Több mint ötéves bírósági eljárás után sem került pont csütörtökön a tizennégy vádlottat felvonultató Hagyó-per végére, mert a Szegedi Ítélőtáblán elhúzódtak a másodfokú eljárás perbeszédei. A BKV-ügyben szinte valamennyi vádlott jogi képviselője kétségbe vonta a 2010 előtti balliberális korszak emblematikus büntetőeljárásában a vádhatóság szerepét.
– Az ügyészségnek mindig törvényesen kell eljárni, s ha ez ebben az esetben is így lett volna, most nem ülnénk itt – szögezte le Kádár András, az elsőrendű vádlott, Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes védője.
Hozzá hasonlóan a többi ügyvéd is a már 2010 óta tartó büntetőeljárás jogszerűségét kifogásolta, s felelevenítették védenceik jelentős részének visszavont vallomásait, amelyeket szerintük a nyomozók „pszichikai kényszerrel”, megfélemlítéssel csikartak ki. Ilyen volt a Gyurcsány-, illetve Budapesten a Demszky–Hagyó-korszakban a korrupció szinonimájaként elhíresült nokiás dobozos, első fokon bizonyítani nem tudott vesztegetési ügy, amelyet a most zajló eljárásban „felnyitna” a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség. A jórészt felfüggesztett börtönbüntetésekkel és pénzbüntetésekkel a Kecskeméti Törvényszéken 2016. januárban kihirdetett elsőfokú ítéletet továbbra is „törvénysértően enyhének” tartja a másodfokú ügyész, és fenntartotta a döntés jelentős megváltoztatására tett 2017. szeptember 7-én ismertetett indítványát.
Kaszáné Horuczi Zsuzsanna ügyész visszautasította a vádlottak és védőik állításait. Mint mondta, a Kecskeméti Törvényszék törvényesen járt el. – Nem volt koncepciós eljárás! A folyosón, a liftben történt „pszichikai ráhatást” nem lehet sem cáfolni, sem bizonyítani. Ugyanakkor a gyanúsítotti kihallgatásokat jegyzőkönyvezték, azok mindig ügyvédek jelenlétében zajlottak, és akkor egyszer sem emeltek kifogást – utalt a vádhatóság képviselője a vádlottaknak a bíróságon korábban elmondott „vádjaira”. Mint mondta, a vádlottak hiába kifogásolták, hogy korábban a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 8 esetben módosította a vádat, megjegyezte: az eredeti 41 vádpontból harminckettőt változtatás nélkül fenntartottak. – Ha kellett, az ügyészség korrigált – magyarázta Kaszáné Horuczi Zsuzsanna, aki megerősítette: Hagyó Miklós, Mesterházy Ernő korábbi főpolgármesteri főtanácsadó és négy társuk ügyében új eljárást, hat vádlott esetében letöltendő, kettőre pedig felfüggesztett börtönbüntetést kért, tehát jelentősen súlyosítaná a nem jogerős döntést. Azt is megjegyezte, a törvény szerint másodfokon eljárva jogosult felülbírálni a KNYF fellebbezését.
– Miért is indult büntetőeljárás? – tette fel a kérdést az ügyész, majd válaszolt is: – Kocsis István, a BKV volt vezérigazgatója dokumentumokkal, belső ellenőri jelentésekkel megalapozott feljelentést tett, őt követték mások is. Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója, negyedrendű vádlott pedig még a nyomozás megindítása előtt ügyvédhez fordult, hogy feltárja a fővárosi közlekedési cégnél általa tapasztalt visszaéléseket.
A védők, akik csütörtökön felszólaltak, ennek ellenére védenceik teljes körű felmentését vagy az elsőfokú büntetések helybenhagyását kezdeményezték.
Az utolsó szó jogán a jelen lévő vádlottak közül Hagyó Miklós röviden beszélt: – Bűncselekményt nem követtem el. Kérem, hogy a bíróság minden terhemre rótt vádpontban mentsen fel.
Balogh Zsolt vádlott-társaihoz hasonlóan szintén rövid felszólalásában ártatlannak vallotta magát. Lelovics Ottó, aki Hagyó egykori kommunikációs tanácsadójaként szintén a vádlottak padján ül, több mint egyórás beszéddel készült. Ebben megismételte és kibővítette korábbi állításait hamis tanúzásra kényszerítő rendőrökről, a nyomozási szakaszban a kiszivárgott vallomásokhoz kísértetiesen hasonló írásokat közlő újságírókról, törölt adathordozókról, ártatlanságát bizonyító, de figyelmen kívül hagyott vallomásokról.
Végső döntés szeptember 29-én várható az ügyben.
A BKV-ügy eddigi „eredményei”
Hagyó Miklóst 14 társával együtt 2012 januárjában a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett súlyos korrupciós bűncselekményekkel, a bizonyítani nem tudott nokiás dobozos vesztegetéssel, a BKV-nál kötött szükségtelen reklám- és kommunikációs szerződésekkel, összességében több mint egymilliárd forintos károkozással vádolta meg. Ehhez képest a Kecskeméti Törvényszék első fokon Hagyó Miklóst hivatali visszaélés és felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés miatt két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, a vád szerint a BKV-nak több mint egymilliárdos vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény-sorozatból „alig” százmilliós károkozást találtak bizonyítottnak. Hagyó társai közül még öt vádlott kapott felfüggesztett szabadságvesztést hűtlen kezelés és hamis magánokirat felhasználása miatt. Együttesen több tíz millió forintos kártérítést kell megfizetniük a BKV-nak. A Központi Nyomozó Főügyészség által kért súlyos fegyházbüntetésekkel szemben a törvényszék három vádlottra néhány százezer forintos pénzbüntetést rótt ki, hatan felmentést kaptak. (Sz. Zs.)
