Tarlós István alkudozhat a Bálnáról a kormánnyal

A BKV-s fizetéseket megemelte, a parkolást drágította, de a menekültbotrányról hallgatott a Fővárosi Közgyűlés.

Építészeti érdekesség funkció nélkül – jellemezte Tarlós István kormánypárti főpolgármester a ferencvárosi Duna-parton az egykori közraktárak átalakításával létrehozott Bálnát a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. A fideszes többség felhatalmazásával Tarlós István a kormánnyal tárgyalhat a Demszky-korszak egyik botrányos beruházásának adásvételéről. Ugyanis a tavaly decemberig meghirdetett értékesítési pályázat eredménytelen lett: nem érkezett ajánlat a meghirdetett, legalább 11 milliárd forintos vételáron. Valójában azért vált sürgőssé az ügylet, mert más fejlesztésekhez, elsősorban a 3-as metró megkezdett felújításának folytatásához nem áll rendelkezésre elegendő fedezet. Korábban ugyan a Magyar Nemzeti Bank is szemet vetett a Bálnára, de tavaly Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy a kormány megvenné a Bálnát a Nemzeti Turisztikai Ügynökség számára. Csakhogy ajánlatot egyik állami szerv sem tett. – Lázár János „csak bemondott valamit”, ami valószínűleg csak egy elképzelés volt – magyarázta a főpolgármester. 

Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes a fővárosi képviselőknek azt mondta: a városvezetés fő célja, hogy az eredetileg tervezett kulturális-szórakoztató funkcióval – vagyonvesztés nélkül – jó kezekbe kerüljön a 2013-ban még Budapest szimbólumaként emlegetett épület. Azonban hozzáfűzte, mára az is kiderült, hogy a főváros gazdaságosan képtelen üzemeltetni az ingatlant. 

Az ellenzék szerint nem lenne szabad elkótyavetyélni a Bálnát. Tokody Marcell (Jobbik) attól tart, hogy ha az állam a kínált áron át is venné a létesítményt, az – a rossz tapasztalatok alapján – könnyen elveszíthetné közvagyon jellegét. A DK-s Gy. Németh Erzsébet egykori fővárosi szocialista frakcióvezető és Horváth Csaba (MSZP) pedig amellett kardoskodott, hogy az üzemeltetésre írjanak ki pályázatot, a tulajdon maradjon a fővárosé. Ezzel szemben Tarlós István és Bagdy Gábor emlékeztetett: a 2010 előtti városvezetés bízta a beruházást egy offshore cégre, amit ráadásul be sem tudtak fejezni. Leszögezték: elődeik 25 évre adták volna magánkézbe az üzemeltetést, amiért a városnak 33 milliárd forintot kellett volna fizetni. – Amíg mi itt vagyunk, efféle üzemeltetési szerződés nem lesz – hangoztatták Budapest vezetői. 

Az MSZP napirendre akarta tűzetni a 3-as metró teljes akadálymentesítésének az ügyét, amit a fideszes többség leszavazott, ellenben a vitában Tarlós István és Horváth Csaba menetrendszerűen összecsapott. A szocialista politikus szerint a főpolgármesternek a kormánytól ki kellene követelnie a mozgáskorlátozottak, a kismamák és az idősek metrón való közlekedéséhez szükséges 20 milliárd forintot, de erre képtelen. – Ön az én szememben egy kelekótya paprikajancsi – replikázott Tarlós, felhánytorgatva, hogy csaknem nyolc éve 80 milliárdos adóssággal hagyták itt a BKV-t, amit Horváth az akkori kampányban „díjmentessé tett volna”. Végül a főpolgármester bejelentette: megállapodást kötött a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnökével, Kovács Ágnessel. Ebben a város „megfeszítve” vállalja, hogy a 3-as metró 20 állomásából 13 helyen lesz lift, 7 megállónál pedig alternatív műszaki megoldásokat is tartalmazó, akadálymentesítési ütemtervet készítenek márciusig. 

A Fővárosi Közgyűlés hosszas vita után bővítette az óbudai fizetős parkolást, és az eddigi övezetekben is 85-90 forinttal drágul az autósoktól beszedendő várakozási díj. Az ellenzék egyértelműen a p+r parkolók hiányát jelölte meg annak okaként, hogy lassan egész Budapest fizetős övezetté válik. A városvezetés szerint ahhoz képest, hogy 2010-ben csupán egyetlenegy őrzött ilyen parkoló volt a város szélén, eddig 4000 új férőhely készült el, s a következő években további 3000 átadását tervezik. 

A képviselők megszavazták a BKV menedzsmentje és a közlekedési szakszervezetek többsége által még tavaly aláírt bérmegállapodást, amely átlagosan 12 százalékos emelést jelent a dolgozóknak. Továbbá döntés született a főváros és a kerületek közötti idei forrásmegosztásról is, amelynek arányát évek óta jogszabály határozza meg. 

Ami kínos a Fidesznek

Egy szó, de még annyi sem hangozhatott el a Fidesznek kínossá vált témákról a Fővárosi Közgyűlés tanácskozásán. Előzőleg a jobbikos Tokody Marcell sajtótájékoztatón háborodott fel amiatt, hogy a Magyar Nemzet feltárta: a kormány által az elmúlt években befogadott 2300 menekült nemcsak albérleti hozzájárulást kaphat az egyébként hajléktalanellátással foglalkozó önkormányzati Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeitől (BMSZKI). – A fideszes fővárosi vezetés megtiltotta, hogy az intézmény tájékoztatást adjon a „migránsokat segítő” lakhatási programról. Ezzel kapcsolatban hivatalosan 14 pontos kérdést nyújtottam be Tarlós Istvánhoz – mondta Tokody Marcell. Hozzáfűzte: az eddigi adatok szerint a befogadottak további állami támogatásokhoz az úgynevezett csokhoz is hozzájuthatnak, részt vehetnek a lakáskasszaprogramban és más kedvezményes hitelt is kaphatnak. Kocsis Máté fideszes fővárosi tanácsnok erre reagálva az MTI-nek azt mondta: „az önkormányzat egyetlen fillért sem fordít illegális bevándorlók támogatására. A brüsszeli forrásból finanszírozott program során 60 oltalomban részesülő, tehát legálisan Magyarországon tartózkodó ember szociális ellátását finanszírozzák, a Belügyminisztérium pedig uniós kötelezettségének tesz eleget, amikor ezt a pénzt elosztja.” A szerdai ülésen ugyanakkor a városvezetés kínosan ügyelt arra, hogy a menekültbotrány miatt a Soros-terv elleni fellépés se legyen téma, és egyetlen egy fideszes képviselő sem akadt, aki javasolta volna a „bevándorlásszervező” irodák elítélését. (Sz. Zs.)