Olcsóbb alapanyagok, kásásabb állag – két azonos márkájú élelmiszerből olykor a gyengébb minőségű kerül a magyar boltok polcaira, derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nyári, külföldi és magyar termékeket összehasonító vizsgálatából. A Nébih munkatársai most harminckilenc termék külföldi és magyar változatát hasonították össze, a külföldi árumintákat hűtve, védett körülmények között szállították haza a vásárlás helyszínéről.
Mint kiderült, a vizsgált áruk közül tizennégy csomagolt termék és hat alkoholos ital kapott zöld karikát, ami a nébihes értékelés szerint a teljesen azonos összetételt és azonos érzékszervi jellemzőket jelenti – vagyis az ugyanolyan ízt, illatot, az étel textúráját.
Sárga karikás lett öt csomagolt áru: ezeknél az összetétel azonos, de az érzékszervi jellemzők eltérők. Utóbbi adódhat olyan, ártalmatlan tényezőkből, mint amilyen sajtoknál az eltérő érleltségi állapot, a halványabb szín – és nem is mindig a magyarországi áru jön ki rosszul az összevetésből. A Knorr hazai, tehát német piacra szánt fokhagymakrémes zacskós levese ugyan több fűszert tartalmaz, és illatosabb, mint a magyar importverzió, de a francia gyártmányú Le Rustique Camembert például aromásabb illatú itthon, mint amit a német boltokban lehet kapni.
Komolyabb minőségbeli különbségeket négy csomagolt élelmiszernél és két alkoholos italnál talált a Nébih, és többnyire a külföldi áru javára – a kék karikás áruk magyar verziójába ugyanis olcsóbb alapanyagok kerültek: napraforgóolaj helyett pálmazsír, cukor helyett izocukor.
Az osztrák boltokban kapható Cornetto vaníliajégkrém emellett ropogósabb ostyájú, mint amit nálunk árulnak, az ottani Pepsi Colába pedig két természetes aroma és cukor is kerül, míg nálunk a fruktóz-glükóz szörpöt töltenek bele. A citromos Gösser a hivatal egyértelmű megállapítása szerint szinte teljesen más ízvilágú sört jelent itthon, mint Ausztriában: a magyar változatba gumiarábikumot, természetes gyantából készült glicerin-észtereket töltenek, ezek az osztrák áruból hiányoznak, utóbbiban pedig van almalé-koncentrátum, ami a mi Gösserünkből maradt ki.
A legnagyobb eltérést a Zipfer Limetten Radler magyar és osztrák változatánál mutatta ki a Nébih: itt a Magyarországra szánt termék összetétele nem egyértelműen feleltethető meg az Ausztriába szántnak – a magyarországi változatot pedig hibásan sörnek tüntetik fel, miközben legfeljebb söritalnak számít.
Az ellenőrzés során az is kiderült, hogy hiába importáljuk azonos országból a – vizsgálatban piros karikával jelölt – gyümölcsöt, zöldséget, még így is eltérő minőség juthat el a magyar és a nyugati vevőkhöz.
A spanyol magszegény görögdinnye például itthon finomabb, érettebb, mint külföldön forgalmazott termékpárja, az Olaszországból importált kajszi viszont érettebb, bár keményebb Ausztriában, mint nálunk.
