Az Alkotmánybíróság nem állt a bulinegyedről szóló népszavazás útjába

A testület visszautasította a kezdeményezés ellen benyújtott panaszt. Most vasárnap lesz a népszavazás.

MN
2018. 02. 14. 11:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Visszautasította az Alkotmánybíróság (Ab) azt az alkotmányjogi panaszt, amelyet a belső-erzsébetvárosi úgynevezett bulinegyed nyitva tartásával kapcsolatos helyi népszavazási kezdeményezés ellen nyújtottak be. A végzés egyhangúan született, két alkotmánybíró párhuzamos indoklásával. 

A belső-erzsébetvárosi szórakozóhelyek kötelező, éjféli zárórájáról szóló népszavazást a képviselő-testület rendelte el, a helyi választási bizottság pedig most vasárnapra, február 18-ra tűzte ki. A népszavazást a Fővárosi Törvényszék is jóváhagyta, ezt a döntést támadta meg egy ingatlantulajdonos, illetve egy magánszemély, arra hivatkozva, hogy nekik kárt okozna az igenek győzelme, vagyis a kötelező záróra.

Az Ab azért utasította vissza a panaszt, mert az magát a népszavazási kérdést akarta megtámadni, márpedig a testület gyakorlata szerint az alkotmánybírósági eljárásban ezt már nem lehet vitatni. Az Ab előtt már csak az alaptörvényben biztosított jog (például tisztességes eljáráshoz való jog, népszavazáson való részvétel joga) sérelmére lehet hivatkozni, a tiltott vagy engedélyezett tárgykörökre már nem. Hiába hivatkozott a panaszos a tulajdonhoz fűződő jogának esetleges korlátozására, ez az alkotmánybírák szerint nem elegendő alap. 

Jelenleg Erzsébetváros Nagykörúton belüli részén nincs szabályozva a vendéglátóhelyek nyitvatartási ideje, amit 400-500 kocsma, bár és zenés klub használ ki. A helyi lakók életét megkeseríti a zaj, a szemét és a buliturizmushoz kapcsolódó bűnözés (prostitúció és kábítószer-kereskedelem). A tiltakozó helyiek intézkedéseket vártak az önkormányzattól, de a képviselő-testület ehelyett inkább népszavazásra bocsátotta az ügyet. 

Az Ab előtt is felmerült, hogy ez jogszerű-e egyáltalán, vagyis van-e jogköre az önkormányzatnak szabályozni az éjfél utáni nyitva tartást a zömében világörökségnek számító területen, amire külön törvény vonatkozik. Az Ab végzése szerint igen, a törvény kifejezetten „felhatalmazást ad a jegyzőnek azért, hogy a megadott időszakban a világörökségi területen az üzletek ne bejelentés alapján, hanem a nagyobb hatósági kontrollt jelentő jegyzői engedély birtokában működjenek”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.