Az MSZP választási programjának fő üzeneteként jelölte meg Molnár Gyula pártelnök azt, hogyan lesz negyedik magyar köztársaság – írja az MTI.
Az ellenzéki párt szombati, budapesti programbemutató nagygyűlésén a politikus azt is hangoztatta: készen állnak arra, hogy a változást akarók szövetségét létrehozzák és programjuk a változás programja legyen. Molnár Gyula azt is jelezte: kitart amellett, hogy közös jelöltek legyenek a választókörzetekben, közös listán induljanak a választáson és legyen közös miniszterelnök-jelöltjük.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke utóbbira úgy reagált: „Döntsétek el ti, hogy milyen szerepet szántok nekem ebben az együttműködésben. Ha kellek, akkor én jövök, és hozok magammal mindent, amit tudok.”
A politikus egy közös ajánlat igényét is megfogalmazta, ennek lényegeként megjelölve, hogy „az emberekbe kell befektetni”.
Az Index tudósítása szerint Molnár Gyula a rendezvény végén bejelentette, azt javasolja az MSZP elnökségének, hogy fogadja el Karácsony Gergely és a Párbeszéd ajánlatát. Vagyis Molnár lényegében azt mondta, hogy a szocialista párt elfogadja miniszterelnök-jelöltjének Karácsony Gergelyt.
Ismeretes, élő adásban mondta fel a Párbeszéddel kötött szövetséget az Együtt válaszmányi elnöke. Szigetvári Viktor az ATV péntek reggeli műsorában jelentette be, hogy véget ért az Együtt és a Párbeszéd választási szövetsége, miután Karácsony Gergely „lepaktált” az MSZP-vel.
Az MTI tudósítása szerint egyébként ígéretözön is elhangzott a szocialisták úgynevezett programbemutató nagygyűlésén. A Tegyünk igazságot! címet viselő dokumentumot ismertetve Hiller István választmány elnök egyebek között azt hangoztatta, a Fidesz igazságtalanságot hozott az országba: aki szegény, még szegényebb lett, a bérből és fizetésből élők nem jutnak egyről a kettőre. Majd megerősítette, amíg az emberekben félelem van, addig a kerítés a határon állni fog, de nem mondanak le arról, hogy az állampolgárok úgy érezhessék magukat biztonságban, hogy kerítésekre ne legyen szükség.
Céljaik közé sorolta, hogy elérjék, mindenki anyagi biztonságban élhessen, a magyar bérek érjék el az uniós átlagot, s nettó 100 ezer forintnál senki ne kereshessen kevesebbet. Felmondanák az Oroszországgal a paksi atomerőmű bővítéséről kötött szerződést és népszavazást tartanának az új atomerőmű létesítéséről - ezen pedig a szülők gyermekük nevében is szavazhatnának.
Az alacsony jövedelműek és a középrétegek adóterheit az átlagjövedelmek mértékéig adóvisszatérítéssel csökkentenék, így havonta 15 ezer forinttal többet vihetnének haza. A nyugdíjjárulék felső korlátja pedig 700 ezer forint lenne, az e fölötti jövedelemhányadra 10 százalékos, az egymillió forint feletti jövedelemhányadra 20 százalékos szolidaritási hozzájárulást vetnének ki, s 5 százalékra csökkentenék minden alapvető élelmiszer áfáját.
Hiller ígéretet tett a letelepedési kötvény megszüntetésére, jelezve, hogy a forgalmazó cégekre 75 százalékos offshore adót vetnnének ki. A nyugdíjasoknak visszahoznák a nyugdíjemelés svájci indexálását, 57 ezerre emelnék a minimálnyugdíjat, korrekciós programot indítanának. Minden évben az átlagnyugdíj havi összegének megfelelő - jelenleg 120 ezer forint - nyugdíjkiegészítést adnának az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása érdekében. Bevezetnék a garantált szociális minimumot: minden magyar állampolgár a bejelentett lakcímén egy köbméter vizet jelképes áron, 15 köbméter földgázt és 30 kilowatt/óra áramot a mai ár feléért kaphatna meg.
Az ígéretözön része volt még: 50 százalékkal emelnék a családi pótlékot, négy év alatt az egészségügyre az uniós átlagnak megfelelő összeget fordítanák, a pedagógusok bérét a minimálbérhez kötnék, az alsó évfolyamot kibővítve kilencévfolyamos iskolát vezetnének be, a szegregáció megakadályozása érdekében a kötelező körzetesítésről egyeztetést kezdenének és újra 18 év lenne a tankötelezettség korhatára.
