– Az eddigi életútjából úgy tűnik, hogy nem szokott kudarcra ítélt projektekhez csatlakozni.
– Kivéve a politikában.
– Éppen erre akartam rákérdezni: mégis miért csatlakozott Karácsony Gergely tanácsadó testületéhez?
– Egyszerűen úgy érzem, ha segíteni tudok a legnépszerűbb ellenzéki politikusnak a NER leváltásában, vagy legalább korlátozásában, akkor ezt meg kell tennem. Függetlenül attól, hogy az ellenzéki pártok közül értékrendben nem Karácsonyé áll hozzám a legközelebb. De most nem ez a legfontosabb. Nem szeretném életem hátralévő részét úgy leélni, hogy szégyellenem keljen magam, mert tehettem volna valamit ez ellen a rendszer ellen, de nem tettem.
– Biztos az az esélyes, aki megígéri, hogy visszahozza a 13. havi nyugdíjat?
– Nem értek a nyugdíjrendszerhez, és lehet, hogy nem ez a jó megoldás a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága szempontjából. De ha most ilyen ígéretekkel lehet a választáson eredményt elérni, akkor most ezt is el tudom fogadni.
– De nem káros a demagógia?
– Normális esetben káros. Ha normális választási rendszerben és demokráciában élnénk, akkor hangosan harcolnék a népszerű, de nem racionális javaslatok ellen. De most nem abban élünk. Az, hogy számomra néhol idegen elemek is vannak Karácsony programjában, az a kisebbik baj, és a tanácsadó testületben talán tompítani is tudom ezeket. De amit a Fidesz csinál Magyarországgal, az történelmi bűn, és ezzel szemben úgy érzem, azt kell elfogadni, ami legjobban hat a választókra, még ha annak nem is minden elemével értünk egyet.
– Mennyire lehetnek hitelesek ezek a pártok, mikor még Soros György is azt mondja, hogy a Fidesz megvette az MSZP vezetőit és a kis pártokban is vannak kémei?
– Nem az MSZP a kedvenc pártom, de biztos vagyok benne, hogy ott is vannak tisztességes politikusok. Egyébként jobban örültem volna, ha Karácsony Gergely nem egy túlnyomóan MSZP-s lista élén van, hanem mint a demokratikus ellenzéki pártok közös jelöltje, egyik lista élén sem szerepel.
– Nemrég nyílt levelet írt alá több más értelmiségivel közösen, amelyben az ellenzéki pártokat koordinálásra szólítják fel. Ebbe a Jobbikot is beleértették?
– Ez a levélből valóban nem derül ki egyértelműen. A megfogalmazásában nem vettem részt, Lányi András barátom keresett meg, hogy írjam alá. Aláírtam, mert az alapvető céljával egyetértek. Ami a Jobbikkal való összefogást illeti, úgy gondolom, kontraproduktív lenne. Ez egyrészt sok jobbikos törzsszavazót a Fideszhez terelne, másrészt sok baloldali szavazót elbizonytalanítana, otthon tartana. Tehát egy ilyen összefogás a Fidesznek segítene. Egy hallgatólagos együttműködés viszont működhetne, amikor a két ellenzéki oldal kölcsönösen gyengébb jelöltet indít és nem kampányol olyan körzetekben, ahol a másik oldalt esélyesebbnek látja.
– Pár hónapja éppen ön mondta, hogy az ördöggel is össze kell fogni a kormányváltásra.
– Ez retorikai fordulat, és az előbb említettek miatt nem a Jobbikra gondoltam. Viszont sokan a demokratikus ellenzék soraiból a Gyurcsány Ferenccel való összefogást is ellenzik. Ezzel nem értettem egyet, és némi retorikai túlzással így fogalmaztam. Természetesen nem tartom Gyurcsány Ferencet ördögnek, vitatható kormányzati teljesítményétől függetlenül nagyra értékelem következetes kitartását. Ez tehát egy félreérthető retorikai fordulat volt, sajnálom.
– Miért akarnák egyáltalán leváltani a Fideszt az emberek? Rekordalacsony a munkanélküliség, nőnek a bérek, és egyetlen illegális migráns sincs az országban.
– Nem hiszem, hogy az emberek szeretik ezt az arrogáns, urizáló stílust, ami a Fideszt jellemezi, és talán a Fidesz-szavazók között is vannak, akik nem értenek egyet a közoktatás tudatos lezüllesztésével, amivel kihagyjuk a XXI. század talán soha vissza nem térő lehetőségeit. De mindenekelőtt az emberek nem szeretik azt az óriási mennyiségű közpénzlenyúlást, ami szemérmetlenül történik.
