígért energiamegtakarítás megtörtént, de azt már jóval nehezebben tudta bebizonyítani a hatóság, hogy tényleg sötétebb lett a városban a csere után, mint azelőtt volt. Már csak azért sem, mert erről „sem a fejlesztés előtt, sem fejlesztés után nem készült hiteles mérés”. A közel két évig húzódó nyomozás során sem sikerült erre a valóban fontos kérdésre választ találni, úgyhogy a lezáró határozatban ez a fordulat („nincs hiteles mérési adat”) többször is előfordul. A dokumentumot olvasva olyan, mintha minden tanút csak az adatokról kérdeztek volna. De ők is olyanokat mondanak, hogy „nem volt pontos nyilvántartás a hálózatban lévő lámpákról”, „a kivitelezés megkezdését megelőzően nem készült a megvilágítási szintre vonatkozó mérés”, „szükségesnek tartotta volna egy megvilágítási terv elkészítését”, „a fejlesztendő hálózatban meglévő világítótestek nyilvántartása nem volt naprakész”. De a legabszurdabb talán annak az alvállalkozónak a tanúvallomása, aki fel- és leszerelte a lámpatesteket. Közölte, hogy munkája során nagyobb problémát nem észlelt, de ha valamilyen eltérést tapasztaltak, azt szóban jelezték. Vagyis nem dokumentáltak semmit, úgyhogy természetesen az eltérésekről nem tud nyilatkozni.
Pedig Dunaújváros vezetése nem „tapogatózott a sötétben”. Sneider és Pintér feljelentésében ott van, hogy volt előzménye az ügynek. Emlékeztetnek rá, hogy az E.ON 2010-ben próbajelleggel öt településen kihelyezett indukciós típusú lámpatesteket. Így járt el Szekszárdon is, ahol az egyik utcában az ingyen felszerelt lámpákat a lakók sorozatos panaszai és a rossz mérési eredmények miatt egy hónap elteltével leszerelték. A közvilágítás mind az öt településen rosszabb lett, mint korábban volt, így kénytelenek voltak ezeket a lámpatesteket a rossz látási viszonyok miatt tett lakossági visszajelzések hatására kicserélni. Ezt követően az E.ON semmilyen saját beruházásában nem használta az indukciós lámpatesteket, mert a mérési eredmények és a lakossági visszajelzések alapján nem tartja alkalmasnak közvilágítás korszerűsítésére ezt a technológiát.
Ráadásul három évvel ezután, 2013-ban, Dunaújvárosban is volt egy próbamérés a város önkormányzatának a megbízásából, ennek jegyzőkönyvéből pedig egyértelműen látszik, hogy az indukciós lámpákkal nem lehet a pályázat feltételeit teljesíteni. A feljelentők szerint Dunaújváros hamis adatokat szolgáltatott mind a pályázat beadásakor, mind pedig a közbeszerzés alatt.
A már említett balesetekről, vagy a szerencsétlenségek szemtanúinak kihallgatásáról, rendőrségi jegyzőkönyvek bekéréséről egyetlen szó sem esik a lezáró határozatban. A dokumentum készítői szerint akkor történt volna költségvetési csalás, ha az uniós forrásból, vagy a magyar állam költségvetéséből „származó pénzeszközt a támogatási szerződésben meghatározott céltól eltérően használnák fel, vagy valótlan dokumentumokkal igazolnák” azokat. Vagyis az még nem költségvetési csalás és nem bűncselekmény, ha egy munkát csapnivalóan készítenek el, csak az, ha máshogy hasznosítják a pénzt.
Ez persze semmit nem változtat azon, hogy esténként Dunaújvárosban túl sötét van. Legalábbis a város 98 százalékában, Pintér Tamás elmondása szerint. Az azóta országgyűlési képviselőként tevékenykedő politikus lapunknak elmondta, hogy enyhe javulás csak annak köszönhető, hogy hat zebrához felszereltek kiegészítő fényforrásokat – a lecserélt lámpatesteknek ugyanis a pályázat értelmében még öt évig maradniuk kell. Pintér egyébként nem érti, hogy több általa javasolt tanút miért nem hallgattak ki a hatóságok, mindenesetre jelezte: újabb feljelentést fog tenni, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés ügyében.
