Ha korábban Warvasovszky Tihamér alelnök általi kiadmányozásra azért kellett, hogy a házastársi érintettség miatti összeférhetetlenség ne merüljön föl, akkor viszont kérdéses, hogy az említett esetben ez miért nem történt meg, hiszen ebben is érintett a dr. Pető Juditot, az ÁSZ-elnök, Domokos László házastársát foglalkoztató MFB Zrt., mint a 2011-es jelentésnél.
Kérdés tehát, mely esetben problematikus az érintettség, melyben nem. Ezt azonban az ÁSZ megválaszolatlanul hagyta. A lap megkérdezte azt is, hogy az ellenőrzést végzőket hogyan tájékoztatták hivatalosan arról, hogy az üggyel kapcsolatban nem adhatnak át információt a vizsgálatból összeférhetetlenség miatt kizárt Domokos Lászlónak. Az ÁSZ azonban erre sem adott érdemi választ.
Az ÁSZ a tavalyi év végén feltűnően politikai szereplő lett, különösen a Jobbikra kirótt 660 millió forintos büntetéssel. Az erről készült dokumentumban a felelőtlen gazdálkodásról szóló legtöbb megállapítást valótlannak tartotta a párt, mivel nem tudni, hogyan jött ki a fenti összeg. A párt felidézte azt is, hogy a NAV még nyáron végzett házkutatást Simicska Lajos plakátcégeinél, azt vizsgálva, hogy a legolcsóbb, az addig ki nem adott plakáthelyek miképpen adhatók ki. Mivel a Jobbik nem hozta nyilvánosságra hirdetéseit érintő szerződéseket, az ÁSZ ezután kezdett vizsgálódni.
Amíg a kormánypártokat nem vizsgálta az ÁSZ, a Jobbikon kívül az MSZP, az LMP, a DK, az Együtt, a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt is a büntetettek közé került, mondván, nem volt szabályos a pártok irodabérlése. A pórul járt pártok szerint az ÁSZ a kormány utasítására cselekszik. Az ÁSZ közzétette a sajtótermékek választási kampányra érvényes hirdetési árait. A törvényre hivatkozva azt írják, hogy a kiadók a kampányban csak az ÁSZ-nak megküldött és nyilvánosságra hozott listaárakon biztosíthatnak helyet a politikai hirdetéseknek. Ez elvileg az esélyegyenlőséget biztosítja. A gyakorlatban azonban a kormánypárti médiafölény így is óriási.
