Fülöp János: Nem így akartunk híresek lenni

A távozó őcsényi polgármester nem indul az időközi választáson, inkább a földeken dolgozik. Interjú.

– Holnap megy be utoljára polgármesterként a hivatalba? – kérdeztük Fülöp Jánost, aki lemondott a Tolna megyei Őcsény polgármesteri posztjáról, miután botrányt kavart a menekültek ottani, pár napos üdültetésének terve.
– Nem járok én már be, kedden lesz a kormányhivatalban a hivatalos átadás-átvétel. Nincs hétfőn munkakezdés. Három éve nem voltam szabadságon, de a földeken most kezdődik a munka dandárja. Egy hónappal ezelőtt nem gondoltam volna, hogy ilyesmi megtörténhet. Hiányozni fog, hogy nem kell bemennem, de fárasztó is volt. Van élet a polgármesterség után is.

– Pontosan miért mondott le, és miért akarta feloszlatni a település képviselő-testületét?
– Itt tizenegy évig béke és nyugalom uralkodott. Együtt tudott élni a magyar, a cigány, a sváb, a székely. Semmiféle gyűlölet vagy kirekesztés nem volt. Ezt sikerült most felrúgni. Ha ma Magyarországon kimondja valaki, hogy migráns, akkor elásta magát, és megcsípik a darazsak. Egy hete egy ATV-s riport után olyan vélemények jelentek meg, hogy sokkal radikálisabban kellett volna fogalmaznom a menekültek üdültetéséről. Szabó Balázs jobbikos képviselő például felhívott, hogy hazaáruló vagyok. Ha feloszlatta volna magát a testület, akkor a választók eldönthették volna, kinek van igaza. Most is zajlik aláírásgyűjtés, hogy oszlassa fel magát a testület.

– Eltaktikázta magát? Ha megtehetné, mit csinálna másként?
– Nem volt bizonytalan a pozícióm. Akik miatt felálltam, most is a testületben vannak. Nehéz egy települést vezetni, amikor az emberek megosztottak.

– Milyenek az őcsényi emberek? Ha jól tudom, református településről van szó.
– Már többségben vannak a katolikusok, de vendégszerető falu vagyunk. Engem is meglepett, hogy ekkorák az indulatok. Nem volt ez eddig jellemző.

– Működik roma önkormányzat a településen. Milyen a viszony a roma kisebbséggel, voltak, vannak gondok az elfogadással?
– Nem volt eddig semmi különösebb gond. Az autópálya közelsége miatt térfigyelő kamerák működnek, mert nagy az átmenő forgalom. Gyakorlatilag nincs munkanélküliség. Szinte vadászni kell az olyan embert, akinek nincs munkája. Van vagyona a falunak, az országos átlagnál gazdagabbak vagyunk. Van földünk és repülőterünk is.

– A környező sárközi településeken, Decsen, Sárpilisen is ilyen a lakosság hozzáállása a menekültekhez?
– Az átlag vidéki magyar embernek ez lett volna a reakciója mindenütt. Nem támogatom a migrációt, mert nem maguktól jönnek, hanem valaki felcukkolja és hívja őket. Talán a Soros biztatja őket. Személyesen nem találkozott senki menekülttel, és így most már nem is fog. Az állami médiából ezt hallják, ide terroristák jönnek. Vidéken a legtöbb falu hasonló cipőben jár. Mi nem így szerettünk volna országos hírnévre szert tenni.

 – Beszéljünk az egy héttel ezelőtti, botrányosra sikerült falugyűlésről. Hogyan emlékszik vissza a történtekre?
– A tiltakozók nem hallgatták meg a másik felet, elég durva bekiabálások hangzottak el, de az alpolgármester szerint ennek örülni kell. Azt nem lehetett elmondani, hogy olyan emberek jönnének, akik a magyar állam oltalma alatt állnak. Holnap is felkerekedhetnek és idejöhetnek, nem tehetünk semmit. Az egyik oldal szerint nem voltam teljesen radikális. A másik oldal szerint pedig az önkormányzat mindent meg tud oldani. De mit tudtam tenni? A panzió, ahova a menekültek jöttek volna, magántulajdon, és engedélye is van. Nem sok lehetőségem volt. Nem azt mondom, hogy árasszák el az országot a menekültek, de szabadon mozoghatnak az országban, ha nem is szervezetten. Mindenkitől kérjek oltási könyvet a falu határában? Nem hozok ilyen rendeleteket, mert nem értek velük egyet. A létrehozott Facebook-csoportban is elég vad dolgokat írtak rólam. Az alpolgármester asszonynak pedig nem kellett volna örülnie egy ilyen falugyűlésnek. Ez téma marad áprilisig, az országgyűlési választásig. A mi településünk lesz a negatív, rossz példa, már le is náciztak minket.

– Érez személyes felelősséget?
– Nem hiszem, hogy a kialakult helyzetért én lennék a felelős. Nem keresett meg a panziótulajdonos sem, hogy mit tervez. Tiszta a lelkiismeretem. Nem ez a fő probléma a faluban, hanem hogy legyen gyerekorvos. Bezár a takarékszövetkezet, és elviszik az egyetlen pénzkiadó automatát is. Ráadásul nincs tűzifa, pedig mindjárt itt a tél.

– Spontán volt a népharag, vagy valakik szervezték?
– Az alapindulat spontán volt, nem ítélem el az embereket.

– Mit szól Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatához, aki semmi kivetnivalót nem látott a történtekben?
– Ő sem nyilatkozhat bármit. Mást gondol, s mást nyilatkozik. De Lázár úr, úgy gondolom, megvédett. Bár ebben a témában nem lehet jót nyilatkozni.

– Önt szeretik a településen. Tervezi, hogy indul a december 17-i időközi polgármester-választáson?
– Biztos, hogy nem, de 2019-ben talán igen. Sok idő kell, míg a sebek begyógyulnak. Nehéz települést vezetni, ha az emberek ennyire megosztottak. Eddig csak a CBA-boltról volt vita. Mindig a békés megoldást kerestem. Nem tartom kizártnak, hogy bíróságra fogok járkálni, mert az utódom feljelent, nehogy visszatérjek – benne van a pakliban. Megosztottság lett a vége, pedig egységesen kellett volna fellépni. Ebből valakik a maguk malmára hajtották a vizet. Nem lesz béke, de szurkolok a falunak, hogy fejlődjön. Keresünk valakit, aki mellett lehet kampányolni, hogy megvédje az értékeinket, az elért eredményeket. Nem lesz itt új világ egyik napról a másikra.