A kormányzati többfunkciós szállítógépek beszerzéséről írt cikkünk megjelenése után egy héttel a honvédelmi minisztérium szerdán elismerte, hogy két Airbus A319-est – ahogy ők mondják, katonai csapatszállító repülőgépet – vesznek a honvédségnek. Simicskó István tárcavezető és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök sajtótájékoztatóján továbbra sem árult el pontos részleteket a Zrínyi 2026 programban megvalósuló fejlesztésről, a költségek kapcsán azonban annyit elmondott, hogy a nyolc-kilenc éves gépeket egy légitársaság megszűnése nyomán kedvezményesen, az újonnani ár (darabonként 70-80 millió euró) kevesebb mint feléért – összesen 22-25 milliárd forintért – sikerült megvenni logisztikai és kiképzési szolgáltatásokkal együtt.
Mindez megerősíti a múlt heti cikkünkben leírtakat, miszerint a csődbe ment Air Berlin tulajdonában lévő, a legutóbb a Eurowings légitársaságnak lízingelt gépeket sikerült megszerezni egy tízmilliárd forintos nagyságrendű ügylettel. A beszerzésről a példátlan információbiztonsági intézkedések, a parlamenti szakbizottság által adott közbeszerzés alóli felmentés miatt semmilyen hivatalos megerősítést nem lehetett szerezni, cikkünket amatőr repülőgép-figyelők értesüléseire, internetes adatbázisokra, illetve honvédségi és iparági forrásokra alapoztuk. A hétvégén egy cseh szpotter fotóiból kiderült az is, hogy az Airbusokat olaszországi átfestés után a csehországi Ostravába vitték át ideiglenes máltai lajstromjellel, ahol a magyar megrendelő által kért konfigurációra alakítják át a következő hónapokban.
A szerdai tájékoztatón elhangzott az is, hogy a gépek igénybevételi rendje nem változik a honvédség 40-45 éves An–26-osaihoz képest. Azaz a honvédség jelenleg tizennégy országban működő misszióinak személyi állományát fogják szállítani, de vészhelyzetben akár sérült katonák, civilek evakuálására is használják majd őket. Mivel az An–26-osok képességei és hadrafoghatósága az utóbbi időben rendkívül korlátozott volt, az idén 55 alkalommal kellett gépet bérelni a szállítási feladatokra. Ez azonban nem elég megbízható megoldás, például az iraki Erbílben állomásozó magyar kontingens (MH IKBK) váltása is két hetet késett, amikor a civil légi forgalmat ideiglenesen felfüggesztették. A szerdai tájékoztatón azt nem emelték ki, hogy a változatlan igénybevételi rend azt is jelenti, hogy a repülők – akárcsak az „Ancsák” – természetesen az állami vezetők, delegációk szállítását is végezni fogják. Ez azért kényes kérdés, mert a kormánykommunikáció ragaszkodik ahhoz, hogy a beszerzett gépek nem kormány-, hanem katonai repülők, honvédségi költségvetésből veszik meg, és a honvédség hadrendjébe állnak be.
Hogy a kategorizálás nem megkerülhető kérdés, az a szerdai tájékoztatón is kiderült. Elhangzott, hogy a légi szállítási képesség helyreállításának következő lépéseként nehéz terheket szállítani képes katonai gépeket is be fognak szerezni tender útján. Az utasszállítóból átalakított Airbusokkal szemben ezek eredetileg is katonai célra tervezett gépek: teherrámpájuk van, alkalmasak légi teherdobásra és ejtőernyős deszantdobásra, rossz minőségű repülőterekről is tudnak üzemelni, illetve önvédelmi rendszerrel képesek megvédeni magukat a rakétatámadásoktól. Információink szerint opcióként az is felmerült, hogy legyenek alkalmasak légi utántöltésre szállítási feladataik mellett, ami azért is lenne jó, mert e képességből Európában hiány van. A szóba jöhető típusok – amelyek gyártói már folytattak tapogatózó tárgyalásokat Budapesten – az olasz Leonardo C–27J típusa, az Airbus spanyol ágának C–295-öse, az amerikai Lockheed Martin C–130J Herculese, illetve a brazil Embraer fejlesztés alatt álló KC–390-ese.