Névjegy
Bojár Gábor 1949-ben született Budapesten; fizikus, informatikai vállalkozó. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakának elvégzése után az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben kezdett programozóként dolgozni. A világon elsőként oldotta meg geológiai formációk térbeli megjelenítését asztali számítógépek segítségével. 1982-ben megalapította a háromdimenziós tervezőszoftverek fejlesztésével foglalkozó Graphisoft vállalatot. A céget 2007-ben eladta a Nemetschek cégcsoportnak. Ugyanebben az évben megalapította az informatikai egyetemi részképzést kínáló Aquincumi Technológiai Intézetet.
– Attól még nem lesz drágább a kenyér.
– A kenyér attól lesz drágább, ha nem érdemes jó kenyérgyártó üzemet csinálni, mert a vállalkozás sikere nem azon múlik, hogy milyen lesz a kenyér, hanem azon, hogy milyen közel áll a vállalkozó a hatalomhoz. A vállalkozó szellem megölése a legnagyobb kár, amit a haveri kapitalizmus kiépítésével tesz a Fidesz. És persze a Nyugattól való távolodás. Arról ma már nincsen szó, amit pár évvel ezelőtt huhogtam, hogy kilépnénk az unióból. Erre nem lesz szükség, mert elkezdődik egy valódi unió létrehozása, de már nélkülünk. Ezt hívják kétsebességes Európának, ahol a gyorsabb fokozat az igazi unió; nevezhetjük Európai Egyesült Államoknak is. Ezen kívül pedig lesz egy sokkal lazább gittegylet, mi ebben fogunk maradni.
– A szorosabb integrációval a nemzeti identitás megőrzésének a kérdése is mindig felmerül.
– A világ tele van olyan kihívással, amire nemzeti keretek közt nincs válasz. Mára, többek között az informatikai forradalomnak köszönhetően, annyira felgyorsult a globalizáció, hogy nem lehet neki ellenállni. Olyan, mint az időjárás: alkalmazkodni kell hozzá. Ez pedig a nemzeti szuverenitás jelentős részének feladásával jár. Ez nem nemzeti önfeladás, hanem a világ kihívásaihoz való alkalmazkodás.
– Egy kelet-közép-európai együttműködés nem lehet alternatívája az Európai Egyesült Államoknak?
– Az nem helyettesítheti az 500 milliós uniót, amely valóban tud válaszolni a kihívásokra, közös hadsereggel, közös külpolitikával, közös monetáris és fiskális politikával. Az euró például az unió egyik legnagyobb vívmánya, de a monetáris unió – ezt a görög válságnál láthattuk – nem működik pénzügyi unió nélkül.
– Szükség lenne az euró mielőbbi bevezetésére?
– Ez a kérdés ma már az eurónál többről szól. Arról, hogy lesz-e a tagállamoknak közös költségvetése, lesz-e egy olyan pénzügyminiszter, akinek a nemzeti költségvetések fölött vétójoga van. De van más is, amiből kimaradunk: például a közös ügyészség. Ha az egyes országoknak adnak felzárkóztatási pénzeket, akkor annak felhasználását ellenőrizni kell, a visszaéléseket pedig valahogyan szankcionálni. Ehhez pedig uniós ügyészség kellene, amiben Orbán Viktor nem hajlandó részt venni – értjük, miért, ezt most éppen az OLAF által feltárt Elios-ügyben láthatjuk. De ahhoz is sokkal erősebb integráció kellene például, hogy a határokon átnyúló szolgáltatásokat, például az Ubert, a Google-t vagy a Facebookot szabályozni lehessen.
– Uber már nincs.
– Pedig kellene, mert nagyon jó volt, csak meg kellene tudni adóztatni. Ez viszont nemzeti keretek között nem megy, ha a szolgáltatást Hollandiából nyújtják. Erre hivatkozva tiltották ki, ami veszteség a fogyasztónak.
– Ez a legnagyobb veszteségünk?
– Természetesen nem. A Fidesz legnagyobb bűne az, amit a lelkekben csinál: a hatalom érdekében a gyűlöletet szítja, egy alapvetően békeszerető, befogadó nemzetből gyűlölködő nemzetet nevel. Szerintem sokaknak elege van abból, hogy mindig valakit gyűlölni kell, Brüsszelt, a migránsokat, Soros Györgyöt. Ezért gondolom, hogy ellenzéknek közös jelszava lehetne: béke, vagy Orbán.
– Az eddigiekből kiindulva a háború jobban csengő hívószó, mint a béke.
– Ezt nem hiszem, szerintem az emberek békét akarnak. Persze aki háborút akar, annak nem tudok jobbat ajánlani, mint Orbán. Orbán focista, mindig keresi az ellenfelet akivel harcolni lehet.
– Ha már említette Sorost: hogyan látja a nagy sorosozást?
