– Annak elkerülése érdekében, hogy úgy tűnjön, az ÁSZ hasraütés-szerűen állapította meg ezt az összeget, elmondják, hogyan számolták ki?
– A számvevőszék leírta az értékelésének a módszertanát.
– Nem érzi úgy, hogy az ÁSZ lényegében politikai szereplővé vált azzal, hogy néhány hónappal a választások előtt a legnagyobb ellenzéki pártot lényegében anyagilag ellehetetlenítette?
– Az ÁSZ semmilyen politikai szempontot nem vesz, és nem is vehet figyelembe a munkája során, nem politikai szervezet, hanem egy független ellenőrző hivatal. Ilyen értelemben nem is léteznek számára ellenzéki-, vagy éppen kormánypártok. A számvevőszék a törvény szerint ütemezetten ellenőrzi a pártokat, és ne feledjük el, a Jobbik a vizsgált 2015-ös és 2016-os évben csaknem egymilliárd forint közpénzt kapott a központi költségvetésből. Ezzel az összeggel pedig gyakorlatilag nem tudtak elszámolni az ÁSZ és az adófizetők felé.
– Ütemezett ellenőrzésről beszél, a Jobbiknál mégis bekerült a vizsgált időszakba a 2017-es esztendő is, a büntetés is ebből az időszakból származik.
– A számvevőszék nyáron hét pártnak kezdte meg az ellenőrzést, ez a 2015-ös és 2016-os évre vonatkozott. Itt jegyezném meg, hogy nem igaz az az állítás, miszerint az ÁSZ csak az ellenzéki pártokat vizsgálja, a Fidesz és a KDNP esetében a 2014-es és 2015-ös évre vonatkozóan már lezajlott az eljárás, nyilvános is a jelentés. A rendszerváltás óta így van egyébként az ütemezés. A számvevőszéki ellenőrzési tervben az is benne van, ha bármilyen szervezet vagy párt esetében kockázatjelzés érkezik, akkor társadalmi érdek is annak a megvizsgálása. A tavalyi év első felét érintően egy hatóság fordult az ÁSZ-hoz azzal, hogy olyan dokumentumok kerültek a birtokába, ami alapján felmerül a tiltott párttámogatás gyanúja. Ennek a kivizsgálása pedig a számvevőszék feladata.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!