A kommunizmus barbárságának mértéke időszakonként eltérő volt, de a rendszer mindvégig semmibe vette az alapvető szabadságjogokat, megcsúfolta az emberi méltóságot, szétzilálta a polgári társadalmat, tönkretette a falusi közösségeket, üldözte az egyházakat, és megnyomorította a magyar családokat – mondta a Fidesz frakcióvezetője vasárnap a kommunizmus emléknapja alkalmából, a Magyar Nemzeti Múzeum málenkijrobot-emlékhelyén tartott rendezvényen.
Gulyás Gergely a ferencvárosi pályaudvar mellett található helyszínen elmondta, a nemzet egészét ért veszteségre emlékeznek, amely egyenes következménye volt annak, hogy Magyarországot a jaltai világrend megalkotói az évezredes szerves nyugati kötődése ellenére a Kelethez sorolták. Magyarország egy embertelen, bukásra ítélt történelmi kísérlet áldozata lett – hangsúlyozta. Hozzátette: a második világháború végére Magyarországon két egyformán gyilkos diktatúra, a náci és a kommunista megszállás váltotta egymást mindenféle felszabadulás nélkül. A Vörös Hadsereg Magyarországra érkezése ugyanis százezrek halálát hozta magával gyilkosságokkal, rablásokkal, nőkkel szembeni tömeges erőszakkal, kényszermunkatáborokkal, internálással és a gulággal – mondta, megjegyezve: a hadifoglyok, a proletárforradalom vélt vagy valós ellenfelei, a kisebbségi létben élő magyarok, a Magyarországon élő svábok és lényegében bárki egyik napról a másikra a gulágon találhatta magát.
A kormánypárti politikus szólt arról is, a kommunizmus egy évszázadon át tartó tömegmészárlásának összesen százmillió áldozata volt, Magyarországtól pedig nemcsak a szabadságot és a békés polgári fejlődés lehetőségét vette el a diktatúra, hanem magával hozta az ÁVO-t, az egyházüldözést, a csengőfrászt, az államosítást, a koncepciós pereket, a politikai foglyokat, Recsket és a gulágra elhurcoltak százezreit.
Felidézte, a magyarországi szovjet típusú diktatúra kiépítésében meghatározó mozzanat volt Kovács Béla, a kisgazdapárt főtitkára 1945. február 25-ei letartóztatása. „Ha máskor nem, legkésőbb ekkor mindenki megtanulhatta, hogy a kommunisták ígéreteinek soha sem szabad hinni, a kommunistáknak soha nem szabad engedni” – fogalmazott.
Gulyás Gergely a magyar alkotmányos intézményrendszer és benne az igazságszolgáltatás szégyenének nevezte, hogy a rendszerváltozás után a kommunista gyilkosokból nem váltak elítéltek. Kiemelte, ezért különösen fontos megemlékezni a kommunizmus áldozatainak szenvedéséről, valamint arról, hogy mekkora érték a ma már természetesnek tűnő szabadság.
Antikommunista programcsomaggal készül kormányra a Jobbik
A Jobbik szerint méltatlan a kommunizmus áldozataira emlékezni addig, míg nem történt meg az állambiztonsági múlt, így többek közt az ügynöklisták feltárása, a pártállami vezetők elszámoltatása és közéletből való kitiltása, sőt a kommunista luxusnyugdíjak megvonása sem – írta közleményében az ellenzéki párt frakciója.
A Jobbik három legfontosabb antikommunista programpontját kormányra kerülése esetén haladéktalanul megvalósítja. Az elmúlt 28 év, az MSZP- és Fidesz-kormányok közös szégyene, hogy ezekben az ügyekben eddig csak maszatolás történt.
Az úgynevezett rendszerváltás után miniszterelnök lehetett a D-209-es fedőnevű Medgyessy Péter, a KISZ KB-titkár Gyurcsány Ferenc, míg előbbi egykori kollégája, egy szintén III/II-es ügynök Orbán Viktor kormányában kaphatott szerepet. A Jobbik az állami cégek éléről is eltávolítaná a pártállami vezetőket.
