Hasznos lenne a klíma az oviban, de sokan tartanak az egészségügyi kockázatoktól

A gyerekeket inkább hagyományos módon próbálják óvni a kánikulától. Kell-e ezen változtatni?

– Nagy szükség lenne arra, hogy az önkormányzatok pénzt fordítsanak az óvodák felújítására, hogy nyáron elviselhetőbb legyen a hőmérséklet – nyilatkozta lapunknak Verba Magdolna, a Pedagógusok Szakszervezete Óvodapedagógiai Tagozatának vezetője. Elmondta, tapasztalata szerint kevés óvodában van klímaberendezés, és a meleg úgy is problémát okoz, hogy nyáron az óvodák nagy része egy időre bezár. Bár a legtöbb intézményben van árnyékoló, sötétítőfüggöny vagy esetleg redőny, de ez sem igaz minden óvodára. Van, ahol ventilátort visznek be, de – a légkondicionálóhoz hasonlóan – azzal is óvatosan kell bánni. – Az óvó nénik és a dajkák is reggel 6-ra járnak az intézménybe, így kora reggel kereszthuzatokkal igyekeznek javítani a helyzeten – mondta a szakember, hozzátéve, hogy később szellőztetésre a meleg miatt már nincsen mód, inkább becsukják az ajtókat és ablakokat, igaz, akkor meg levegő nincs. Úgy vélte, már csak azért is fontos lenne, hogy segítsék az óvodák hőség elleni védekezését, mert ilyen forróságban a gyerekeknek sem annyira pihentető a délutáni alvás.

– Nincs légkondicionálás az óvodákban és a bölcsődékben, inkább az intézmények épületeinek kellene árnyékolhatónak lenni – erről már Gémesi György, a Magyarországi Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) vezetője, egyben Gödöllő polgármestere beszélt. Gémesi szerint nem feltétlenül csak anyagi okok miatt nincsenek klímák, sokan tartanak nemcsak az abban esetlegesen tenyésző baktériumoktól, hanem attól is, hogy megfáznak a gyerekek. Ugyanakkor a már 50-60 ezer forintért is kapható mobilklímák beszerzését reálisabbnak tartotta. A MÖSZ elnökének tapasztalata szerint a meleg miatt nem érkezik panasz az önkormányzatokhoz az intézményektől, „korábban is volt már ilyen meleg, akkor is megoldották”, ráadásul nyáron sokkal kevesebb is a gyerek. Gémesi György hozzátette: ha a klímaváltozás miatt már május végétől egészen szeptemberig forróság lenne, akkor át kellene gondolni, hogy az önkormányzatok pluszforrásokat biztosítsanak-e a bölcsődék és óvodák védelmére. Ez viszont egyelőre nincs napirenden, inkább 15-20 éves távlatban kell mérlegelni.

Keszei Sándor, a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért szóvivője is arról beszélt, nincs megoldva a gyermekeket fogadó intézmények védelme a hőségtől. Bár ez törvénysértő és megnehezíti a szülők életét, de számtalan óvoda bezár a nyárra, így ezeket nem érinti a probléma. Miután az iskolákban sem oldották meg, hogy a kánikula elviselhetőbb legyen, ezért a Főszegy nem is támogatná azt az időről időre felmerülő javaslatot, hogy rövidebb legyen a nyári szünet.

Póta György gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke arról beszélt lapunknak: az idei nyáron még nem kezelt olyan gyermeket, aki vélhetően a légkondicionáló miatt betegedett meg. A gyermekorvos szerint arra azonban nagyon kell figyelni a használatuknál, hogy 7-8 foknál ne legyen hűvösebb a benti levegő, mint a kinti. Ha ugyanis túlzásba viszik, például 20 fokon megy a berendezés, ami tulajdonképpen egy évszaknyi különbséget jelent a kinti hőmérséklethez képest, abból biztosan betegség lesz.

A szakember elmondása szerint a légkondicionálók a túlzott hűtés mellett akkor okozhatnak betegséget, ha nincsenek megfelelően tisztítva és karbantartva. Amennyiben figyelnek a takarításra, akkor légúti, krónikus betegséget nagy valószínűséggel nem okoznak.

– A tisztítás és a hőmérséklet szabályozása mellett rendkívül fontos az is, hogy ne közvetlenül érje a hűvösebb levegő a gyermeket, mert akkor néhány óra alatt kialakulhat csúnya megfázás. Az óvodás gyerekek azonban többnyire nincsenek egy helyben, így elég kevés az esélye annak, hogy hosszú ideig, közvetlenül rájuk fújja a hideg levegőt a berendezés – mondta Póta György. Szerinte a gyerekeknek tulajdonképpen még jobb is, ha egy észszerűen lehűtött, normál hőmérsékletű szobában vannak, mint ha 38 fokban izzadnának. Éppen ezért jobb, ha használják ezeket a berendezéseket az intézmények.

Ami pedig az iskolákat illeti: bár a kormány valóban nem költött klímaberendezésekre az elmúlt években, energetikai korszerűsítésekre felhasználtak uniós forrásokat.