Tömött sorokban várakoztak a metróaluljáróból érkező emberek reggel fél nyolc körül a Lehel téri vásárcsarnok mellett kialakított megállóban, akik a Kőbánya-Kispest felől érkező 3-as metróról leszállítva próbáltak feljutni a pillanatok alatt zsúfolásig megtelő, Újpest felé tartó pótlóbuszokra. Bár mindenki fegyelmezetten, csöndes lemondással viselte a tömegnyomort, az arcokon érződött: a budapesti M3-as metróvonal hétvégén kezdődött felújításának hétfőn mutatkozó, kegyelmi állapota véget ért.
A Lehel térnél azt tapasztaltuk, hogy a rövid idő alatt, ciklikusan kiáramló embertömeg miatt a buszok többsége képtelen volt tartani az elméletben meghatározott, 45 másodpercenkénti indulást. Sokan az indulás előtti utolsó pillanatokban furakodtak föl vagy éppen szálltak le a tumultus miatt a járművekről, így az ajtó megakadása minduntalan gátolta az indulást. Emiatt pedig a megálló után alig 30 méterre lévő piros lámpa szinte rögtön megakasztotta a haladást. Így többször is legalább három pótlóbusz állt a buszsávban, a mögöttük a megállóba befutó pótlóbuszok emiatt nem tudtak időben elindulni.
A reggel 6 óra és negyed 8 közötti idősávban a pótlóbuszokon az utasok mennyisége abszolút tolerálható volt mindkét irányban, nagyjából 17-17 perces menetidővel. Persze olykor így is zsúfolt lett egy-egy érkező busz, mivel sokan nem akarták megvárni az alig 1-2 percen belül érkező következő járatot, amin pedig már kényelmesebben utazhattak volna. A fél 8 körüli idősávtól viszont az utazás legalább 25 percre nőtt a teljes vonalon. Emlékeztetőül: ugyanez az út metróval alig volt több 10-12 percnél.
A 3-as metró egyik fő alternatív útvonalán, a 14-es villamoson – Újpest és a Lehel tér között – azonban hétfőn és kedden is óriási volt a tömeg, Újpest felől érkezve. A szintén Újpestről érkező, a Keleti pályaudvar felé tartó 30-as buszcsalád járatain elfogadható mennyiségű utasszámot érzékeltünk.
A közúti közlekedésben hétfőn tapasztalt, páratlanul enyhe forgalom viszont úgy tűnik, szintén „pünkösdi királyság” volt. A Váci úton 7 és 8 óra között menetrendszerűen kialakultak a szokásos reggeli torlódások, de a pótlóbuszok haladását ez nem gátolta. Továbbra is akadtak pofátlan vagy figyelmetlen autósok, akik a buszsávban próbáltak haladni, ám a sűrű konvojokban, általában kettesével, olykor hármasával haladó csuklós buszok kíméletlen dudálással zavarták vissza őket az autós sávba. A zöld lámpáknál többnyire két pótlóbusz is át tudott haladni egyszerre a reggeli csúcsidőben. Közlekedési káoszról azonban a keddi tapasztalatok után sem beszélhetünk, csak a metróhasználók utazási komfortjának drámai visszaeséséről. A nehézségeknek viszont nyertesei is vannak: a bliccelők. Jegyellenőrzésre esély sincs a tömött buszokon, és erre kísérleteket sem láttunk.
„Hétfőn is az volt a határozott álláspontunk, hogy bizony nem fog minden nap ugyanúgy kinézni a metrópótlás során, mint a hét első munkanapján. Budapesten egy átlagos hétköznap egyáltalán nem úgy néz ki, mint amit a felújítás első napján tapasztaltunk – mondta lapunknak Kelemen Tamás, a Közlekedő Tömeg Egyesület alelnöke. – Szombaton, a metrópótlás kezdetekor még azt mondták a városvezetők, hogy egy nap után ne vonjunk le hosszú távú következtetéseket. Hétfőn pedig mi mondtuk, hogy egy hétköznap alapján se tegyük ezt. Ez abból is látszott, hogy mekkora volt a közúti forgalom. Két példa: az Árpád hídon és Margit hídon minden egyes reggel torlódások vannak, ehhez képest tegnap gond nélkül át lehetett jutni rajtuk a reggeli csúcsidőben. Egészen szürreális volt a főváros hétfőn” – tette hozzá Kelemen Tamás, aki szerint két nap kevés ahhoz, hogy beálljon az új közlekedési rend egyensúlya.
Az alelnök úgy véli, hogy az utasoknak előbb-utóbb rá kell jönniük, hogy a szokásos reggeli utazási ütemük nem tartható, és akár 20-30-40 perccel is hamarabb el kell indulniuk otthonról, ha el akarják kerülni a tömeget.
