Hiába szerepelt az országos nyilvántartásban 65 320 orvos 2016-ban, körülbelül csak 55,5 százalékuk dolgozik ténylegesen a szakmában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint ugyanis csupán 37 598-an végeznek orvosi tevékenységet, sokan ugyanis nyugdíjasok, szülési szabadságon vannak, vagy az itthoni állapotok miatt inkább külföldre mentek – tudta meg a Magyar Nemzet.
A betegeket az állami intézményekben ellátó szakemberek egy részét ráadásul valószínűleg több intézményben vagy osztályon is foglalkoztatják. A KSH lapunk által megismert kutatása alapján ugyanis 37 ezer orvosra országosan 41 541 betöltött állás jutott. Vagyis közel négyezerrel több állás volt betöltve, mint ahány orvos egyáltalán dolgozott. A kórházak csak akkor kapnak működési engedélyt, ha bizonyos állások betöltöttek. Éppen ezért törekednek rá, hogy papíron ezzel ne is legyen probléma. Így fordulhat elő például, hogy egy járóbeteg-szakrendelésen a papíron főállásban dolgozó orvos csak ritkán és szűk időintervallumban érhető el a betegek számára. Akik így akár hónapokat is várhatnak egyetlen időpontra.
– Azokat az orvosokat, akiknek több érvényes szakvizsgájuk van, gyakran többszörösen elszámolják a munkahelyek. Mindezt azért, hogy meglegyen a megfelelő orvoslétszám – erről korábban Éger István beszélt lapunknak. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint ilyenkor persze a fizetésüket nem két főállás után kapják az érintettek. Adott esetben előfordulhat, hogy valaki a napi óraszámát két szakmában dolgozza le, például praktizál az ortopédián és a traumatológián is négy-négy órát.
Az üres orvosi állások száma egyébként 2016-ban 1845 volt, vagyis ennyi szakember biztosan hiányzik a magyar egészségügyből, de valószínűleg ennél több orvosra lenne szükség a megfelelő ellátáshoz. Ez a szám egyébként az elmúlt tíz évben soha nem ment 1500 alá, és 2015-ben volt a legtöbb (2039), ötszázzal több annál, mint amennyit 2010-ben regisztráltak. Pedig az átlagéletkor kitolódása, a stressz és az egészségtelen életmód, illetve a keringési és daganatos betegségek számának emelkedése miatt egyre többeknek van szükségük orvosi segítségre. Jóval több szakember kell a megfelelő ellátáshoz, mint néhány évtizede. Ez egyébként a statisztikából is látható, ugyanis 2005-től mostanáig minden évben egyre nőtt az engedélyezett orvosi állások száma, míg ez akkor 37 ezer volt, 2010-ben közel 40 ezer, 2016-ban pedig már 43 386.
Más szempontból is érdekesek az adatok: míg 2005-ben 35 ezer orvos szerepelt a nyilvántartásban, addig 2016-ban már 65 ezer volt ez a szám. Az adatbázisban szereplők nagy része azonban nem végez aktív betegellátást, a dolgozó orvosok száma ugyanis egy évtized alatt körülbelül kétezerrel lett több.
A helyzettel kapcsolatban lapunknak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke korábban arról beszélt: a gyermekorvosok tekintetében különösen nagy a baj, az sem életszerűtlen, hogy tíz év múlva az ország egyes részein egyáltalán nem lesz megfelelő gyermekorvosi ellátás. Szerinte legalább tízezer olyan orvos szerepel a nyilvántartásban, aki szakmailag kiváló, itthon volna a helye, mégsem hazánkban dolgozik.
A tavalyi év első felében egyébként az Állami Egészségügyi Ellátóközpont adatai alapján 324 orvos, 78 fogorvos, 327 egészségügyi szakdolgozó és 19 gyógyszerész kért külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt. Eközben 2017 nyarán a KSH adatai alapján a humánegészségügyi és szociális ellátás területén 7028 állás volt betöltetlen. A legnagyobb gond az orvosszakmák esetében az érsebészet területén van, ezt követi a gyermek- és ifjúságpszichiáter, a fül-orr-gégész, az igazságügyi orvos, valamint az ortopéd és a traumatológus orvosok hiánya.
A KSH friss statisztikája rávilágít más, a szakmát érintő problémákra is, az orvoshiány mellett ugyanis egyre égetőbb a szakdolgozói hiány. Vannak kórházak, ahol 40-50 betegre jut két ápoló. Sok osztályon a helyettesítést sem tudják megoldani, ezért időszakosan – például nyáron vagy decemberben – le kell zárni az osztályok egy részét. A friss adatok szerint 2016-ban 665 szakápoló, 282 diplomás ápoló, 158 csecsemő- és gyermekápoló, illetve 606 ápoló hiányzott a magyarországi kórházi ágyak mellől. Az egészségügyi szakdolgozói munkakörben összesen 3857 üres állás volt 2016-ban. Műtős szakasszisztensekből, védőnőkből és mentőápolókból is hiány tapasztalható.
Ahogy arról lapunknak már több érintett is beszámolt, a szakdolgozók többségét mára inkább a hivatástudat tartja a pályán, és nem egyedül a bérekkel van probléma. Sokan panaszkodtak arra, hogy a társadalmi megbecsültségük is alacsony, és egyre kevesebben köszönik meg nekik a megfeszített munkát.
