Számon tarthatták a „baloldali munkatársakat”

„Gyere, Editke, megpofozgatlak” – mondta állítólag Antall Péter az alkalmazottjának.

A tárgyalás további részében tanút hallgatott meg a bíróság: Szert egyik volt kolléganőjét, aki saját elmondása szerint azért távozott az AJTK-tól az említett botrány kirobbanása után, mert nem értett egyet azzal, hogy a munkahelye meg akarta akadályozni, hogy politikai meggyőződésének például a Facebook-oldalán hangot adhasson. Azt, hogy Antall kirúgást helyezett kilátásba, fenyegetésnek érezte.

Elmesélte, akkoriban, amikor divat volt a Facebookon a profilképeket a homoszexuálisok jogai melletti kiállásként szivárványszínűre cserélni, ő is így tett, és hozzá azt a kommentárt írta, hogy ezt üzeni Kocsis Máténak. (A Fidesz budapesti elnöke többször állást foglalt a kérdésben, például azzal, hogy szerinte a melegfelvonulást a nagybani piac területén kellene tartani, illetve többször a buzeráns szóval illette a homoszexuálisokat.) A profilképcserét követően Antall Péter az intézet folyosójára hívta ki a tanút.

– Azt mondta, hogy ne cseszegessem a nyolcadik kerületi polgármestert, különben mehetek Isten hírével

– emlékezett vissza a tanú, aki aztán törölte is a szivárványos képet. Antall Péter erre a bíróságon úgy reagált kedden, lehet, hogy így volt, nem emlékszik a részletekre. 

A felperes tanúja az AJTK-ról így fogalmazott: „Politikailag én nem mondanám függetlennek ezt a munkahelyet, ami természetes, ha egy szervezet ilyen anyagi függési viszonyban áll a magyar kormánnyal.” Az AJTK viszonyait hűbérinek nevezte. Felelevenítette, szabályos boszorkányüldözés folyt azt követően, hogy az ügy kiszivárgott a médiába. 

– Az irodában valaki azt mondta, hogy én is szóba kerültem mint lehetséges szivárogtató, mert

a baloldali munkatársakat számon tartották,

és engem is oda soroltak – mondta. 

Antall Péter szerint nem volt boszorkányüldözés, egyszerűen csak kíváncsiak voltak, hogy ki a szivárogtató.

Halász Krisztián bíró megkérdezte Antallt, hogy tulajdonképpen kit vagy mit akart távol tartani a politizálástól: az AJTK-t vagy annak dolgozóit. Az alapító szerint csak a szervezetet. A bíró visszakérdezett, hogy akkor miért nem foglalhatnak állást a dolgozók magánemberként. Antall kijelentette, a világnézetüket nem akarta befolyásolni, és a választás is titkos.

– Elmehet egy tüntetésre, de ne szólaljon fel – fogalmazott.
– Melyik munkavállaló szólalt fel tüntetésen? – érdeklődött a bíró, de kiderült, hogy Antall Péter tudomása szerint a botrány előtt egyik sem. 
– Ez nem releváns – mondta Antall. 
– De hát az előbb azt mondta, releváns, hogy felszólalnak-e tüntetésen.
– Már elnézést, de a kérdés nem releváns – mondta Antall a bírónak.
– Engedje meg, hogy én döntsem el, hogy melyik kérdésem releváns – zárta le a vitát a tanácsvezető. 

Az viszont kiderült, hogy Antall Péter maga is jár politikai rendezvényekre, a Bálványosi Szabadegyetemre az AJTK ki is szokott települni. A tanúként meghallgatott nő távozását Antall Péter így elevenítette fel: „Bejött, hogy fel akar mondani, mondtam, hogy egyetértek. Úgy emlékszem, nem indokolta, hogy miért, de nem is érdekelt.”

Az alperes jogi képviselője egyik kérdésfeltevése kapcsán ezután Halász Krisztián megjegyezte, örülne, ha az ügyvéd kérdésében nem lenne benne, mit szeretne válaszként hallani. A jogász a tárgyalás végén egyébként már nem akart jövőkutató szakértőt.