Strand a Sorsok Háza mögött?

A Sorsok Háza mögött, az Európai Makkabi Játékok egyik helyszíne mellett pancsolhatnának a belvárosiak.

2017. 10. 25. 7:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Régi vágyam, hogy legyen a VIII. kerületnek egy strandja, amit másfél milliárd forintból, két-három éven belül meg is építenénk – mondta Kocsis Máté fideszes polgármester a józsefvárosi képviselő-testület legutóbbi ülésén Erőss Gábor (Párbeszéd) kérdésére. Az ellenzéki politikus a négy éve bezárt Négy Tigris nevű egykori kínai piac hasznosításáról, illetve annak megfenekléséről érdeklődött. Ugyanis a több mint 20 hektáros területre 2013-ban sport- és szabadidőközpontot terveztek. Akkor már a látványterveket is bemutatták a Kőbányai út, a Salgótarjáni út és a Fiumei út által határolt hatalmas MÁV-terület fejlesztésére Józsefvárosi Sportcentrum néven. Az elképzelt, négymilliárdos beruházásból nem lett semmi; a Józsefvárosi pályaudvar főépülete körül felépült a holokauszt áldozatainak emlékhelyéül szánt Sorsok Háza, ám az is két éve üresen áll. Kocsis Máté sokak meglepetésére most „nagyszerű híreket” jelentett be a Sorsok Háza mögött lévő Józsefvárosi pályaudvar, illetve a volt kínai piac ügyében. Mint mondta, még az idén képekkel és részletes leírással számolnak be arról a „sok jó megállapodásról és döntésről”, amely megszületett.

Ennek eredménye, hogy a ma még kihasználatlan nagy ingatlant négyfelé osztják: egy részét az MTK kapná meg a 2019-ben Budapesten megrendezendő Európai Makkabi Játékok, más néven a „zsidó olimpia” előkészítésére. Ehhez kapcsolódva kapna egy-egy területet az éppen a fideszes polgármester elnökletével működő Magyar Kézilabda-szövetség és a Magyar Labdarúgó-szövetség is. Arról pedig már a Magyar Nemzet számolt be még a nyáron, hogy a kormány által az európai zsidó közösség Kerepesi úti központtal rendezendő multisporteseményére elkülönített 30 milliárd forintos keretből itt épülnének labdarúgó-edzőpályák.

– Ezekre már mind megvan a fedezet, csak az a baj, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó bizonyos szervezeteknél megálltak az ügyek, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezetői sem törik össze magukat, hogy dolgozzanak – bírálta az állami szereplőket a kormánypárti politikus. Szerinte már csak a telekmegosztást kellene megoldani, s akkor belevághatnának az újabb „grandiózus” terv megvalósításába. Kocsis Máté (képünkön) közölte: az egész terület végül egy nagy sportfejlesztés lesz, s az ő szívének a zöldfelületű strand kialakításának lehetősége a legkedvesebb. – Fás, árnyas, ligetes, három-négy-öt medencés strandot képzeltünk el, amelyet egyaránt használhatnának az V., a VI., a VII., a VIII., a IX. és a X. kerületi családok. Már tárgyaltam is a Budapesti Gyógyfürdők és Hévizei Zrt. (BGYH) vezetőjével, aki szerint Józsefváros alatt is legalább olyan jó minőségű, akár gyógyfürdőzésre alkalmas vizek buzoghatnak, mint a városligeti Széchenyi fürdő környékén. Nem is kellene nagyon mélyre fúrnunk, csak előbb a pénzügyi forrást is meg kell találnunk hozzá – magyarázta a VIII. kerület polgármestere, aki szerint kifejezetten jó lenne, ha az egykori rozsdaövezet zöld lenne, s akárcsak a Kerepesi úti temető növényzete, az itteni is javítaná a levegőt.

Lapunk megkereste Szőke Lászlót, a BGYH vezérigazgatóját, aki elmondta: ahhoz, hogy megbizonyosodjanak a víz minőségéről, előbb kutakat kell létesíteni, s annak költségei meghaladják a százmillió forintot. – Egyebekben a valóban 1,5-2 milliárdos beruházásból két év alatt kialakítható egy fürdő, s mind a fejlesztésben, mind az üzemeltetésben részt venne a BGYH is – mondta Szőke László, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy önmagában nyári strandot már nem szabad építeni, csak télen is használható, így gazdaságosan üzemeltethető fürdőt.

VIII. kerületi lex Simicska

A fideszes vezetésű kerületekben egyre-másra fogadják el a plakátozást és a reklámozást megnehezítő jogszabályokat. Józsefváros kormánypárti többsége a múlt héten módosította építményadó-rendeletét. A reklámhelyek tulajdonosait 2018 januárjától négyzetméterenként 12 ezer forint építményadó terheli, amiből az önkormányzat évente 2,1 milliós bevételt remél. Mindez elsősorban a Magyar Nemzettel közös tulajdonosi körhöz tartozó Mahir Cityposter Kft. berendezéseit érinti, s ezért nevezte a döntést követően Jakabfy Tamás LMP-s önkormányzati képviselő a szabályozást kerületi lex Simicskának.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.