Navracsics Tibor másképp gondolja, mint Orbán Viktor

Az Európai Bizottság jogi érvek mentén alakítja ki álláspontját – szögezte le.

Navracsics Tibor szerint az Európai Bizottság nem politikai, hanem jogi érvek mentén alakítja ki álláspontját a jogszabályokkal kapcsolatosan – írja a Hír TV.

Ismeretes, a Kossuth Rádió 180 perc műsorában Orbán Viktor arról is beszélt, hogy nevetséges a civiltörvény miatti kötelezettségszegési eljárásról szóló brüsszeli dokumentum. A brüsszeli bürokraták erről szóló beadványa szerinte politikai megrendelésre készült dokumentum, „értelmes jogász még kézbe sem veszi”, az „közröhej tárgya mindenhol Európában”.

Navracsics Tibor a Hír TV-nek azt mondta, az Európai Bizottságnak a civiltörvénnyel kapcsolatban az a problémája, hogy úgy gondolja, az adatszolgáltatás túlzottan széles körű, illetve a személyiségi jogokat is érintő olyan kitételeket tartalmaz, amely az indokoltnál megszorítóbb jellegű szabályozás.

„Nyilván most folyik a vita, és a vita vagy egy kompromisszummal zárul, amellyel le lehetett zárni a kötelezettségszegési eljárást, vagy ha a felek álláspontja nem közeledik egymáshoz, akkor pedig az Európai Bíróság dönt majd a felek között” – fűzte hozzá az uniós biztos.

Orbán Viktor kijelentéseivel kapcsolatban azt mondta, az Európai Bizottság igyekszik mindig jogi érvek alapján, jogi álláspont mentén alakítani a lépéseit, illetve folytatni a tárgyalásokat. „Nyilvánvalóan a hátralévő időszakban még a magyar kormány és a bizottság között lesz párbeszéd” – fogalmazott, és hozzátette: bízik benne, hogy sikerül megoldást találni. Navracsics Tibor kiemelte, hogy folyamatos a kapcsolattartás, és az sem zárható ki, hogy a magyar kormány az érveivel esetleg meggyőzi a bizottságot vagy létrejön a kompromisszum.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor azt mondta, a Soros-tervet hajtják végre az Európai Bizottságban, Navracsics közölte: „a Soros-terv mint ilyen nem szerepel a bizottság munkarendjében”. Kitért arra is, hogy nem az első és nem az egyetlen ország Magyarország, amely egy választási kampányban a bizottságot támadja vagy vádolja. A rendezvényen újságírói kérdésre Navracsics Tibor azt is elmondta, hogy nem tud nyomásgyakorlásról Soros György részéről, de van olyan kollégája, akiről úgy tudja, hogy a milliárdos az egyik legjobb barátja. Azt azonban nem árulta el, hogy kiről van szó.

Az Európai Bizottság magyarországi képviseletén rendezett beszélgetésen Navracsics Tibor az MTI beszámolója szerint kijelentette, hogy a magyar belpolitikai életet nem kívánja minősíteni, és a bizottság távol tartja magát a belpolitikától, így a magyar választási kampányban sem szólal meg.

Kitért arra is, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében meghívta Szerbiát és Montenegrót a tagságra, ami óriási jelentőségű, ez elmozdulást jelenthet a tényleges bővítés felé. Közép-Európában nem okozhat komolyabb problémát a bővítés kérdése. Ha a mostani bizottsági ciklusban nem is valósul meg a bővítés, legalább perspektívát ad a két országnak – vélekedett.

Arról is beszélt, hogy 2018 szeptemberében áll elő a bizottság azzal a tervezettel, amely kijelölné, mely területeken lehet szerződésmódosítás nélkül áttérni az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségi döntéshozatalra, ami várhatóan rendkívül vitatott kérdéskör lesz. Ilyen terület lehet a közös külpolitika, valamint a belső piaccal kapcsolatos kérdések, így a szociális politika és az adózás – magyarázta.

Navracsics Tibor kiemelte, hogy a jövő év a kulturális örökség európai éve lesz, bár korábban úgy döntöttek, nem hirdetnek meg tematikus európai éveket, mert nem értek el áttörést ezzel a kezdeményezéssel. Most viszont olyan nyomás nehezedett a bizottságra, hogy a tárcája megkapta ezt a kezdeményezést, és meg kell mutatni, lehet úgy is európai évet csinálni, hogy „az számít”, felfigyelnek rá az emberek – fogalmazott. Közölte: olyan európai rendezvénysorozatot terveznek, amely nem csak Brüsszelben zajlik. Helyi rendezvényeket szeretnének, és döntő részben a tagállamokon múlik, mennyire ünneplik meg az évet – vélte.

Navracsics Tibor elmondta: Magyarország emelte az erre a célra szánt költségvetési keretet és az elsők között reagált a kezdeményezésre. Fontos, hogy ne a múltról szóljon ez az év, hanem „a jövőről a múltra alapozva” – közölte, hozzátéve, az év egyik lényeges témája lesz az európai identitás.