Megtagadta a Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő által benyújtott népszavazási kérdések hitelesítését csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).
A kérdések a miniszterelnök-jelöltek egészségi és pszichikai állapotáról szóló jelentések nyilvánosságra hozataláról, a miniszterelnök hozzátartozóinak közbeszerzési eljárásokon indulásáról, az állami adóhatóság vagyonosodási vizsgálatáról, valamint az országgyűlési képviselők központi államigazgatásban vállalt szerepéről szóltak.
Az NVB a kérdések hitelesítését részben arra hivatkozva tagadta meg, hogy azok tiltott tárgykörbe ütköznek, részben pedig azért, mert álláspontja szerint nem feleltek meg az egyértelműség követelményének – írja az MTI.
Patyi András, az NVB elnöke emlékeztetett: az alaptörvény szerint a személyes adathoz fűződő jog alapjog, márpedig az egészségi állapotra vonatkozó adat érzékeny személyes adat,
nyilvánosságra hozatala nem áll arányban az elérni kívánt céllal, ami mindössze a nyilvánosságra hozatal.
Az alapjog ilyen mértékű korlátozása azonban csak az alaptörvény módosításával lenne elérhető, erről azonban nem lehet népszavazást tartani – jegyezte meg. Emellett a kérdés nem egyértelmű, nincs olyan szakmai követelményrendszer, amely meghatározná, milyen tartalommal kellene bírnia a jelentésnek, és hogy honnan számít a 30 nap – mondta.
Vágó Gábor második kérdése azt célozta, hogy összeférhetetlenség miatt ne vehessen részt közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként olyan szervezet, amelyben a miniszterelnök hozzátartozójának többségi befolyása van.
Az NVB szerint a kérdés megtévesztő, mert azt a hamis látszatot kelti, mintha ma nem lennének összeférhetetlenségi szabályok a közbeszerzési törvényben. Azt már nem tette hozzá, hogy ezen szabályok ellenére is milliárdos tendereken nyerhet a kormányfő vejének cége.
A kérdés több alkérdést tartalmaz, amelyek külön is megválaszolhatók, ezért sem egyértelmű.
Mindezeken túl pedig a kérdés a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, amikor a miniszterelnök hozzátartozóit igazolható indok nélkül hozza hátrányos helyzetbe a közbeszerzés többi szereplőjéhez képest, így a kérdés felveti az önkényes, alkotmányos indok nélküli különbségtétel lehetőségét – érvelt az NVB.
A harmadik kérdés azt célozta, hogy az állami adóhatóság ne csak bűncselekmény gyanúja esetén folytathasson le vagyonosodási vizsgálatot. Az NVB ezt arra hivatkozva nem hitelesítette, hogy a kérdés tiltott tárgykörbe ütközik. Egy érvényes és eredményes népszavazás esetén ugyanis – új követelmény megfogalmazása hiányában – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szabad belátására bízná a vagyonosodási vizsgálatok lefolytatását, ezzel viszont sérülne a jogbiztonság alaptörvényben rögzített elve – részletezték.
A negyedik kérdés azt tiltotta volna meg, hogy országgyűlési képviselő – minisztérium kivételével – központi államigazgatási szerv vezetője legyen. Az NVB ezt sem hitelesítette. Patyi András szerint a kérdésből az vezethető le, hogy országgyűlési képviselő csak miniszter lehetne, miniszterelnök, illetve a NAV vezetője nem, miközben a miniszterelnök képviselőségének kizárása a törvényhozó és végrehajtó hatalmi ágak alkotmányjogi értelemben vett merevebb elválasztását eredményezné.
Felidézte: a Kúria a miniszterelnök újraválaszthatóságával kapcsolatban már kifejtette, hogy ilyen jellegű korlátozásnak az alaptörvényben van a helye, vagyis a kérdés alaptörvény-módosításra irányul.
Vágó Gábor még nem ismerte pontosan az elutasítás részleteit. Kérdésünkre elmondta, hogy nem vett részt az NVB csütörtöki ülésén – abban viszont biztos, hogy nem adja fel ilyen könnyen. „Az amerikai választási eljárásnak megszokott része, hogy az elnökjelöltek nyilvánosságra hozzák egészségi jelentéseiket – ez itt is megvalósítható lenne. A Kúriához fogok fordulni, hogy felülbírálják a bizottsági döntést” – mondta Vágó, akinek már a múlt héten is visszadobta öt kérdését a testület.
Az NVB megtagadta az Opre Roma – Cigány Demokrata Néppárt népszavazási kérdését is, amely úgy szólt: „Akarja-e ön az Észak-magyarországi Roma Tartomány elnevezésű területi autonómia létrejöttét Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Heves megyékben?”
A bizottság szerint a kérdés tiltott tárgykörbe ütközik, az autonóm terület ugyanis a magyar közigazgatásban nem ismert kategória, kialakításához az alaptörvény módosítására lenne szükség. Emellett nem határozza meg a területi autonómia konkrét jogkörét, valamint a működéséhez szükség lenne a költségvetési törvény módosítására is, ami szintén tiltott tárgykör. Mindezeken túl bár Európa-szerte vannak példák a területi autonómiára, nincs egységes, normatív fogalma, így nem egyértelmű.
Az NVB a határozatokat egyhangúlag hozta meg. A döntések ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
