– Gluténmentes tortát nagy mennyiségben is lehet rendelni? – kérdezi egy középkorú hölgy a terézvárosi Aradi utcai A40 Desszertszalon előtt Kis Beatrixtól, az üzlet tulajdonosától, aki egy évvel ezelőtt úgy döntött, szakmát vált: egy multinacionális cégnél volt pénzügyi elemző, most pedig cukrászként dolgozik. A beszélgetésből hamarosan kiderül: a tortákat esküvőre szánják, és biztos, ami biztos, csak gluténmentes édességekben gondolkodnak. A sütiző specialitása éppen ez: kizárólag glutén-, tej-, cukor- és tojásmentes, paleo, illetve vegán desszerteket készítenek, amire manapság egyre nagyobb a kereslet.
Honnan jött a pályamódosítás ötlete? Minderről már Beatrix barátnője, Gabriella mesél, aki maga is a vendéglátás területén dolgozik. Most elárulja: annak idején úgy javasolta Beatrixnak a pályamódosítást, hogy ő maga sosem merte volna ezt meglépni. Ugyanis ezen a területen a vevők nagyon érzékenyek: elég, ha egyszer érzik, hogy a sütemény nem teljesen friss, soha többé nem mennek vissza vásárolni. Gabriella ma már úgy látja, hogy okosabb javaslata nem is lehetett volna a barátnője számára: ugyan a multinál kevesebbet kellett dolgoznia, ám itt egy egész napnyi munka is kellemesebb, mint ott egy óra.
– Vagy mint egy perc – szól most közbe Beatrix, aki miközben egy tortát készít, elmondja: a hazai multis világban jellemző, hogy az ott dolgozók egy idő után valami egészen mást akarnak csinálni. Így annál a multinacionális informatikai cégnél, ahol ő dolgozott, többen is elmentek már különböző tanfolyamokra abban a reményben, hogy akár jógaoktatók lesznek a jövőben. A többség végül mégis megretten az újtól, mert félnek feladni a havi fix fizetésüket egy vállalkozásért. És mivel sokszor ugyanannál a cégnél nehéz elérni a magasabb bért, jellemző a fluktuáció is, ami végül mégis szakmán belüli váltáshoz vezet, amivel sokan beérik.
Beatrix nem állt meg félúton. Miután megszületett benne az elhatározás, hogy cukrász lesz, keresett egy olyan OKJ-képzést, amit munka mellett is elvégezhetett. A neheze viszont még csak ezután következett. Az egyik lehetőség az volt, hogy egy már meglévő cukrászdát bérel, de ezt az ötletet elvetette. Azonban a családjának a budapesti Aradi utcában volt egy üzlethelyisége, amit már évek óta nem használtak. Adódott hát a lehetőség, hogy egy olyan konyhát rendezzen itt be, ami kiszállítással foglalkozik. Végül egy egészen sajátos üzleti megoldás született. Mivel az előírások szerint a gluténmenetes termékeket csak külön helyiségben lehet készíteni, elkülönítve a hagyományos, lisztes termékektől, inkább csak gluténmentes süteményekre specializálódott a cukrászda.
Az üzlethelyiség a mérete miatt így sem volt elegendő egy sok vendéget fogadni képes cukrászdának – de ha az éttermeknél létezik látványkonyha, miért ne lehetne ezt megvalósítani a cukrászdák esetében is? Így az üzletet úgy alakították ki, hogy az ide betérők nemcsak a süteményüket vagy a tortájukat fogyaszthatják el, hanem betekintést nyerhetnek ezek elkészítésébe is. A desszertszalon ötlete különösen jövedelmezőnek bizonyult: bár a szakmában úgy tartják, hogy egy-másfél év is kell egy ilyen üzletnek ahhoz, hogy eltartsa önmagát, hónapról hónapra jobb lett a forgalom. Ez pedig különösen meglepő volt annak ismeretében, hogy ezen a területen még egy jó üzleti terv sem számít sokat, hiszen az esküvői szezon kivételével gyakorlatilag kiszámíthatatlan, mely hónapokban lesznek nagy megrendelések. Mégis, a szakmaváltást Beatrix élete legjobb döntésének tartja. – Ez számomra nem is számít munkának, mert annyira szeretem csinálni, hogy észre sem veszem, mennyi időt töltök itt – mondja, és egyben mindenkit arra bátorít, próbálja ki magát másban is, mert az ő példája is bizonyítja, hogy az önmegvalósítás öröme átsegít minden nehézségen.
Hogyan alakult az elmúlt években az érdeklődés a szakképzések iránt a diplomások körében? – ezt a kérdést tettük fel Csaposs Noéminek, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) társelnökének, aki elöljáróban elmondja: manapság már nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is egyre jobban belátják, hogy érdemes több lábon állni, ezért többen választanak maguknak szakképzéseket. Tanulni ugyanis mindig jó befektetés. Ami a diplomások jelentkezési arányait illeti, ez mindig is magas volt Magyarországon. Ez annak is köszönhető, hogy hazánkban viszonylag könnyen lehet diplomához jutni.
A szakember azt tapasztalja, hogy sokan már a felsőfokú tanulmányok mellett végeznek OKJ-s képzéseket, amiben közrejátszik, hogy vannak olyan szakmák, amelyeket nem igazán lehet megtanulni a felsőoktatásban – ilyen például a mérlegképes könyvelői végzettség, amivel könnyen el lehet helyezkedni a munkaerőpiacon. De egyre jobban látszik, hogy a lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmákat is egyre több diplomás választja. – Ők többnyire azért döntenek így, mert ilyen vállalkozást szeretnének vezetni, vagy egész egyszerűen hobbiszerűen érdeklődnek az ilyen szakmák iránt – mondja Csaposs Noémi. Szerinte sokan már az idős korukra gondolnak, amikor még jól jöhet nekik egy szakma, de az is jellemző, hogy külföldön könnyebben el tudnak helyezkedni vele, mint akár közgazdászként a banki szektorban.
Mit mondanak a számok? Kiss János Tamás, a Perfekt Zrt. oktatási szakértője szerint az OKJ-s képzéseikre jelentkezők között a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az elmúlt öt évben folyamatosan növekedett. Míg 2013 és 2015 között csupán a résztvevők negyede, az elmúlt két évben már a Perfektnél a képzést megkezdők harmada került ki a felsőfokú végzettséggel rendelkezők köréből. A szakember lapunknak elmondta: az ilyen végzettséggel érkezők háromnegyede nő, és mind a férfiak, mind a nők közül jellemzően a 25–44 éves korosztály jelentkezik körükből képzéseikre. – A 25–34 éves korosztály tagjai – tapasztalataink szerint – elsősorban felsőfokú tanulmányaik kiegészítése céljából érkeznek, a 35–44 éves korosztály az előbbiek mellett gyakran egy új karrier építésének megalapozásául kezd nálunk szakmai képzésbe – teszi hozzá Kiss János Tamás.
