A migránskérdésben egyébként a lehető legszéttartóbban nyilatkoznak meg az egyházfők. Beer és Fabinyi álláspontján van például Székely János szombathelyi megyés püspök, aki az őcsényi felzúdulás után kijelentette, hogy szívesen vendégül látja néhány napra a gyerekcsapatot a püspökségen. Ugyanezen eset kapcsán teljesen máshogy reagált Erdő Péter esztergom–budapesti érsek: lényegében néma maradt. Amikor a Hír TV arról szerette volna megkérdezni, nem tartja-e szükségesnek az egyházi figyelemfelhívást a menekültek ügyében, akkor Erdő ellépett a mikrofontól és annyit mondott: „Ezt nem tudom.”
Márfi Gyula veszprémi érsek viszont nagyon is sokszor nyilvánul meg a migráció kérdésében, és akkor sem rest, ha az Európai Unió vezetőit kell ostorozni, vagy a jelenlegi magyar kormányt dicsérni. A Pannon Egyetem újévi fogadásán például úgy fogalmazott, hogy Európa vezetése hirdeti a multikulturalizmust, közben pedig ide telepíti a legszigorúbb monokultúrát (itt vélhetően a kontinensre nehezedő migrációs nyomásra utalhatott), amely megveti Európa zenéjét és képzőművészetét. Szerinte olyan totalitárius rendszert telepítenek be, ami a náci fajelméletre hasonlít, viszont pozitív jelnek tartja, hogy „hazánkban a polgári vezetők többsége vagy vallásos, vagy mindenképpen hívő”.
A szeged-csanádi püspök, Kiss-Rigó László pedig migrációügyben tett kijelentései miatt magyarázkodásra kényszerült: ő ugyanis a The Washington Post 2015-ös cikke szerint arról beszélt, hogy Ferenc pápa nincs tisztában a menekültügyi helyzettel.
