2010-ben a kormányváltással, illetve a fideszes Domokos László Állami Számvevőszék élére kinevezésével annak felesége, dr. Pető Judit is a közszektorban helyezkedett el. Az ÁSZ elnökének neje 2010 novemberétől a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) dolgozik, 2011 májusától pedig cégjegyzésre is jogosult az állami tulajdonú pénzintézetben – írja az Átlátszó.hu. Amikor Pető az MFB-hez került, az ÁSZ-nál már elkezdték előkészíteni az MFB-t is érintő ÁSZ-vizsgálatot, az ellenőrzési tervet maga a férj, Domokos László hagyta jóvá.
Később is ellenőrizte az MFB-t az ÁSZ, s többször azokat is Domokos László láttamozta. A portál fölkereste mind az ÁSZ-t, mind a Magyar Fejlesztési Bankot, de ők úgy nyilatkoztak, szerintük nincs szó összeférhetetlenségről. Az MFB hosszú válaszában szerepelt az is, hogy „dr. Pető Judit több mint húszéves kereskedelmi banki gyakorlattal rendelkező szakemberként csatlakozott az MFB-hez. Feladatkörébe elsősorban olyan jogszabályi megfelelőség-biztosítási feladatok tartoztak, amelyek a végzettségéhez, képzettségéhez igazodnak”. Valamint előzetesen jelezte azt is, hogy az Állami Számvevőszék elnökének házastársa.
Az összeférhetetlenség ellenőrzését illetően az ÁSZ-illetékesek szerint Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök aláírása szerepel a dokumentumon. Ez azonban nem derült ki egyértelműen, mivel a kézjegy/aláírás és az alá nyomtatott név nem egyezik – írja a lap. Az is kiderült, hogy a dokumentum nem tartalmaz sem az összeférhetetlenségre, sem annak megszüntetésére semmiféle utalást. Ha Domokos László ír alá MFB-t is érintő jelentéseket, az jelen esetben kifogásolható lenne. Valószínűleg ezért válaszolták az összeférhetetlenséget firtató kérdésekre, hogy a fenti jelentésnél az alelnök kiadmányozott, írt alá.
Ugyanakkor például az 2015. november 17-én kelt ÁSZ-jelentés szerint: „Az állami tulajdonban álló erdőgazdasági társaságok vagyongazdálkodási tevékenységének ellenőrzése – ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt.” 7. oldalán látható, hogy „Az ellenőrzéssel érintett szervezetek: Az ÉSZAKERDŐ Zrt., a Társaság kezelésében lévő állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek, valamint a Társaság állami tulajdonú részesedése feletti tulajdonosi joggyakorlók (MFB Zrt., MNV Zrt. ,NFA).” A 26. oldalon pedig Domokos László elnök aláírása szerepel.
Ha korábban Warvasovszky Tihamér alelnök általi kiadmányozásra azért kellett, hogy a házastársi érintettség miatti összeférhetetlenség ne merüljön föl, akkor viszont kérdéses, hogy az említett esetben ez miért nem történt meg, hiszen ebben is érintett a dr. Pető Juditot, az ÁSZ-elnök, Domokos László házastársát foglalkoztató MFB Zrt., mint a 2011-es jelentésnél.
Kérdés tehát, mely esetben problematikus az érintettség, melyben nem. Ezt azonban az ÁSZ megválaszolatlanul hagyta. A lap megkérdezte azt is, hogy az ellenőrzést végzőket hogyan tájékoztatták hivatalosan arról, hogy az üggyel kapcsolatban nem adhatnak át információt a vizsgálatból összeférhetetlenség miatt kizárt Domokos Lászlónak. Az ÁSZ azonban erre sem adott érdemi választ.
Az ÁSZ a tavalyi év végén feltűnően politikai szereplő lett, különösen a Jobbikra kirótt 660 millió forintos büntetéssel. Az erről készült dokumentumban a felelőtlen gazdálkodásról szóló legtöbb megállapítást valótlannak tartotta a párt, mivel nem tudni, hogyan jött ki a fenti összeg. A párt felidézte azt is, hogy a NAV még nyáron végzett házkutatást Simicska Lajos plakátcégeinél, azt vizsgálva, hogy a legolcsóbb, az addig ki nem adott plakáthelyek miképpen adhatók ki. Mivel a Jobbik nem hozta nyilvánosságra hirdetéseit érintő szerződéseket, az ÁSZ ezután kezdett vizsgálódni.
Amíg a kormánypártokat nem vizsgálta az ÁSZ, a Jobbikon kívül az MSZP, az LMP, a DK, az Együtt, a Párbeszéd és a Magyar Liberális Párt is a büntetettek közé került, mondván, nem volt szabályos a pártok irodabérlése. A pórul járt pártok szerint az ÁSZ a kormány utasítására cselekszik. Az ÁSZ közzétette a sajtótermékek választási kampányra érvényes hirdetési árait. A törvényre hivatkozva azt írják, hogy a kiadók a kampányban csak az ÁSZ-nak megküldött és nyilvánosságra hozott listaárakon biztosíthatnak helyet a politikai hirdetéseknek. Ez elvileg az esélyegyenlőséget biztosítja. A gyakorlatban azonban a kormánypárti médiafölény így is óriási.