– Szerintem Orbánnak személy szerint semmi baja Sorossal, csak ki kellett találni egy arcot, aki ellen gyűlöletre lehet buzdítani. Orbán azt a mondatot kapta fel, hogy Soros egyszer valahol leírta, hogy az unió évente akár egymillió migránst is tudna integrálni. Aztán maga Soros is lejjebb vitte ezt a becslést. De ez becslés, nem program. Ő egy gazdag filantróp, aki egy jobb világért, elsősorban szülőföldjéért, Magyarországért sokat tett.
– A kormányzati propagandán túl azért az is tény, hogy Sorosnak igen nagy lobbiereje van.
– Soros György egy olyan eszme mellett áll ki, amelyet egykor Orbán is a magáénak vallott: a liberalizmus, a nyílt és befogadó társadalom eszméje mellett. Ez nem jelenti azt, hogy hatalmas tömegeket kellene korlátlanul, ellenőrzés nélkül befogadni. Ezt Soros soha nem támogatta, ő is azt mondta, hogy a határokat védeni kell, ugyanakkor a menekülteket méltányos elbánásban kell részesíteni. Nekünk kötelességünk is a schengeni határok megvédése; ezt Orbán megtette, és jól tette. A hatalmas bűn az, hogy ezt egy cinikus és hazug gyűlöletkampány kíséri.
– Találkozott valaha Soros Györggyel?
– Az alapítványa kuratóriumának tagja voltam, ebben a funkciómban találkoztam vele néhányszor.
– Talán ön is Soros-ügynök?
– Már tíz éve nem vagyok tagja a kuratóriumnak, de egyébként miért ne. Sőt, engem már hívtak is a „pesti Sorosnak”.
– Ez sértő jelző?
– Inkább dicséretnek venném, de sajnos ez erős túlzás, mert nemcsak a vagyonunk tér el 3-4 nagyságrenddel, hanem a hányad is, amit abból közügyekre költünk. Én a saját vagyonom kevesebb, mint egy százalékát fordítom közügyekre, azt is csak a lelkiismeretem megnyugtatására, míg Soros a pénzének nagy részét erre költi. Önzőbb vagyok, mint ő, szóval nem érdemlem meg ezt a nagyon szép jelzőt.
– Van olyan párt, amelyet jelenleg támogat? Korábban arról lehetett hallani, a Momentumot már nem segíti anyagilag.
– A kezdetektől fogva, még akkortól, amikor „Haza és Haladás” néven ismertük őket, támogatom az Együttet. Az ő stratégiájuk a legtisztességesebb: távolságot tartanak az úgynevezett régi baloldal sok szempontból lejáratott pártjaitól, de nem is akadályozzák a győzelmet. Nekik nem 2022 a cél – mint például a Momentumnak –, hanem 2018, és ők a legrugalmasabbak az együttműködés érdekében. Egyébként egyetlen pártot sem támogattam soha nagy összeggel, nem fűződik a támogatáshoz üzleti érdekem, és nem akarom, hogy belőlem éljenek, tőlem függjenek.
– Korábban Bokros Lajost is támogatta.
– Ami a programokat illeti, 1995 óta Bokros Lajos programjával tudtam legjobban azonosulni. Kérlelhetetlenül következetes polgári liberális program. De sajnos ezzel kevesen vagyunk így.
– Ha esetleg mégis történne kormányváltás, mik lennének a legfontosabb intézkedések, amelyeket mielőbb végre kellene hajtani?
– Azonnal leállítanám a taobefizetési rendszert. Nem értem, miért kellene a látványsportokat adófizetői forintokkal támogatni, amikor éppen ezek a sportágak kínálnak jól fizető reklámfelületeket a cégeknek. A színvonalas előadóművészet állami támogatása indokolt ugyan, de jobb lenne, ha a rendszer megszűnése után a korábban erre fordított adóforintokat nem a cégek vezetői, hanem a kultúra avatott képviselői osztanák el. Azonnali hatállyal leállítanám az őrült mennyiségű stadionépítést, és a méregdrága presztízsberuházásokat, mint például a kormányzat Várba költöztetését. A vállalkozások – akár az induló vállalkozások – pályázati pénzekkel való segítését is megszüntetném, mert sokkal sikeresebbek lesznek, ha a piacból kell megélniük. Ezt a pénzt is az oktatásra költeném, amivel a vállalkozók is jobban járnának, hiszen jobban képzett munkaerőhöz jutnának. És persze azonnali hatállyal véget vetnék az állami propagandakampányoknak. Jövő évtől visszaállítanám az elviselhető mértékű progresszív jövedelemadót is, hiszen a nagyobb jövedelműek arányaiban is nagyobb mértékű részvétele a közteherviselésben a társadalmi szolidaritás alapvető eleme. Rengeteg többletforrást látok, amivel az oktatást és az egészségügyet rendbe lehetne hozni.
