Kirántották a szőnyeget a Vágó-féle népszavazás alól

A Jobbik azonos tartalmú javaslatát mindenki támogatta, azok is, akik elvileg népszavazást akartak.

Kedden kora délután elfogadta az Országgyűlés a Jobbik javaslatát, amely a büntető törvénykönyv módosításával egységesen 12 évre növeli a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét. A hétfőn benyújtott, házszabálytól eltérve elfogadott javaslatra 170 képviselő szavazott igennel – lényegében minden frakció támogatta, senki nem szavazott nemmel és nem is tartózkodott. Rogán Antal propagandaminiszter jelen volt ugyan, de nem nyomott gombot.

Ezzel a Jobbik és a kormánypártok – illetve az igennel szavazó baloldali képviselők – együttes erővel tették okafogyottá Vágó Gábor korábbi LMP-s képviselő népszavazási kezdeményezését, amelyben már folyt az aláírásgyűjtés, és amelyet elvileg valamennyi ellenzéki párt támogatott.

Vágó kérdése – „Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?” – egy nagyobb, korrupcióellenes népszavazási csomag egyik eleme lett volna, de a Nemzeti Választási Bizottság egyiket sem hitelesítette, ebben is csak azért indulhatott meg az aláírásgyűjtés, mert a Kúria helyt adott a jogorvoslati kérelemnek.

Gulyás Gergely, a Fidesz megválasztott frakcióvezetője vasárnap jelentette be, hogy a kormánypártok támogatják a korrupcióellenes kezdeményezést, és meg is szavazzák, ha érkezik ilyen javaslat. Hétfőn a Jobbik és a független (az Együtt színeiben politizáló) Szabó Szabolcs is benyújtott egy-egy javaslatot. Az előbbi kizárólag a 12 éves elévülésről szólt, utóbbi viszont többről, például a közszféra szerződéseinek kötelező, elektronikus időbélyegzővel ellátott közzétételéről.

A kormánypártok a Jobbik szűkebb javaslatát támogatták, vagyis egységesen 12 évre emelték a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét. Ezzel igazából egyetlen dolgot értek el, hogy okafogyottá tették a népszavazást, akárcsak korábban a vasárnapi zárva tartás vagy a 2024-es olimpiai pályáztat visszavonása ügyében. Ez nyilvánvaló politikai érdeke a kormánypártoknak, amelyek nem akarják, hogy a választások előtt az általuk kezdeményezett ügyeken kívül másról is legyen szó a nyilvánosságban.

A Fidesz dróton rángatja az ellenzéket?

A népszavazási kezdeményezést támogató, parlamenten kívüli Momentum Mozgalom közleményében úgy reagált: „A parlamenti ellenzék megtette, amit a Fidesz kért, és nem kért cserébe semmit, hogy a magyar politikai elit tisztább lehessen – pedig lehetősége lett volna erre.” A Monentum szerint az elfogadott javaslatot jegyző Jobbik „sem lát egy lépéssel előre”, és az egész parlamenti ellenzék „hagyta, hogy a Fidesz dróton rángassa őket”. A párt szerint a közéletnek kell megtisztulnia, a büntető törvénykönyv pedig önmagában keveset ér, amíg Polt Péter legfőbb ügyész a helyén van.

A Momentum közleményében azt írja, ők „maradnak az utcán”, de azt nem részletezik, hogy az okafogyottá vált kérdéshez gyűjtenek továbbra is aláírásokat, vagy már valami másban gondolkodnak. Hétfőn Fekete-Győr András pártelnök már benyújtott két népszavazási kérdést, mindkettő arra irányul, hogy a legfőbb ügyész ne gyakorolhassa jogait az után is, hogy 2019-ben lejárt a mandátuma. A jelenlegi törvényben ugyanis az áll, hogy utódja megválasztásáig lényegében hivatalban marad, márpedig kétharmados többség hiányában kicsi az esély, hogy új legfőbb ügyészt válasszanak.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke és miniszterelnök-jelöltje szerint az eredmény azt mutatja, hogy a Fidesz fél a népakarattól, mert a rendszer gyengébb, mint bárki gondolná.