Értékes balatoni kikötőkre is pályázik az állam

Jövőre elbukhatják többségi tulajdonukat a tóparti települések a Bahartban.

„A siófoki városvezetés és a többi tulajdonos is aggódik amiatt, hogy mi lesz akkor, ha ők befizetik ezt a tőkejuttatási kötelezettséget, de a 12 milliárd forintos állami tőkejuttatással az önkormányzatok tulajdonrésze 50 százalék alá csökken, és nem lesz érdemi beleszólásuk a cég ügyeibe a továbbiakban” – fogalmazott a napokban Kepli Lajos a parlamentben. A jobbikos képviselő hozzátette: az állam így privatizálhatná majd a céget valamelyik Fidesz-közeli vállalkozónak, oligarchának. Fónagy János nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár erre azt válaszolta, hogy az önkormányzatoknak az új határidő szerint márciusig van idejük megoldani az 1,4 milliárd forintos tőkeemelés problémáját. „A balatoni hajózás az egész ország számára nagyon fontos, és ezért annak a működőképességét és egy egyre javuló szolgáltatási minőséget a kormánynak kutya kötelessége vizsgálnia” – mondta az államtitkár.

A Bahart úgy hirdeti magát, hogy övék a legnagyobb vitorláskikötő-lánc a Balatonnál: 11 kikötőben lehet náluk helyet bérelni a vitorlásoknak. Az éves díjak hatvanezertől 1,1 millió forintig terjednek. – A szolgáltatás minőségével a közel kétezer hajótulajdonos túlnyomó többsége elégedett volt – olvasható a legutóbbi beszámolójukban. A menetrend szerinti hajózásban százszázalékos a piaci részesedésük (22 kikötőből 48 útvonal), séta- és rendezvényhajózásban pedig 75 százalékos. A flottájukat 23 motoros hajó és 4 komp alkotja, a Kossuth kompot éppen a nyári szezon közepére újították fel. Árbevételük 2012 óta folyamatosan nő: 1,9 milliárd forintról tavaly már 2,6 milliárd forintig is eljutottak 136 millió forint nyereséggel. Idén szintén jó főszezont zártak, szeptember végi közlésük szerint a fő üzletágaik forgalma meghaladta a tavalyi adatokat, ez persze a jegyáremeléseknek is tulajdonítható. Az április 15-én kezdődött balatoni hajózási szezonban 33 hajózási útvonalon száz, 15 útvonalon kétszáz forinttal nőttek a jegyárak, a kompon a járművek tarifája nem változott, de az utasok átkeléséért száz forinttal többet kellett fizetni, mint korábban. – Az értékesített helyek száma növekedett számos további kikötőben is, Szigliget és Balatonszemes mindenképpen kiemelhető – büszkélkedett Veigl Gábor gazdasági és stratégiai vezérigazgató-helyettes.

Az állam által beígért 12,6 milliárd forint fejlesztési pénzből idén még biztosan nem érkezik be egyetlen fillér sem. Ebből elvileg 5,6 milliárd forint szolgálná a második balatoni kompjárat kiépítését, azonban a projekt megvalósíthatósági tanulmánya ötéves, elavult, ezért első lépésként újat kell készíteni. További 2,1 milliárd forintot szánnak a kikötők és 4,9 milliárdot a hajóflotta megújítására. Kollár József Bahart-vezérigazgató szerint a jelenlegi balatoni közlekedés nem kielégítő színvonalú, elengedhetetlen a különböző közlekedési ágak régiós szintű összehangolása és a tömegközlekedés fejlesztése a szárazföldön és a vízen is. Szintén érdekelheti az államot a Bahart két kempingje is. A balatonszemesit a cég 2017-ben bérbe adta, a balatonboglárit viszont maga üzemelteti, és a bevételük 23 százalékkal növekedett.