Beperelte Magyarországot az Európai Bizottság (EB) a külföldről támogatott civil szervezetek ügyében – írja a Hvg.hu.
A portál szerint a luxembourgi székhelyű testület tudatta, hogy megérkezett az Európai Bizottság Magyarország elleni keresete az Európai Unió Bíróságára a civiltörvény ügyében.
Az Európai Bizottság júliusban indított kötelezettségszegési eljárást a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt. Az EB akkor úgy értékelt, hogy a jogszabály indokolatlan „beavatkozást” jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság terén, illetve a magánélet és a személyes adatok védelmét illetően is aggályokat vet fel.
Emellett a testület közölte, hogy a törvény „indokolatlanul és aránytalanul” korlátozza a tőke szabad mozgását azáltal, hogy Brüsszel szerint az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és komoly adminisztratív terhet jelentenek az érintett szervezetek számára. Mint írták, a törvény akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a tevékenységüket. Az intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet, és megnehezítik az érintett szervezetek finanszírozását.
„A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét. Gondosan tanulmányoztuk a törvényt, és arra jutottunk, hogy nem felel meg az uniós jognak. Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet a kérdés megoldása érdekében” – emelte ki közleményében Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke.
A bizottság azt is kifogásolta, hogy a törvény értelmében a civil szervezeteknek az adományozók személyét és a pontos összeget is közzé kell tenniük, és Brüsszel szerint a törvény nem teremt megfelelő egyensúlyt az átláthatóság igénye és az adományozók és kedvezményezettek személyes adathoz és magánélethez fűződő jogai között.
Magyarország augusztusban küldte meg válaszleveleit az Európai Bizottságnak a civiltörvény és a felsőoktatási törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban. Ezekben bemutatta, hogy a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára akkor azt mondta, „arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik”, de Soros György sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélik, hogy az EB is „visszaáll a jogi talajra, amin ezek a szabályozások születtek”.
Az elmúlt hetekben a felsőoktatási törvény módosítása és az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás is az Európai Bíróság elé került. Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat bírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben.
