Hasznos lenne a klíma az oviban, de sokan tartanak az egészségügyi kockázatoktól

A gyerekeket inkább hagyományos módon próbálják óvni a kánikulától. Kell-e ezen változtatni?

Bár sokan tartanak az egészségi kockázatoktól, a Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint a megfelelő körültekintés mellett használható légkondicionáló berendezés köznevelési intézményekben. Ugyan nem jellemző, hogy a bölcsődékben, az óvodákban vagy az iskolákban lennének klímák, de a szakma alapvetően óvatos ezekkel az eszközökkel, és hagyományos módon igyekszik óvni a gyerekeket a kánikulától – derül ki a lapunk által készített körképből.

– A gyerekek látszólag sokkal jobban bírják a meleget, mint a felnőttek, sok esetben észre sem veszik, mennyire melegük van, persze ez veszélyt is rejt – mondta lapunknak Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének vezetője. Azzal kapcsolatban, hogy van-e szükség légkondicionáló berendezésekre a bölcsődékben, úgy nyilatkozott: egyrészt építési szabvány szerint nem kötelező, másrészt megoszlanak a szakmai vélemények arról, lenne-e rá szükség, hiszen azon túl, hogy költséges a beszerzése és fenntartása, fontosabb kérdés az, nem káros-e a kisgyerekek egészségére. – Néha lehet látni klímaberendezést egy-két intézményben, de tájékoztatásuk szerint úgy használják, hogy csak akkor kapcsolják be, amikor a gyerekek kint tartózkodnak az udvaron, kvázi előhűtik a csoportszobát étkezési és alvás időre – mondta.

Így a melegebb napok átvészelésére a bölcsődék pancsolókat használnak; ezekre viszont csak akkor ad engedélyt az ÁNTSZ, ha van vízforgató berendezésük is. Utóbbit viszont nem minden önkormányzat tudja fenntartóként finanszírozni, ezért helyettesítésként szakmailag elfogadott a vízpermetezők használata is a bölcsődék udvarain. Ezenfelül a hőség elleni védekezést segíti az is, hogy a bölcsődei épületeket már eleve olyan szabványok szerint építik, hogy például megfelelő legyen a tájolásuk, árnyékolásuk és a szellőzésük. – Miután kevés azoknak a napoknak száma, amikor igazán meleg van, szakmailag sokkal fontosabb például, hogy megfelelő játékaik legyenek a gyerekeknek, hiszen arra mindennap szükség van, nem csak akkor, ha 40 fok van – tette hozzá Szűcs Viktória.

– Nagy szükség lenne arra, hogy az önkormányzatok pénzt fordítsanak az óvodák felújítására, hogy nyáron elviselhetőbb legyen a hőmérséklet – nyilatkozta lapunknak Verba Magdolna, a Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának vezetője. Elmondta, tapasztalata szerint kevés óvodában van klímaberendezés, és a meleg úgy is problémát okoz, hogy nyáron az óvodák nagy része egy időre bezár. Bár a legtöbb intézményben van árnyékoló, sötétítőfüggöny vagy esetleg redőny, de ez sem igaz minden óvodára. Van, ahol ventilátort visznek be, de – a légkondicionálóhoz hasonlóan – azzal is óvatosan kell bánni. – Az óvó nénik és a dajkák is reggel 6-ra járnak az intézménybe, így kora reggel kereszthuzatokkal igyekeznek javítani a helyzeten – mondta a szakember, hozzátéve, hogy később szellőztetésre a meleg miatt már nincsen mód, inkább becsukják az ajtókat és ablakokat, igaz, akkor meg levegő nincs. Úgy vélte, már csak azért is fontos lenne, hogy segítsék az óvodák hőség elleni védekezését, mert ilyen forróságban a gyerekeknek sem annyira pihentető a délutáni alvás.

– Nincs légkondicionálás az óvodákban és a bölcsődékben, inkább az intézmények épületeinek kellene árnyékolhatónak lenni – erről már Gémesi György, a Magyarországi Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) vezetője, egyben Gödöllő polgármestere beszélt. Gémesi szerint nem feltétlenül csak anyagi okok miatt nincsenek klímák, sokan tartanak nemcsak az abban esetlegesen tenyésző baktériumoktól, hanem attól is, hogy megfáznak a gyerekek. Ugyanakkor a már 50-60 ezer forintért is kapható mobilklímák beszerzését reálisabbnak tartotta. A MÖSZ elnökének tapasztalata szerint a meleg miatt nem érkezik panasz az önkormányzatokhoz az intézményektől, „korábban is volt már ilyen meleg, akkor is megoldották”, ráadásul nyáron sokkal kevesebb is a gyerek. Gémesi György hozzátette: ha a klímaváltozás miatt már május végétől egészen szeptemberig forróság lenne, akkor át kellene gondolni, hogy az önkormányzatok pluszforrásokat biztosítsanak-e a bölcsődék és óvodák védelmére. Ez viszont egyelőre nincs napirenden, inkább 15-20 éves távlatban kell mérlegelni.

Keszei Sándor, a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért szóvivője is arról beszélt, nincs megoldva a gyermekeket fogadó intézmények védelme a hőségtől. Bár ez törvénysértő és megnehezíti a szülők életét, de számtalan óvoda bezár a nyárra, így ezeket nem érinti a probléma. Miután az iskolákban sem oldották meg, hogy a kánikula elviselhetőbb legyen, ezért a Főszegy nem is támogatná azt az időről időre felmerülő javaslatot, hogy rövidebb legyen a nyári szünet.

Póta György gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke arról beszélt lapunknak: az idei nyáron még nem kezelt olyan gyermeket, aki vélhetően a légkondicionáló miatt betegedett meg. A gyermekorvos szerint arra azonban nagyon kell figyelni a használatuknál, hogy 7-8 foknál ne legyen hűvösebb a benti levegő, mint a kinti. Ha ugyanis túlzásba viszik, például 20 fokon megy a berendezés, ami tulajdonképpen egy évszaknyi különbséget jelent a kinti hőmérséklethez képest, abból biztosan betegség lesz.

A szakember elmondása szerint a légkondicionálók a túlzott hűtés mellett akkor okozhatnak betegséget, ha nincsenek megfelelően tisztítva és karbantartva. Amennyiben figyelnek a takarításra, akkor légúti, krónikus betegséget nagy valószínűséggel nem okoznak.

– A tisztítás és a hőmérséklet szabályozása mellett rendkívül fontos az is, hogy ne közvetlenül érje a hűvösebb levegő a gyermeket, mert akkor néhány óra alatt kialakulhat csúnya megfázás. Az óvodás gyerekek azonban többnyire nincsenek egy helyben, így elég kevés az esélye annak, hogy hosszú ideig, közvetlenül rájuk fújja a hideg levegőt a berendezés – mondta Póta György. Szerinte a gyerekeknek tulajdonképpen még jobb is, ha egy észszerűen lehűtött, normál hőmérsékletű szobában vannak, mint ha 38 fokban izzadnának. Éppen ezért jobb, ha használják ezeket a berendezéseket az intézmények.

Ami pedig az iskolákat illeti: bár a kormány valóban nem költött klímaberendezésekre az elmúlt években, energetikai korszerűsítésekre felhasználtak uniós forrásokat.