Más szempontból is érdekesek az adatok: míg 2005-ben 35 ezer orvos szerepelt a nyilvántartásban, addig 2016-ban már 65 ezer volt ez a szám. Az adatbázisban szereplők nagy része azonban nem végez aktív betegellátást, a dolgozó orvosok száma ugyanis egy évtized alatt körülbelül kétezerrel lett több.
A helyzettel kapcsolatban lapunknak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke korábban arról beszélt: a gyermekorvosok tekintetében különösen nagy a baj, az sem életszerűtlen, hogy tíz év múlva az ország egyes részein egyáltalán nem lesz megfelelő gyermekorvosi ellátás. Szerinte legalább tízezer olyan orvos szerepel a nyilvántartásban, aki szakmailag kiváló, itthon volna a helye, mégsem hazánkban dolgozik.
A tavalyi év első felében egyébként az Állami Egészségügyi Ellátóközpont adatai alapján 324 orvos, 78 fogorvos, 327 egészségügyi szakdolgozó és 19 gyógyszerész kért külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt. Eközben 2017 nyarán a KSH adatai alapján a humánegészségügyi és szociális ellátás területén 7028 állás volt betöltetlen. A legnagyobb gond az orvosszakmák esetében az érsebészet területén van, ezt követi a gyermek- és ifjúságpszichiáter, a fül-orr-gégész, az igazságügyi orvos, valamint az ortopéd és a traumatológus orvosok hiánya.
A KSH friss statisztikája rávilágít más, a szakmát érintő problémákra is, az orvoshiány mellett ugyanis egyre égetőbb a szakdolgozói hiány. Vannak kórházak, ahol 40-50 betegre jut két ápoló. Sok osztályon a helyettesítést sem tudják megoldani, ezért időszakosan – például nyáron vagy decemberben – le kell zárni az osztályok egy részét. A friss adatok szerint 2016-ban 665 szakápoló, 282 diplomás ápoló, 158 csecsemő- és gyermekápoló, illetve 606 ápoló hiányzott a magyarországi kórházi ágyak mellől. Az egészségügyi szakdolgozói munkakörben összesen 3857 üres állás volt 2016-ban. Műtős szakasszisztensekből, védőnőkből és mentőápolókból is hiány tapasztalható.
