A választási reformjáról tette közzé elképzeléseit a Momentum Mozgalom. A parlamenten kívüli, de a közvélemény-kutatásokban már mérhető támogatottságú párt szerint szükség van az országgyűlési választási rendszer megváltoztatására, mert a jelenlegi rendszer aránytalan, „egydimenziós választópolgárokat feltételez”, hiszen nem engedi, hogy a választók másodlagos preferenciái érvényre jussanak, illetve ellehetetleníti a pártok és jelöltek együttműködését.
Bár mindezek kétharmados többséget – és alaptörvény-módosítást – igényelnének, a Momentum programja magabiztosan, kijelentő módban fogalmaz, mintha ezeket a változásokat egyszerűen meg lehetne tenni. Mindenesetre a program szerint a választási rendszernek a „konszenzusra épülő demokrácia” létrejöttét kellene elősegítenie, ezért törekedni kellene a folytonosságra, az egyszerűségre, a politikusok és választók közötti távolság csökkentésére, a mérhetőségre és elemezhetőségre, valamint a biztonságra, azaz a visszaélések hatékony megelőzésére.
A párt a mai – és az 2010 előtti – rendszerhez hasonlóan vegyes, vagyis egyéni jelölteket és pártlistákat is tartalmazó választást javasol, de a jelenlegivel szemben a többségi elv helyett az arányosság felé tolná el azt: 129 képviselőt listán, 70 képviselőt pedig kétfordulós egyéni szavazással választanak meg. Az úgynevezett győzteskompenzáció eltörlésével együtt a listás szavazásnak lenne nagyobb jelentősége, a választókerületek határait pedig egy e célból felállított független testület segítségével határoznák meg.
A vesztes jelöltek töredékszavazatainak jóváírását, az ötszázalékos küszöböt, valamint a rendszer egyéb elemeit meghagynák. A határon túl élő választópolgárok számára is lehetővé tennék az egyéni jelöltre való szavazást, így teljesülne az egyenlő választójog követelménye. A levélben szavazás lehetőségét ugyanakkor kiterjesztenék a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, de külföldön tartózkodó szavazópolgárokra is.
A Monentum emellett átláthatóvá tenné a kampány finanszírozását, előírná az elkülönített kampányszámla használatát, és az időközi választások után is beszámolási kötelezettséget írna elő. Szabályoznák az úgynevezett harmadik felek kampánytevékenységét is, „a CÖF–CÖKA jelenség megszüntetésének érdekében” olyan jogszabályokat dolgoznának ki, amelyek nem lehetetlenítik el a szólásszabadság gyakorlását, de átláthatóvá teszi, hogy ki, kinek az érdekében és milyen forrásból folytat politikai kampányt. Megtiltanák a kormány közpénzen folytatott önpropagandáját és azt is, hogy az önkormányzatok saját forrásaikat a kampányra fordítsák.
A párt megreformálná a köztársasági elnök intézményét és megválasztásának módját, mivel úgy látják, jelenleg a köztársasági elnöknek nincs közvetlen legitimációja. Ezért egy kétfordulós, közvetlen választást javasolnak, ahol az első fordulóban a szavazatok abszolút többségét megszerző jelölt nyerne, ha pedig ilyen nincs, akkor a második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább. A köztársasági elnök jogköreit csak kis mértékben növelnék, nem mozdulnának prezidenciális irányba.
