Értékes balatoni kikötőkre is pályázik az állam

Jövőre elbukhatják többségi tulajdonukat a tóparti települések a Bahartban.

A rendkívül értékes kikötői vagyonnal és monopóliummal rendelkező Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) lehet a következő cég, amelyet bekebelez az állam. A még a tóparti önkormányzatok tulajdonában lévő hajózási társaságban információink szerint a Magyar Turisztikai Ügynökség képviselhetné az államot. – Jelenleg vizsgálat tárgyát képezi az esetleges állami szerepvállalás, amelynek célja a társaság XXI. századi igényeknek megfelelő színvonalú közlekedési vállalattá való fejlesztése lenne – válaszolta lapunk kérdésére a Bahart.

Az ügy hátterében a tulajdonos balatoni önkormányzatok (21 település) tőkeemelési kötelezettsége áll. A helyhatóságok még 2002-ben szereztek térítésmentesen összesen 51 százalékos részesedést a cégben, az állam pedig 2008-ban mondott le ingyen a 49 százalékos tulajdonrészéről, cserébe 1,4 milliárd forintos tőkeemelést írt elő. Ezt az összeget 2012-ig kellett volna előteremteniük az önkormányzatoknak, de halasztást kaptak 2017. október 27-ig. A napokban jelent meg egy új kormányhatározat, amely alapján a kormány március 31-ig elhalasztotta a másfél milliárd forintos feltőkésítésre vonatkozó döntést. Az új határidőnek természetesen örülnek az önkormányzatok.

A legnagyobb tulajdonrésze – 44 százalékkal – Siófoknak van, a város 2009 óta több ezer részvényt vett meg a többi (például Tihany, Balatonvilágos, Balatonszemes, Fonyód) önkormányzattól. „Siófok egyébként – a többi önkormányzattal ellentétben – már az idén felkészült arra, hogy befizesse a ráeső részt, amely több mint 700 millió forint” – közölte lapunkkal a Siófoki Önkormányzati Hivatal.

A tőkeemelés Balatonföldvárt is 78,2 millió forint kifizetéssel terhelné. Ezt a költséget fejlesztési hitelből fedeznék. „Tízéves futamidővel, évi nyolcmillió forintos törlesztéssel fizetnénk vissza a hitelt, de bízunk abban, hogy mégsem kell befizetni” – mondta Holovits Huba polgármester a balatonföldvári képviselő-testület szeptember 26-i ülésének jegyzőkönyve szerint. Ekkor már lehetett tudni, hogy a kormány a négymilliárd forint tőkéjű cégnek a következő években 12,6 milliárd forint forrást ad fejlesztésekre. A fejlesztési forrásokért cserébe pedig valamit előbb-utóbb kérni fog a kormány. Siófok mellett még Keszthelynek, Balatonfürednek és Balatonboglárnak van hét százalék feletti részesedése.

„A siófoki városvezetés és a többi tulajdonos is aggódik amiatt, hogy mi lesz akkor, ha ők befizetik ezt a tőkejuttatási kötelezettséget, de a 12 milliárd forintos állami tőkejuttatással az önkormányzatok tulajdonrésze 50 százalék alá csökken, és nem lesz érdemi beleszólásuk a cég ügyeibe a továbbiakban” – fogalmazott a napokban Kepli Lajos a parlamentben. A jobbikos képviselő hozzátette: az állam így privatizálhatná majd a céget valamelyik Fidesz-közeli vállalkozónak, oligarchának. Fónagy János nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár erre azt válaszolta, hogy az önkormányzatoknak az új határidő szerint márciusig van idejük megoldani az 1,4 milliárd forintos tőkeemelés problémáját. „A balatoni hajózás az egész ország számára nagyon fontos, és ezért annak a működőképességét és egy egyre javuló szolgáltatási minőséget a kormánynak kutya kötelessége vizsgálnia” – mondta az államtitkár.

A Bahart úgy hirdeti magát, hogy övék a legnagyobb vitorláskikötő-lánc a Balatonnál: 11 kikötőben lehet náluk helyet bérelni a vitorlásoknak. Az éves díjak hatvanezertől 1,1 millió forintig terjednek. – A szolgáltatás minőségével a közel kétezer hajótulajdonos túlnyomó többsége elégedett volt – olvasható a legutóbbi beszámolójukban. A menetrend szerinti hajózásban százszázalékos a piaci részesedésük (22 kikötőből 48 útvonal), séta- és rendezvényhajózásban pedig 75 százalékos. A flottájukat 23 motoros hajó és 4 komp alkotja, a Kossuth kompot éppen a nyári szezon közepére újították fel. Árbevételük 2012 óta folyamatosan nő: 1,9 milliárd forintról tavaly már 2,6 milliárd forintig is eljutottak 136 millió forint nyereséggel. Idén szintén jó főszezont zártak, szeptember végi közlésük szerint a fő üzletágaik forgalma meghaladta a tavalyi adatokat, ez persze a jegyáremeléseknek is tulajdonítható. Az április 15-én kezdődött balatoni hajózási szezonban 33 hajózási útvonalon száz, 15 útvonalon kétszáz forinttal nőttek a jegyárak, a kompon a járművek tarifája nem változott, de az utasok átkeléséért száz forinttal többet kellett fizetni, mint korábban. – Az értékesített helyek száma növekedett számos további kikötőben is, Szigliget és Balatonszemes mindenképpen kiemelhető – büszkélkedett Veigl Gábor gazdasági és stratégiai vezérigazgató-helyettes.

Az állam által beígért 12,6 milliárd forint fejlesztési pénzből idén még biztosan nem érkezik be egyetlen fillér sem. Ebből elvileg 5,6 milliárd forint szolgálná a második balatoni kompjárat kiépítését, azonban a projekt megvalósíthatósági tanulmánya ötéves, elavult, ezért első lépésként újat kell készíteni. További 2,1 milliárd forintot szánnak a kikötők és 4,9 milliárdot a hajóflotta megújítására. Kollár József Bahart-vezérigazgató szerint a jelenlegi balatoni közlekedés nem kielégítő színvonalú, elengedhetetlen a különböző közlekedési ágak régiós szintű összehangolása és a tömegközlekedés fejlesztése a szárazföldön és a vízen is. Szintén érdekelheti az államot a Bahart két kempingje is. A balatonszemesit a cég 2017-ben bérbe adta, a balatonboglárit viszont maga üzemelteti, és a bevételük 23 százalékkal növekedett.