Mindezeken túl pedig a kérdés a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, amikor a miniszterelnök hozzátartozóit igazolható indok nélkül hozza hátrányos helyzetbe a közbeszerzés többi szereplőjéhez képest, így a kérdés felveti az önkényes, alkotmányos indok nélküli különbségtétel lehetőségét – érvelt az NVB.
A harmadik kérdés azt célozta, hogy az állami adóhatóság ne csak bűncselekmény gyanúja esetén folytathasson le vagyonosodási vizsgálatot. Az NVB ezt arra hivatkozva nem hitelesítette, hogy a kérdés tiltott tárgykörbe ütközik. Egy érvényes és eredményes népszavazás esetén ugyanis – új követelmény megfogalmazása hiányában – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szabad belátására bízná a vagyonosodási vizsgálatok lefolytatását, ezzel viszont sérülne a jogbiztonság alaptörvényben rögzített elve – részletezték.
A negyedik kérdés azt tiltotta volna meg, hogy országgyűlési képviselő – minisztérium kivételével – központi államigazgatási szerv vezetője legyen. Az NVB ezt sem hitelesítette. Patyi András szerint a kérdésből az vezethető le, hogy országgyűlési képviselő csak miniszter lehetne, miniszterelnök, illetve a NAV vezetője nem, miközben a miniszterelnök képviselőségének kizárása a törvényhozó és végrehajtó hatalmi ágak alkotmányjogi értelemben vett merevebb elválasztását eredményezné.
Felidézte: a Kúria a miniszterelnök újraválaszthatóságával kapcsolatban már kifejtette, hogy ilyen jellegű korlátozásnak az alaptörvényben van a helye, vagyis a kérdés alaptörvény-módosításra irányul.
Vágó Gábor még nem ismerte pontosan az elutasítás részleteit. Kérdésünkre elmondta, hogy nem vett részt az NVB csütörtöki ülésén – abban viszont biztos, hogy nem adja fel ilyen könnyen. „Az amerikai választási eljárásnak megszokott része, hogy az elnökjelöltek nyilvánosságra hozzák egészségi jelentéseiket – ez itt is megvalósítható lenne. A Kúriához fogok fordulni, hogy felülbírálják a bizottsági döntést” – mondta Vágó, akinek már a múlt héten is visszadobta öt kérdését a testület.
Az NVB megtagadta az Opre Roma – Cigány Demokrata Néppárt népszavazási kérdését is, amely úgy szólt: „Akarja-e ön az Észak-magyarországi Roma Tartomány elnevezésű területi autonómia létrejöttét Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Heves megyékben?”
