Erdő Péter: Joggal érezhetjük, hogy térségünknek különös hivatása van

A kereszténység Európa öröksége, amellyel gazdálkodnia kell – jelentette ki.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a Védők és építők – Magyarok a keresztény Európában című kongresszuson úgy fogalmazott: Magyarország ma ismét frontországgá vált, „az előttünk álló évtizedek kérdése az, hogy elesünk és elsüllyedünk az újkori népvándorlás hullámai között, vagy képesek leszünk olyan védőbástyákat építeni, amelyeket most sem mos el az ár”. Építkezni azonban csak erős alapokra lehet, ez az alap pedig csak keresztény identitás lehet – fűzte hozzá.

Rámutatott arra: Nyugaton a felvilágosodás óta a kereszténység és annak társadalmi tanítása folyamatosan visszaszorul, „miközben a szabadság, az egyenlőség és a testvériség jelszavának a végtelenségig kiterjesztett, amorf értelmezése egyre meghatározóbbá válik”. Ennek a gondolkodásnak az eredményei már láthatók Nyugat-Európa nagyvárosaiban, ahol az identitását vesztő Nyugat helyét egyre jobban átveszi a Kelet és annak szörnyűséges hozománya, a terrorizmus” – hangoztatta a politikus.

Fabinyi Tamás evangélikus püspök arra figyelmeztetett: az európai keresztyénség nem őrzi a jézusi radikalitást. Gazdag országok gazdag egyházai mintha szégyellnék a keresztet és általában a hagyományos biblikus-keresztyén értékeket. Kínosan ügyelnek arra, hogy a keresztyén jelképek nyilvános használata nehogy sértse a más vallásúak vagy a nem hívők érzékenységét. Ezért lehet találkozni azokkal a bizarr példákkal, hogy a hívők leveszik a keresztet a falról, sőt, adott esetben a templom tornyából is. A vallási semlegesség erőltetése azonban egyrészt arctalanná tesz, másrészt az európai gyökerektől való elszakadást segíti elő.

A magyarországi helyzetről szólva úgy fogalmazott: ma azok hullatnak krokodilkönnyeket a keresztyén Európáért, akik alig teszik be lábukat a templomba, és „fütyülnek a jézusi tanításra”. Hozzátette: az emberek könnyen manipulálhatók, az indulatokat könnyen egy bizonyos csoport ellen lehet fordítani. „Könnyen bűnbak lesz a romából, aki úgymond nem akar dolgozni, de a menekültből is, aki elveszi a munkánkat és hagyományainkat” – mondta Fabinyi Tamás.

„...a számadatok alapján én is úgy látom, fönnáll a veszély, hogy Európában visszaszorul a kereszténység, de ha csupán sopánkodunk ezen, a külső hatalmakat hibáztatjuk és bezárkózással próbálunk védekezni, az nem segít” – fogalmazott, hozzátéve, Luther Márton nyomán „föl kell ismernünk”, hogy Isten a megtérésünkre küldte a pogány veszedelmet, az iszlám hódítást, mert ha nem térünk meg, akkor elveszünk”.

A magyar keresztyénségre leselkedő veszélyekről szólva a „vad újpogányság” mellett megemlítette a „domesztikált újpogányságot”, amely a keresztyénségből száműzi a jézusi megbocsátás, az irgalom és az ellenségszeretet tanítását, közben pedig a „vallást olcsó moralizmussá vagy a politikát kiszolgáló tényezővé teszi” – fűzte hozzá Fabiny Tamás.

Steinbach József református püspök többek között arról beszélt, hogy véget kell vetni a „kirakat-ökumenének”, annak, hogy „részletkérdésekkel fárasszuk egymást és teológiai vitákra pazaroljuk erőinket”. „Egymást kezét megfogva, együtt kell megmutatnunk, hogy kik vagyunk mi, magyar keresztyének” a Kárpát-medencében és Európában.

Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője azt hangoztatta, hogy a demográfiai problémák megoldásának kulcsa a családok védelme és nem a migránsok betelepítése. A családok megerősítéséhez azonban kevés a kormányzati segítség, szükség van a privát és a civil szféra támogatására is.