Hűségesküket is hallani az egyházi vezetőktől

Nem előzmény nélküli a hódmezővásárhelyi plébános nyílt kampánybeszéde. Márfi Gyula Európa kapcsán már fajelméletről is szónokolt.

Tompos Ádám
2018. 01. 16. 5:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Országszerte nagy felháborodást keltett, hogy a hódmezővásárhelyi plébános kormánypárti kortesbeszédet mondott vasárnap a templomban. Németh László azért emelkedett szólásra, hogy a híveket arra buzdítsa: szavazzanak a Fidesz jelöltjére a február 25-én esedékes időközi polgármester-választáson. Bár lépése több okból is újszerűnek hat – érveit jórészt anyagi okokkal támasztotta alá –, egyáltalán nem előzmény nélküli. A vallási vezetők ugyanis egyértelműen közszereplőnek számítanak, ezért logikus, ha fontos közéleti kérdésekben megnyilvánulnak, ugyanakkor az is beszédes, amikor bizonyos esetekben csendben maradnak.

Emlékezetes példa, amikor Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke augusztus 20-i ünnepi beszédében egy „belső veszélyre” figyelmeztetve feddte meg a kormányt, amiért a kabinet növelte a lombikbébiprogram támogatását. A püspök interjút adott lapunknak, és arra a felvetésre, hogy „az egyház azt kívánja-e a kormánytól, hogy ne támogassa a lombikbébiprogramot”, Veres úgy felelt: – Ilyen kérést nem fogalmaztunk meg, mert nyilván a kormány saját belátása szerint cselekszik. De – folytatta – mint a katolikus egyház egyik papja, illetve püspöke, kötelességemnek érzem erre figyelmeztetni, mint ahogy az abortusszal szemben is számtalanszor felemeljük a szavunkat.

Ugyanakkor nagyobb a csend, ha a korrupcióról van szó. Emlékezetes, a Magyar Nemzet megírta, hogy noha több mint húsz esztendeje még nyilvános körlevélben tiltakozott a Magyar Katolikus Egyház a korrupció ellen, Ferenc pápa vesztegetést elítélő gondolatai kapcsán azonban most nem adtak ki központi támogató nyilatkozatot, ahogy a többi történelmi egyház sem. Amikor lapunk a katolikus egyházfő korrupció- és maffiaellenes gondolati kapcsán a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciánál érdeklődött, akkor a már említett, 1996-os dokumentumra utaltak vissza.

Fabinyi Tamás evangélikus és Beer Miklós katolikus püspök viszont többször is felemelte szavát a korrupció ellen. Előbbi lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: „a mai magyar társadalom legnagyobb nyomorúságának” érzi a korrupciót. Beer pedig amellett, hogy rendszeresen prédikál a témában, kimondta azt is, hogy „a korrupció – a mögötte lévő önzéssel – borzasztó világot teremt”. Emlékezetes, hogy ők ketten megnyilvánultak egy másik fontos ügyben, a menekült-/migránskérdésben is. A menekültek világnapjára készült nyilatkozatukban támogatásukról biztosították a menekülteket, és kértek másokat is, hogy tegyenek hasonlóképpen.

A migránskérdésben egyébként a lehető legszéttartóbban nyilatkoznak meg az egyházfők. Beer és Fabinyi álláspontján van például Székely János szombathelyi megyés püspök, aki az őcsényi felzúdulás után kijelentette, hogy szívesen vendégül látja néhány napra a gyerekcsapatot a püspökségen. Ugyanezen eset kapcsán teljesen máshogy reagált Erdő Péter esztergom–budapesti érsek: lényegében néma maradt. Amikor a Hír TV arról szerette volna megkérdezni, nem tartja-e szükségesnek az egyházi figyelemfelhívást a menekültek ügyében, akkor Erdő ellépett a mikrofontól és annyit mondott: „Ezt nem tudom.”

Márfi Gyula veszprémi érsek viszont nagyon is sokszor nyilvánul meg a migráció kérdésében, és akkor sem rest, ha az Európai Unió vezetőit kell ostorozni, vagy a jelenlegi magyar kormányt dicsérni. A Pannon Egyetem újévi fogadásán például úgy fogalmazott, hogy Európa vezetése hirdeti a multikulturalizmust, közben pedig ide telepíti a legszigorúbb monokultúrát (itt vélhetően a kontinensre nehezedő migrációs nyomásra utalhatott), amely megveti Európa zenéjét és képzőművészetét. Szerinte olyan totalitárius rendszert telepítenek be, ami a náci fajelméletre hasonlít, viszont pozitív jelnek tartja, hogy „hazánkban a polgári vezetők többsége vagy vallásos, vagy mindenképpen hívő”.

A szeged-csanádi püspök, Kiss-Rigó László pedig migrációügyben tett kijelentései miatt magyarázkodásra kényszerült: ő ugyanis a The Washington Post 2015-ös cikke szerint arról beszélt, hogy Ferenc pápa nincs tisztában a menekültügyi helyzettel.

 

A püspök szerint a katolikus egyházfő azért téved, mert „a távolból nem lehet megítélni, miféle emberek jönnek át a határon [ ] olyasfélék, akik nem fogadják el a vizet és ennivalót, sőt, kövekkel dobálják meg, akik segíteni akarnak nekik”. Kiss-Rigó szavai – aki egyébként gyakori vendég az általa felszentelt felcsúti aréna VIP-páholyában – feltűnően egybecsengenek a kormánypárt és holdudvarának leegyszerűsítő szólamaival. A püspökség égisze alatt működő futballcsapat rendszeresen kap busás állami támogatásokat, például stadionépítésre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.