– Nemrég arról is beszélt, hogy Trianon századik évfordulóján azt sem tartja kizártnak, hogy a Fidesz fegyveres konfliktusokat provokáljon a szomszédos országokkal. Ez nem túlzás?
– Ha nem is direkt ezzel a céllal provokálnak, a harcias retorika elvezethet akár ilyen végkifejlethez is. Sokan túlzásnak tartják. Lehet, hogy csak azért huhogok, hogy ne történjen meg, de sok lépés mutat ebbe az irányba.
– Például?
– Az iskolai lőterek építése, illetve a terroristaellenes programok elvárása az iskolákban.
– Ugyanezzel vezették a köztudatba a Honvédelmi intézkedési tervet. Önmagában miért lenne ördögtől való, ha valami baj történik – ami lehet természeti katasztrófa is, nemcsak terrortámadás –, akkor tudják az iskolák, kinek mi a felelőssége?
– Az iskolai lőterek nem természeti katasztrófák ellen épülnek. Mondhattam volna a mindennapos tornaórát, az is lehet a katonai kiképzés része.
– Vagy az egészséges életmódra nevelésé.
– Persze, segíti, de a közoktatás teljes időszaka alatt tízszer annyi testnevelésóra van, mint informatika-. Ez az informatikai forradalom korában mégsem oké. Nemcsak az iskolában lehet tornászni, mehetnek a gyerekek sportolni iskola után is. Például az is a militarizálódás irányába mutat, hogy a költségvetésen belül a katonai kiadások nőnek legjobban.
– Közelítünk a NATO-vállaláshoz.
– Érdekes, hogy a közös vállalások ezen része hirtelen fontosabb lett, mint a többi, pedig ezer más kötelezettséget nem teljesítünk.
– Ha belegondolunk, a szomszédos Ukrajnában gyakorlatilag háború zajlik. Egy életképes haderő nem árt.
– Az a háború csak akkor fog begyűrűzni hozzánk, ha kihasználva a lehetőséget szemet vetnénk Kárpátaljára. Hallani ilyen hangokat szélsőséges jobboldali körökből.
– Ez túlzás?
– Én is remélem, hogy csak huhogok. De néha érdemes azért huhogni, hogy valami ne következzen be.
– Azért nem egyszerű a határon túli politika. Nem a Fidesz sara egy ukrán oktatási törvény bevezetése, vagy az, ha a volt román miniszterelnök felakasztaná a székelyeket.
– A volt román miniszterelnök felháborító mondata is azt bizonyítja, hogy ott is vannak őrültek, és a kölcsönös kakaskodás kontrollálhatatlan végkifejlethez is vezethet. Egyébként a határon túliak kulturális autonómiájáért harcolni kell, de a területiért már nem feltétlenül. A területi autonómia lépés lehet a területi revízió irányába, ami a legveszélyesebb. Néhai Göncz Árpádtól hallottam ezt a mondatot: a 23 milliós Románia a 1,5–2 milliós erdélyi magyarságot sem lenyelni sem kiköpni nem tudja. Erdély és a Felvidék visszacsatolása esetén mi mit kezdenénk a határainkon belül a minket nem igazán kedvelő 5 millió románnal, 5 millió szlovákkal és a többiekkel, akik az elszakított magyarsággal együtt jönnének?
– Mi lesz, ha a Fidesz harmadszorra is kétharmaddal nyer?
– Nagyon rossz lesz az országnak, de ezt is túl fogjuk élni. A Rákosi-rendszerhez hasonló valószínűleg nem lesz. Nekem személy szerint semmi bajom nincs most sem, csak úgy gondolom, hogy Magyarország lehetne sokkal jobb és békésebb ország.
– Azt mondja, önnek nincsen semmi baja, de attól sem tart, hogy valamelyik kormányközeli vállalkozó szemet vet valamelyik jól menő vállalkozására?
– Egyszer kérdezte tőlem egy fideszes potentát, hogy nem tartok-e attól, hogy megtetszik a Graphisoft Park Mészáros Lőrincnek. Erre az tudtam mondani, hogy ez nem az ő műfaja. Mi azt tanultuk meg, hogyan kell jól kiszolgálni akár a nagy nemzetközi technológiai cégeket, például a Microsoftot, akár a kis magyar startupokat, hogy jól tudják végezni munkájukat. A fideszes oligarchák inkább ahhoz értenek, hogy állami támogatással hogyan lehet nagy profitot csinálni kis kockázattal. A mienk nem ilyen üzlet.
– Egyébként mivel foglalatoskodik manapság?
– Azon kívül, hogy tanítok az Aquincumi Technológiai Intézetben, a Graphisoft Parkkal foglalkozom legtöbbet. Élvezem, hogy építünk valamit, ami működik klassz, színvonalas, és büszke tudok rá lenni. Én ezt érzem polgári mentalitásnak.
