Kilencen lettek öngyilkosok az utóbbi öt évben a magyar rendőrségi fogdákban, és 65-en kíséreltek meg véget vetni az életüknek – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) lapunk kérdéseire adott válaszaiból. Az ORFK szerint 2013 második felében 2, 2014-ben 3, 2015 pedig egy ember lett öngyilkos, 2016-ban viszont senki sem. Ám idén már 3-an vetettek véget életüknek fogdában. Az öngyilkosságok végrehajtásának jellemző módja az önakasztás. Az őrszemélyzet felelősségére vonatkozóan 2013 óta a lefolytatott parancsnoki vizsgálatok egyetlen esetben sem „tártak fel adatot”.
Azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség milyen módszerekkel igyekszik megakadályozni az öngyilkosságokat, az ORFK azt írta: a fogdai őrszolgálat megelőzéssel kapcsolatos feladatait a rendőrségi fogdák rendjéről szóló 2014-es belügyminiszteri rendelet előírásai alapján hajtják végre. Vagyis a jogszabályban meghatározott időintervallumokban a fogvatartottat ellenőrzik, de szükség esetén akár folyamatosan őrzik. A rendőrség szerint amennyiben „a fogvatartott önkárosító magatartása alaposan feltételezhető, illetve az őrszemélyzet erre utaló jeleket észlel, minden alkalommal egészségügyi beavatkozást kezdeményez”. Zárkatársak bántalmazása következtében 2012 óta az ORFK közlése szerint egyetlen fogvatartott sem halt meg rendőrségi őrizetben. Azzal kapcsolatban viszont nem végez adatgyűjtést a rendőrség, hogy hányan halnak meg a fogvatartottak közül például betegség, baleset, kábítószer vagy alkohol, illetve az utóbbi szerek okozta megvonási tünetek következtében.
A Magyar Nemzet korábbi megkeresésére a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) közölte: 2012-ben 8, 2013-ban 7, 2014-ben 6, 2015-ben 5, 2016-ban 9, az idén pedig már 2 öngyilkosság történt a hazai börtönökben. A BVOP szintén azt közölte, hogy a fogvatartottak öngyilkossága és öngyilkossági kísérlete egyetlen esetben sem a személyi állomány közrehatása miatt következett be. A rabok a bv-intézetekben is többnyire felakasztják magukat, úgy kísérelik meg vagy hajtják végre az öngyilkosságot. Az önakasztásra alkalmas felületeket a börtönökben belsőépítészeti megoldásokkal próbálják megszüntetni, de a BVOP szerint ez még nem valósult meg minden intézetükben. Viszont fokozott figyelmet fordítanak a fogvatartottak mentális egészségének megőrzésére.
Az adatok alapján a fogdákban jelentősen kevesebben tudnak véget vetni az életüknek, illetve kísérlik meg azt, mint a BVOP intézeteiben. Ennek egyik oka, hogy rendőrségi őrizetben a fogvatartottak legfeljebb 72 órát tartózkodhatnak, ezalatt dönthet a bíróság az őrizetbe vett személy előzetes letartóztatásáról, házi őrizetéről, lakhelyelhagyási tilalmáról vagy szabadon engedéséről. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a fogvatartottaknak az előzetes letartóztatást a legnehezebb feldolgozni, ekkor a legnagyobb az öngyilkosság veszélye. Amikor már véglegessé válik a kiszabott szabadságvesztés, javul a helyzet, hiszen tervezhetőbbé válik a jövő az elítélt számára.
