Az elmúlt években Portugália sokat javított rossz adatain, így a konferencián adva volt a kérdés, hogy milyen intézkedéssel érték ezt el. A tankötelezettség 18 évre emelése jelentős eredményt hozott, ugyanakkor a háttér sokkal árnyaltabb. Ha valaki elhagyja az iskolát, néhány hetes képzésekre vonják be a fiatalokat, akik így kikerülnek az iskolaelhagyókat bemutató statisztikákból.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015-ben még minimálisan csökkent, 2016-ra viszont már 12,4 százalékra nőtt a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, ami mögött a tankötelezettség 16 évre való korábbi csökkentésének hatása áll. Radó Péter oktatási szakértő a Magyar Nemzetnek kifejtette: hazánk az uniós átlagnál rosszabb helyzetbe került, ráadásul a portugálokéhoz hasonlóan kozmetikázza a kormány a statisztikákat. A fiatalokat, akik az iskolából kilépve közmunkások lettek, akkor küldi néhány hetes kötelező továbbképzésekre a kormány, amikor a felmérések készülnek, így azok kedvezőbb számokat mutatnak. Szerinte az oktatási rendszert képessé kell tenni arra, hogy kezelni tudja a diákok problémáit, például fejleszteni kell a tanárképzést. Radó elmondta, Magyarországon önmagában a centralizált oktatási rendszerrel is probléma van, ugyanis az iskolákban ha felismerik is a diákoknál a káros folyamatokat, akkor sincs mozgásterük lépni, nincs elegendő pénz a diákok egyénre szabott fejlesztésére. – Ha a kormány magát a rendszert nem szeretné átalakítani, akkor is tehetne az iskolaelhagyás ellen azzal, ha 18 évre visszaállítja a tankötelezettséget – hangsúlyozta Radó. Hozzátette, a másik lehetőség, hogy visszaállítják az iskolák fejkvóta szerinti finanszírozását, hogy a „rossz diákoktól” ne megszabadulni akarjanak, hanem motiváltak legyenek iskolában tartásukra.
