Hollandia nem lesz Magyarország Észak-Koreája

Szakértőt kérdeztünk arról, milyen lépések megtételére gondolhat a magyar kormány Hollandia ellen.

Óriási felháborodást keltett a magyar kormányban, hogy a távozófélben lévő holland nagykövet, Gajus Scheltema egy lapinterjúban azt mondta: a magyar kormány úgy kreál ellenséget, mint a terroristák. Mondott más dolgokat is, de elsősorban ez a mondata verte ki a biztosítékot Budapesten, főleg pedig a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Szijjártó Péter tárcavezető rendesen felháborodott, határozatlan időre haza is rendelte a hágai magyar nagykövetet, Kocsis Andrást, aki egyébként alig több mint egy éve dolgozott állomáshelyén. (Azt az érdekességet a 24.hu szúrta ki, hogy Szijjártó Péter és Kocsis András középiskolai évfolyamtársak voltak.) Megszólalt a holland külügyminiszter és a szélsőjobb vezére is.

A holland külügyminiszter arról tájékoztatta Szijjártó Pétert, hogy kormánya elhatárolódik a távozó budapesti nagykövet azon állításától, amely egyenlőségjelet tesz a terroristák és a magyar kormány közé – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnöke az MTI-vel pénteken.

Menczer Tamás elmondta, Bert Koenders telefonon felhívta Szijjártó Pétert, és leszögezte, amit a távozó budapesti holland nagykövet nyilatkozott, az nem a holland kormány álláspontja.

A külügyminiszter közölte, a holland kormány nem gondolja, hogy bármilyen összefüggés lenne a terrorizmus és a magyar kormány tevékenysége között – tudatta a sajtófőnök.

Nem sokkal később a holland külügyminiszter is elhatárolódott a Magyarországot bíráló kijelentésektől:

Bárminemű arra vonatkozó utalás, hogy kapcsolat lenne egy európai uniós tagállam és a terroristák módszerei között, hibás. „Szeretnék elhatárolódni az ilyen tartalmú kijelentésektől” – jelentette ki Bert Koenders.

A holland tárcavezető a minisztérium által délután közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta: nyilvánvaló, hogy a magyar kormány cselekedetei nincsenek kapcsolatban a terrorizmussal. Magyarország szövetséges és társtagállam az Európai Unióban – idézte közleményét az MTI.

Szijjártó bizonyos további lépésekről is beszélt dörgedelmes nyilatkozatában, ezek lehetséges mibenlétéről kérdeztünk szakértőt.

„Olykor előfordul hasonló diplomáciai lépés, de tény, hogy szövetségesek között nagyon ritka az efféle akció” – mondta el lapunk megkeresésére Tóth Norbert nemzetközi jogász. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense visszaemlékezett például egy néhány évvel korábbi hasonló esetre, mikor a magyar–szlovák kapcsolatok kerültek mélypontra, mire Pozsony úgy fejezte ki rosszallását, hogy egy évig nem küldött nagykövetet Budapestre. Szintén hasonló nyomásgyakorlás volt Romániától évekkel ezelőtt, mikor a bukaresti magyar nagykövetet várakoztatták, és nem adták meg neki a kinevezéséhez szükséges úgynevezett agrémentet. Tóth Norbert szerint ezek a diplomácia nyelvén jelzésértékkel bírnak, ahogyan Magyarország is azt akarja most kifejezni, hogy neheztel a holland nagykövetre.

Szijjártó Péter azt is megígérte, hogy ha Hollandia nem kér nyilvánosan elnézést, akkor újabb politikai és diplomáciai lépéseket tehetünk. A nemzetközi jogász szerint erre egy megoldás van: az, ha az újonnan érkező holland nagykövettel nem állnak szóba, nem fogadják, nem adják meg neki a már említett agrémentet – bár elképzelhető, hogy ezen már túl vannak. Tóth Norbert szerint a holland diplomácia új vezetőjének munkáját úgy is el tudják lehetetleníteni egy időre, ha például nem tudja átadni a köztársasági elnöknek a megbízólevelét, azaz nem tud hivatalosan munkába állni. „Ennél egyel keményebb válasz lehet, ha a hágai nagykövetségünket bezárjuk. Ezt ugyanakkor már nem tartom valószínűnek, mert Hollandia túl fontos ország ehhez – értékelt a szakember. – Ennél még egy keményebb lépést tehetünk, ha megszakítjuk a diplomáciai kapcsolatokat Hollandiával, ezt azonban elképzelhetetlennek tartom.” Ilyen általában háborúban álló felek között fordul elő, vagy például Észak-Koreának és az Egyesült Államoknak nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai. Magyarországgal például Örményország fagyasztotta be a kapcsolatokat az azeri baltás gyilkos kiadása után, igaz nekünk sem volt nagykövetségünk Jerevánban, és az örményeknek sem Budapesten – mondta el a nemzetközi jogász.

És hogy jogos volt-e a kemény válaszlépés Szijjártó Pétertől? Tóth Norbert szerint a hágai nagykövetünk hazarendelése kétségtelenül viszonylag erős üzenet. A szakértő az interjút olvasva úgy véli, a holland diplomata néhol talán valóban túllépett hatáskörén, és megszegte az úgynevezett „beavatkozás tilalmát”, például amikor a magyar belpolitikáról fejtette ki véleményét, illetve mikor a migrációs politika és a terrorizmus között vont párhuzamot.

Piri Kati magyar származású holland EP-képviselő, az S&D frakció tagja közleményben ítélte el a magyar külügy válaszlépését. Azt írta:

„Hollandia távozó budapesti nagykövete pontosan és objektíven látja a magyar valóságot. Az Orbán-kormány a kritikával szemben az érvek helyett az egyre magányosabb diktatúrák dacreakcióját választotta. A Fidesz azzal, hogy hivatalosan is megszakította a nagyköveti kapcsolatot Hollandiával, valójában az európaisággal és a józan ésszel szakított. A magyar kormány ráadásul épp ezzel az ámokfutásával igazolja vissza mindazt, amit Scheltema nagykövet mondott, vagyis például, hogy Orbánék számára »csak pró és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk«.

Mi, európai parlamenti képviselők felszólítjuk az Orbán-kormányt, hogy egyszer és mindenkorra hagyjon fel a diplomáciai elmebajjal! Magyarország helye az Európai Unióban van. Hollandia az Európai Unió egyik meghatározó, alapító tagállama, a magyar nemzet barátja. A holland nagykövet által megfogalmazott kritika kizárólag az Orbán-kormányt és a Fideszt minősítette, nem pedig Magyarországot vagy a magyar nemzetet. Az orbáni politika bizonyíthatóan kivezeti Magyarországot az európai közösségből, amely a kontinens békéjét, stabilitását és fejlődését biztosítja.”

 ###HIRDETES###