Navracsics Tibor másképp gondolja, mint Orbán Viktor

Az Európai Bizottság jogi érvek mentén alakítja ki álláspontját – szögezte le.

MN
2017. 10. 06. 19:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Navracsics Tibor szerint az Európai Bizottság nem politikai, hanem jogi érvek mentén alakítja ki álláspontját a jogszabályokkal kapcsolatosan – írja a Hír TV.

Ismeretes, a Kossuth Rádió 180 perc műsorában Orbán Viktor arról is beszélt, hogy nevetséges a civiltörvény miatti kötelezettségszegési eljárásról szóló brüsszeli dokumentum. A brüsszeli bürokraták erről szóló beadványa szerinte politikai megrendelésre készült dokumentum, „értelmes jogász még kézbe sem veszi”, az „közröhej tárgya mindenhol Európában”.

Navracsics Tibor a Hír TV-nek azt mondta, az Európai Bizottságnak a civiltörvénnyel kapcsolatban az a problémája, hogy úgy gondolja, az adatszolgáltatás túlzottan széles körű, illetve a személyiségi jogokat is érintő olyan kitételeket tartalmaz, amely az indokoltnál megszorítóbb jellegű szabályozás.

„Nyilván most folyik a vita, és a vita vagy egy kompromisszummal zárul, amellyel le lehetett zárni a kötelezettségszegési eljárást, vagy ha a felek álláspontja nem közeledik egymáshoz, akkor pedig az Európai Bíróság dönt majd a felek között” – fűzte hozzá az uniós biztos.

Orbán Viktor kijelentéseivel kapcsolatban azt mondta, az Európai Bizottság igyekszik mindig jogi érvek alapján, jogi álláspont mentén alakítani a lépéseit, illetve folytatni a tárgyalásokat. „Nyilvánvalóan a hátralévő időszakban még a magyar kormány és a bizottság között lesz párbeszéd” – fogalmazott, és hozzátette: bízik benne, hogy sikerül megoldást találni. Navracsics Tibor kiemelte, hogy folyamatos a kapcsolattartás, és az sem zárható ki, hogy a magyar kormány az érveivel esetleg meggyőzi a bizottságot vagy létrejön a kompromisszum.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor azt mondta, a Soros-tervet hajtják végre az Európai Bizottságban, Navracsics közölte: „a Soros-terv mint ilyen nem szerepel a bizottság munkarendjében”. Kitért arra is, hogy nem az első és nem az egyetlen ország Magyarország, amely egy választási kampányban a bizottságot támadja vagy vádolja. A rendezvényen újságírói kérdésre Navracsics Tibor azt is elmondta, hogy nem tud nyomásgyakorlásról Soros György részéről, de van olyan kollégája, akiről úgy tudja, hogy a milliárdos az egyik legjobb barátja. Azt azonban nem árulta el, hogy kiről van szó.

Az Európai Bizottság magyarországi képviseletén rendezett beszélgetésen Navracsics Tibor az MTI beszámolója szerint kijelentette, hogy a magyar belpolitikai életet nem kívánja minősíteni, és a bizottság távol tartja magát a belpolitikától, így a magyar választási kampányban sem szólal meg.

Kitért arra is, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében meghívta Szerbiát és Montenegrót a tagságra, ami óriási jelentőségű, ez elmozdulást jelenthet a tényleges bővítés felé. Közép-Európában nem okozhat komolyabb problémát a bővítés kérdése. Ha a mostani bizottsági ciklusban nem is valósul meg a bővítés, legalább perspektívát ad a két országnak – vélekedett.

Arról is beszélt, hogy 2018 szeptemberében áll elő a bizottság azzal a tervezettel, amely kijelölné, mely területeken lehet szerződésmódosítás nélkül áttérni az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségi döntéshozatalra, ami várhatóan rendkívül vitatott kérdéskör lesz. Ilyen terület lehet a közös külpolitika, valamint a belső piaccal kapcsolatos kérdések, így a szociális politika és az adózás – magyarázta.

Navracsics Tibor kiemelte, hogy a jövő év a kulturális örökség európai éve lesz, bár korábban úgy döntöttek, nem hirdetnek meg tematikus európai éveket, mert nem értek el áttörést ezzel a kezdeményezéssel. Most viszont olyan nyomás nehezedett a bizottságra, hogy a tárcája megkapta ezt a kezdeményezést, és meg kell mutatni, lehet úgy is európai évet csinálni, hogy „az számít”, felfigyelnek rá az emberek – fogalmazott. Közölte: olyan európai rendezvénysorozatot terveznek, amely nem csak Brüsszelben zajlik. Helyi rendezvényeket szeretnének, és döntő részben a tagállamokon múlik, mennyire ünneplik meg az évet – vélte.

Navracsics Tibor elmondta: Magyarország emelte az erre a célra szánt költségvetési keretet és az elsők között reagált a kezdeményezésre. Fontos, hogy ne a múltról szóljon ez az év, hanem „a jövőről a múltra alapozva” – közölte, hozzátéve, az év egyik lényeges témája lesz az európai identitás.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.