Csak a Klebelsberg Központ (KK) bizonyos feladatokat ellátó pedagógusai számára növelték a pótlékokra fordítható keretet, a szakképzés tanárainak nem – tudta meg a Magyar Nemzet. A problémáról Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke is beszélt a szervezet múlt heti konferenciáján. A Klebelsberg Központ ugyanis saját hatáskörében úgy döntött, hogy úgynevezett középarányos pótlékemelést hajt végre, ami az osztályfőnököket, a munkacsoport-vezetőket, intézményvezető-helyetteseket és a gyakorlati oktatás vezetőit érinti.
Ez azt jelenti, hogy míg például az egyetemi végzettségű osztályfőnökök eddig egységesen a pótlékalap tíz százalékát kaphatták meg (20 300 forintot), addig most már akár a harminc százalékát is (60 900). Az pedig, hogy az érintett mennyit kap, az intézményvezető döntése. Ugyanakkor az igazgató nem adhatott volna mindenkinek harminc- százalékos emelést, mert a KK egy-egy osztály után húszszázaléknyi pótléknak megfelelő összeget biztosított a korábbi tíz százalék helyett.
Az ügy kapcsán Horváth Péter arról beszélt a rendezvényen, hogy a pótlékokkal kapcsolatos intézkedések kedvezők voltak, ám azt nem tartja méltányosnak, hogy csak a KK fenntartása alatt dolgozó pedagógusok részesültek az intézkedésben, míg például a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) tartozó, akár ugyanazt a feladatot ellátó tanárok nem. Ezért a Nemzeti Pedagóguskar jelezte a problémát az NGM illetékes helyettes államtitkárának, Pölöskei Gábornénak. A gazdasági tárca pedig ígéretet tett rá, hogy egyeztetni fog a KK-ért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumával.
Lapunk megkeresésére Horváth Péter arról is beszélt, hogy a mostani intézkedés nem érintette sem magukat az intézményvezetőket, sem a tagintézmények vezetőit, sem pedig a gyógypedagógusokat. Utóbbi miatt egyébként az NPK levelet írt az illetékes államtitkárságnak. Az, hogy a gyógypedagógusokra nem gondoltak a mostani emelésnél, már csak azért is érthetetlen, mert mint lapunk több alkalommal beszámolt róla, országszerte súlyos gondot okoz a szakemberhiány.
Az NPK elnöke úgy reagált annak kapcsán, hogy a konferencián elhangzottak szerint csak az intézményvezetők negyede differenciált kollégái munkájának minőségét illetően: ez nem jó üzenet. – A pótlék nem szociális juttatás kellene hogy legyen, hanem a teljesítménynek kellene meghatároznia – mondta.
Ehhez hasonlóan a múlt heti rendezvényen részt vevő Hajnal Gabriella, a KK szakmai elnökhelyettese is szomorúnak nevezte, hogy csak kevés iskolaigazgató élt a differenciálás lehetőségével. Arról beszélt, hogy amikor a szakszervezetek tárgyaltak a szakállamtitkársággal, mindig nehezményezték: nincs rá keret, hogy a jobban dolgozó pedagógusok munkáját elismerjék. A mostani többletforrás pedig éppen erre szolgált volna. Hajnal Gabriella megjegyezte: nem hiszi el, hogy egy iskolában minden osztályfőnök egyformán dolgozna, „ilyen nincs”. Már csak azért sem, mert nem mindegy, hogy melyik évfolyamon tanít a pedagógus, például elsőben a pici gyerekek bevezetése az iskolai életbe nagyon nagy feladat, ahogy egy végzős osztály érettségire való felkészítése is. – Ehhez hasonlóan az sem mindegy, hogy hány fős egy osztály, vagy hogy járnak-e oda sajátos nevelési igényű gyerekek – tette hozzá.
