Magyarországon 70 808 embernek nincs érvényes lakcíme, két évvel ezelőtt ez a probléma még „csak” 63 660 embert érintett, vagyis egyre súlyosbodik a probléma. Ráadásul az olyan gyermekek száma is nő, akiknek nincs érvényes lakcímük; a probléma mára csaknem 4500 kiskorút érint – derült ki A Város Mindenkié csoport pénteki közleményéből. A szervezet a Belügyminisztériumtól kért tájékoztatást arról, hány embernek van olyan lakcíme, ami bizonytalanná teszi a helyzetét, vagy megakadályozza, hogy alapszolgáltatásokhoz hozzájusson. Ekkor derült ki, hogy a 2015-ös adatokhoz képest romlott a helyzet.
Ha valakinek érvénytelen lakcíme van, lényegében semmilyen állampolgári jogát nem tudja érvényesíteni, ami a lakcímhez kötődik. Ilyen például a választás, a szociális ellátások igénybevétele, az iskolalátogatás vagy az egészségügyi illetékesség. Ebből a szempontból tehát különösen nagy veszélyben vannak a gyermekek. Bár a problémát már korábban jelezték az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a tárca azóta sem tudott valódi megoldást kidolgozni a helyzetre – írták.
Kiderült az is: Magyarországon 23 865 embernek csak úgynevezett településszintű lakcíme van. Noha ez a fajta lakcím elméletben teljes értékű, a gyakorlatban nagyon sok diszkrimináció éri azokat, akiknek ilyen van, sokan ugyanis hajléktalanként élnek. Összesen 1453 kiskorúnak van településszintű lakcíme, annak ellenére, hogy ez a hatályos törvény és végrehajtási rendelete értelmében nem is volna lehetséges. A Város Mindenkié csoport hangsúlyozta: 5818 embernek csak tartózkodási címe van. Pedig társadalombiztosítás szempontjából állandó lakcím nélkül a magyar állampolgárok is külföldinek minősülnek, vagyis nem jogosultak az államilag támogatott tb-ellátásra.
A Város Mindenkié csoport és az Utcajogász elnevezésű szervezet arra is fölhívta a figyelmet: a kormánynak többek között köteleznie kellene a lakcímbejelentést intéző járási hivatalokat arra, hogy tartsák be a törvényt, és engedjék, hogy a bérlők élhessenek a lakcímhez való jogukkal. Törvényben kellene kötelezni a családok átmeneti otthonait és a munkásszállókat, hogy tíz nap ott-tartózkodás után jelentsék be lakóikat.
Egyébként a témában korábban ombudsmani jelentés is készült. Székely László rámutatott, hogy körülbelül 50 ezer magyar állampolgárnak azért jelez érvénytelen biztosítási jogviszonyt a tajszáma, mert nincs bejelentett lakcíme. Hiába jogosultak az érintettek például gyesre vagy nyugdíjra, a törvény szerint nem számítanak belföldinek, így hátrányba kerülhetnek többek között az egészségügyi ellátás során. Székely jogszabály-módosítást is szorgalmazott.
