Balta a gyerekrajzon, pofonok a konyhában

Bántalmazott nőknek és gyerekeknek mutatnak új utat az Abigél-házban. Van, ahol már fel sem tűnik az erőszak.

A terror skálája széles, és fokozatosan épül fel: a külsőre vonatkozó, lekicsinylő beszólásoktól, az egyéni döntési jog megvonásán át a konkrét fizikai erőszakig terjed a kapcsolati agresszió, elszenvedője pedig a folyamat során annyira elveszti önbizalmát, autonómiáját, hogy a bántalmazást is a kapcsolat velejárójának tekinti. 

– Van olyan ügyfelünk, akit terhesen úgy megvert a férje, hogy a baba koraszülötten, maradandó fogyatékossággal jött a világra, azóta is folyamatos kezelést igényel. Egy másik asszonyt a férje a gyerekek előtt vert össze rendszeresen. A bántalmazást a gyerekek sem mindig ússzák meg, az egyik kicsinek például kilincsbe verte az apa a fejét – sorolja az erőszakleltárt a koordinátor. A trauma aztán a gyerekrajzokban is tükröződik: így kerül balta a családot ábrázoló képre, mentőautó a ház elé.

Az Abigél programjának ezért is szerves, de nem erőltetett része, hogy a bántalmazott nők ráébredjenek saját helyzetükre, ne vegyék természetesnek azt, ami velük történt. A tudatosítás nagyon fontos, hiszen volt olyan ügyfél, aki eleinte azt sem igazán értette, miért kellene segíteni rajta.

A programban 30 jól képzett önkéntes foglalkozik 30 olyan nővel, akik nagyrészt már kiléptek a bántalmazó kapcsolatból, önálló munkájuk van, de még keresik új helyüket az életben. A foglalkozásokról már Dávid Zsuzsa projektvezető mesélt: a csoportos beszélgetés, az életviteli tanácsadás éppúgy része az Abigél mindennapjainak, mint az hogy a társaság színházba, uszodába megy, vagy hogy személyes stylist látogat el hozzájuk, és ruházkodási tippeket ad nekik.

A sokféle program mögött ugyanaz a cél áll: kitörni az erőszak és a nincstelenség köréből, emberhez méltó pillanatokat megélni a szenvedések után.

A halloweeni tökfaragás például óriási siker volt, mert abban a gyerekek is részt tudtak venni, de a szülők nagyon szerették az állatkerti látogatást is; volt anya, aki saját elmondása szerint az Abigél-délutánon tölthette a legtöbb időt gyerekeivel. A kicsik foglalkoztatása külön kihívás, hiszen 3 évestől a 15 éves korig mind eljönnek anyjukkal, és nagyon eltérő az ismeretanyaguk – a Vöröskereszt önkéntesei találkoztak olyan, közel iskolás korú kisgyerekkel, aki nem tudta, hogy melyik a zöld és melyik a kék szín.

Mint a Vöröskereszt beszámolójából kiderül, a projekt nagyrészt uniós támogatással működik, és nem csak Magyarországon nyitottak ilyen klubházakat: Bulgáriában, Romániában és Dániában is van Abigél-ház – a dánoknál ráadásul külön intézményt, átmeneti otthon tartanak fent a bántalmazott férfiak számára is.

A szervezők sikeresnek tartják a programot, ennek ellenére tartanak egy kis szünetet, amíg egy következő pályázati forrásból újra tudják indítani a józsefvárosi klubot. Zala megyében azonban hamarosan újabb Abigél-ház nyílik, ahol főként a bántalmazott gyerekekkel foglalkoznak majd.

Dávid Zsuzsannától azt is megtudjuk, hogy a segélyszervezet országszerte tíz családok átmeneti otthonát is fenntart olyan üldözött, kisemmizett anyák és gyerekeik számára, akik kipörögtek az ellátórendszerből, már nem jogosultak az állami csáók ellátására. Hogy hol? Természetesen ez is titok, de a rászorulók a Vöröskereszten és persze a szájhagyományon keresztül azért megtalálhatják az otthonokat.