Bár sokat hallani arról, hogy a magyar lakosság csalódott a demokráciában, és sokkal passzívabb a választások idején, mint a nyugat-európai polgárok, a régiós összehasonlításokat nézve nem is állunk olyan rosszul. Sőt ha a legutóbbi parlamenti választásokat vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy egy régiós országban sem volt olyan magas a részvételi hajlandóság, mint nálunk. A térképen szereplő országok közül egyedül Ausztria lóg ki, de az már „Nyugat”.
A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a legtöbb közép-európai országban tág határok között hullámzik a részvételi arány, mégis felismerhetők trendek a változásokban. A rendszerváltás utáni első választást általában hatalmas lelkesedés övezte. Ekkor szinte minden születő demokráciában 95 százalékos részvételt mértek. Aztán az újdonság varázsa megkopott, és szinte minden országban csökkent az aktivitás. Nálunk azonban másképp alakultak a dolgok. Aki akarja, úgy is értelmezheti, hogy már ekkor látszott, hogy a rendszerváltás rossz ösvényen indult el, mert az első fordulóban nálunk csak a szavazásra jogosultak alig több mint hatvanöt százaléka jelent meg (csak Lengyelországban volt rosszabb az arány).
###HIRDETES###
A magyar számokból az olvasható ki, hogy 2002-ben járultak legtöbben az urnákhoz. Akkor az emberek 70,52 százaléka szavazott. Azóta lépésről lépésre csökken a részvételi arány. Ha ez a trend folytatódik, akkor az idén a szavazók kevesebb mint hatvan százaléka veszi a fáradságot, hogy leadja a voksát. Csakhogy minden trendnek vége szakad egyszer. Amennyiben a pártoknak sikerül elhitetniük a lakossággal, hogy van tétje a szavazataiknak, akár meg is állítható a csökkenés.
Még korai lenne azt találgatni, hogy áprilisban a választásra jogosultak hány százaléka járul majd az urnákhoz. Van olyan szakember, aki szerint a lakosság jelentős része már lefutottnak tekinti a választást, ezek úgy gondolhatják, nem sok értelme van a cédulák kitöltésével bajlódni. A feltevés azonban csalóka lehet. 2002-ben szintén úgy tűnt, hogy senki nem csavarhatja ki a Fidesz kezéből a kormányt, mégis csúcsot döntött a részvétel. Valószínűbb, hogy azoknak van igaza, akik úgy gondolják, elsősorban az utolsó hetek kampányeseményei befolyásolják majd a részvételi szándékot.