A kommunista luxusnyugdíjak folyósítása a legfelháborítóbb. A többek közt Mansfeld Péterre halálos ítéletet kérő ügyész, Mátsik György is tovább élvezheti ezt a havi több százezres juttatást, miután a Fidesz és az MSZP számtalan alkalommal leszavazta a Jobbiknak ezt a már 2010 júliusában benyújtott törvényjavaslatát – emlékeztet a Jobbik.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója beszédében kiemelte, a múzeumok sokáig nem foglalkoztak a közelmúlt traumáival, így azok sokszor kibeszéletlenek maradtak. Példaként említette, hogy 1945-ben a Magyarországot megszálló szovjet hadsereg tömegesen erőszakolt meg nőket. Az akkor történtekről sokáig nem beszéltek, ugyanakkor sokat elmond az a statisztika, amely szerint 1946-ban négyszázezren, az akkori női lakosság tíz százaléka szenvedett ázsiai típusú szifiliszben.
A múzeumigazgató szólt arról is, hogy a kényszermunkára Szovjetunióba hurcolt száznegyvenezer civilből mintegy hetvenezren nem tértek vissza, a Magyar Nemzeti Múzeum málenkijrobot-emlékhelye az ő szenvedéseiket mutatja be.
Tóth István tanár, egykori fogoly saját sorsát felelevenítve mesélt arról, hogy társaival német fogságból kerültek a szovjetek kényszermunkatáborába, hazatérésükkor saját édesanyjuk sem ismerte meg őket, a következő évtizedekben pedig az állandó megbélyegzéssel is szembe kellett nézniük.
Korábban a nap folyamán a Fidesz frakcióvezetője a II. kerületi Gyorskocsi utcai börtön előtt tartott megemlékezésen is beszédet mondott. Mint fogalmazott, az az épület is mementó, ahol vagy másfél száz magyar hőst, mártírt, forradalmárt vittek a vesztőhelyre, celláiban pedig ezrek raboskodtak jogfosztottan és igazságtalanul. Ahol olyan, „ép, civilizált ésszel teljesen felfoghatatlan kegyetlenkedéseket” hajtottak végre az ÁVH-s tisztek, amelyekre a kommunista hatalom bármikor képes volt saját népével szemben – fogalmazott.
Gulyás Gergely ezután a Terror Háza Múzeumban ugyancsak a kommunizmus áldozatairól emlékezett meg. Szavai szerint a kommunista rendszer „lélek és hit nélküli kiszolgálókat kívánt, akik az emberből és a földi létből csak azt fogadták el, ami fizikailag megfogható volt, ezért félelemből táplálkozó gyűlöletet éreztek, ha valakiről nyilvánvaló volt, hogy tudja, az életben a láthatatlan fontosabb a láthatónál”.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a hagyományos és a modern hazugság közti különbségről beszélt, mondván, az előbbi „lényege szerint elrejt, az utóbbi pusztít”. Hannah Arendt fél évszázaddal ezelőtt leírt gondolatához azt fűzte hozzá, hogy „mi, Közép-Európában magunkra maradtunk a kommunizmus emlékezetével”, de legalább nem kell hallgatnunk róla. Kiemelte: a kommunizmussal kapcsolatos hazugságoknak két fajtáját is ismerjük, hiszen előbb a valódi természetét nemes jövőképpel leplező ideológiával találkoztunk, majd azzal, hogy nem kell tanulnunk a történtekből.
A kommunizmus bűnei felett nemcsak hogy nem született ítélet, mint Nürnbergben a nácizmus felett, de történelmünk eddigi leghosszabb totális diktatúrájához az úgynevezett fejlett Nyugat ma is megengedően, elnézően, sőt gyakran némi rokonszenvvel viszonyul – emlékeztetett. Ők nem értették meg, mi a kommunizmus, nem értik tehát a posztkommunizmust sem, nem élték meg úgy, mint mi, ezért nem értenek meg bennünket – tette hozzá.
Mint mondta, kiismertük a kommunizmust, a tökélyre fejlesztett módszereit, amelyek legfontosabbjai közé tartozott a nyelv kisajátítása, a szavak jelentésének meglopása, a hagyományos identitások üldözése, ezért „túlélők vagyunk”.
Ha igaz a mondás, hogy a legtöbbet ellenfeleinktől tanuljuk, nem érdemes csodálkoznunk, hogy a szabad világot miért járja át ma a kommunizmus kísértete – fogalmazott, hozzátéve, a túlélés egyszerre kötelez emlékezésre és annak megtanulására, milyen a kommunizmus természete.
