a 165 dolgozóból 114-et támogat az állam, a többiek bérét a helyhatóságnak kell finanszíroznia
– mondta a helyi alapszervezet elnöke. Az alacsony bérek mára oda vezettek, hogy a pályaelhagyókat is nehéz pótolni. Kispesten például legutóbb egy olyan informatikus ment el nagyobb bérért, aki eddig a választások lebonyolításában is szerepet vállalt. Emellett már a kerületek is egymás riválisaivá váltak: akár negyven-ötvenezer forinttal többet is lehet keresni egyik-másik budapesti önkormányzatnál.
A szocialista vezetésű XIX. kerületben egyébként szerdán egyeztetnek arról, mennyivel tudja kiegészíteni az önkormányzat az illetményt. Ez viszont legfeljebb részmegoldás Póti Tímea szerint; állami bérrendezést és 60 ezer forintos illetményalapot követelnek.
A dolgozók nyomásgyakorlását ugyanakkor nagyban nehezíti, hogy
csak az olyan önkormányzatoknál lehet sztrájkolni, ahol szakszervezet működik (990 ilyen önkormányzati hivatal van az országban).
Ráadásul a közepes és nagyvárosok többsége ma fideszes vezetésű, az ilyen helyeken pedig sokan inkább úgy vélik: a kevés pénz is jobb annál, mintha a tiltakozás miatt a munkáját is elveszítenék.
Boros Péterné, az MKKSZ elnöke sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy 98 hivatal 6854 dolgozója csatlakozott a tiltakozóakcióhoz. Ez a Magyarországon dolgozó 17 ezer önkormányzati köztisztviselő mintegy 40 százalékát jelenti. Az érdekképviseleti vezető az állami hírügynökség tudósítása szerint megjegyezte: azért a 200 ezer közalkalmazottért, kormánytisztviselőért és közszolgálati dolgozóért is harcolnak, akinek tíz éve változatlan a keresete. Az MKKSZ követelésének része továbbá a 245 ezer forintos diplomás minimálbér bevezetése is.
A tájékoztatón Boros Péterné visszautasította Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője csütörtöki szavait, miszerint egy választás előtti sztrájk politikai követelésnek, kormányellenes akciónak tekinthető. A szakszervezet elnöke azt mondta, a köztisztviselők követelése nem politikai, hanem gazdasági indíttatású.
