A 15 tagú testületből Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária fűzött különvéleményt a határozathoz, amely az Ab honlapján teljes terjedelmében olvasható.
Az integritási szabályzat az igazságszolgáltatási korrupció visszaszorítására született, de a bírók közül többen Strasbourghoz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordultak miatta. A kifogások között szerepel, hogy csorbul a hatékony jogorvoslathoz és a gyülekezési joghoz, a véleménynyilvánításhoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jog.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) csütörtökön az Ab határozatára reagálva közölte: folyamatban van az integritási kérdések szabályozásának felülvizsgálata, és a módosítás tekintettel lesz az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában foglaltakra is – írja az MTI.
Kiemelték, hogy az Ab a szabályzat ötvenkét szakaszából mindössze háromnak egyes rendelkezéseit kifogásolta. Az Ab megerősítette, hogy lehetséges és szükséges az integritási kérdések szabályozása a bírósági szervezetben. Ilyen kérdés lehet például, hogy a bírósági dolgozók elfogadhatnak-e ajándékot vagy hogy miként kell bejelenteniük egyéb kereső tevékenységüket – tették hozzá.
Mint írták, a szabályzat megalkotását mintegy kétéves előkészítő munka előzte meg, a tervezetet bírók fogalmazták és véleményezték. Az Ab csak az elmúlt három hónapban hét jogszabályt és öt egyedi bírói döntést semmisített meg, ez mutatja, hogy az alkotmánybírósági kontroll a jogállami működés természetes része – tették hozzá. Közölték, hogy az Európa Tanács korrupcióellenes államokat tömörítő csoportja (Greco) a 2017. évi jelentéstervezetében egyébként kifejezetten üdvözölte az integritási szabályzat megalkotását – közölték. Az OBH jelezte azt is, hogy a bírói karból az integritási szabályzat egyéb rendelkezéseit érintően is érkeztek már módosító javaslatok.
