Horthy-misét szerveznek a holokauszt emléknapján

A Szombat főszerkesztője szerint az ügy valószínűleg nemzetközi hullámokat is kavar majd és árt az ország hírének.

Mit tett, mit nem tett, illetve mit kellett volna tennie Horthy Miklós kormányzónak 1944-ben? A kérdés, úgy tűnik, örök és eldönthetetlen. A vita most azért lángolt fel, mert a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége bejelentette, hogy a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én 10 órakor a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-templomban emlékeznek – ahogy a meghívóban szerepel – „a 150 éve született vitéz nagybányai Horthy Miklós (1868–1957)” kormányzóra és menyére, Horthy Istvánné (1918–2013) született Edelsheim Gyulai Ilona grófnőre”.

A Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóirat honlapján reagált a hét végi eseményre. A lap megállapítása szerint a szentmisének a holokauszt nemzetközi emléknapjára való időzítése „különleges ízléstelenségre vall egy olyan politikus esetében, akinek országlása idején félmillió magyar zsidót taszítottak ki a nemzetből, fosztottak ki és hurcoltak el a náci megszállást követően a magyar közigazgatás közreműködésével otthonaikból – többségüket épp Auschwitzba. Nehéz eldönteni, botrányos figyelmetlenséggel, vagy a választási kampány otromba és provokatív húzásával állunk-e szemben, leplezetlen gesztussal a Horthy-nosztalgiát ápolók felé. Tartunk tőle, inkább az utóbbiról van szó, miközben az állam más tényezői bizonnyal megjelennek majd az Auschwitz felszabadulásával kapcsolatos megemlékezéseken.”

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke levélben fordult Lezsák Sándorhoz, a Magyar Országgyűlés alelnökéhez, az ünnepség egyik szónokához, megjegyezve egyebek közt, hogy „megemlékezés inkább a Donnál halálra fagyott honvédeknek és munkaszolgálatosoknak jár”.

– Horthy alakja vitatott, finoman szólva sem övezi össznemzeti elismerés. Ennek következtében minden róla való megemlékezést meg kell fontolnia a szervezőknek, és vezető állami tisztségviselőknek méltatlan ebben közreműködnie – felelte lapunknak Szántó T. Gábor író, a Szombat főszerkesztője. Az időzítés, véli, vagy otromba figyelmetlenség, vagy durva provokáció. Felvetésünkre, hogy esetleg elkerülte a szervezők figyelmét az egybeesés, azt felelte, mindez nehezen hihető, hiszen olyan notabilitások vesznek részt az ünnepségen, mint az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor, akinek, illetve munkatársainak tisztában kellett lennie azzal, hogy január 27-e „foglalt időpont”, hiszen az állam más tisztségviselői épp aznap a nemzetközi holokauszt emléknapon vesznek majd részt.

– Tartok tőle, hogy a kampány kínos eszköze a tervezett Horthy-megemlékezés. Valószínűleg számoltak a botránnyal. Sajnos, nem ez az első ilyen eset. Az ügy valószínűleg nemzetközi hullámokat is ver majd, és árt az ország hírének – mondta Szántó T. Gábor.

Próbáltuk megkeresni az ügyben Zachar Pétert, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnökét, ám nem sikerült elérnünk őt.

Horthy Miklós 1920 és 1944 között a királyt helyettesítő kormányzóként állt Magyarország élén. A korszak joggal legvitatottabb kérdése Horthynak a zsidósághoz fűződő viszonya. 1920-ban a rendszer numerus clausus alkalmazásával próbálta visszaszorítani a zsidó hallgatók arányát a felsőoktatásban (a rendelkezést 1928-ban módosították, elvéve ezzel antiszemita élét). Az 1938-as, úgynevezett első zsidótörvény bizonyos foglalkozási ágakban 20, az 1939-es második pedig 6 százalékban állapította meg a zsidó származásúak arányát. A harmadik törvény zsidók és nem zsidók házasodását, nem házasok nemi kapcsolatát tiltotta meg „fajgyalázás” címén, a negyedik pedig a földbirtokot kívánta elvenni tőlük.

A német megszállásig viszont a zsidóság többségét – akiket nem toloncoltak 1941-ben Galíciába, illetve nem kerültek munkaszolgálatosként a frontra – nem fenyegette közvetlen életveszély. Az 1944. március 19-e után megalakult Sztójay-kormány sorra hozta a jogfosztó rendeleteket, a zsidóságot gettóba, illetve Budapesten úgynevezett csillagos házakba kényszerítette. A meginduló deportálás során német koncentrációs táborba szállították a jogfosztottakat, ahonnan túlnyomó többségük nem is tért már haza. A budapesti zsidók deportálását ugyanakkor a nemzetközi tiltakozást is figyelembe véve Horthy Miklós akadályozta meg.

Kétségtelen, más téren a Horthy-rendszernek voltak pozitív vonásai. Ám az nem egészen világos, miért éppen január 27-én emlékeznek meg a volt kormányzó másfél évszázaddal ezelőtti születéséről, hiszen az június 18-án lenne esedékes.