Beperelte Magyarországot az Európai Bizottság (EB) a külföldről támogatott civil szervezetek ügyében – írja a Hvg.hu.
A portál szerint a luxembourgi székhelyű testület tudatta, hogy megérkezett az Európai Bizottság Magyarország elleni keresete az Európai Unió Bíróságára a civiltörvény ügyében.
Az Európai Bizottság júliusban indított kötelezettségszegési eljárást a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt. Az EB akkor úgy értékelt, hogy a jogszabály indokolatlan „beavatkozást” jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság terén, illetve a magánélet és a személyes adatok védelmét illetően is aggályokat vet fel.
Emellett a testület közölte, hogy a törvény „indokolatlanul és aránytalanul” korlátozza a tőke szabad mozgását azáltal, hogy Brüsszel szerint az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és komoly adminisztratív terhet jelentenek az érintett szervezetek számára. Mint írták, a törvény akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a tevékenységüket. Az intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet, és megnehezítik az érintett szervezetek finanszírozását.
„A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét. Gondosan tanulmányoztuk a törvényt, és arra jutottunk, hogy nem felel meg az uniós jognak. Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet a kérdés megoldása érdekében” – emelte ki közleményében Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke.
A bizottság azt is kifogásolta, hogy a törvény értelmében a civil szervezeteknek az adományozók személyét és a pontos összeget is közzé kell tenniük, és Brüsszel szerint a törvény nem teremt megfelelő egyensúlyt az átláthatóság igénye és az adományozók és kedvezményezettek személyes adathoz és magánélethez fűződő jogai között.
Magyarország augusztusban küldte meg válaszleveleit az Európai Bizottságnak a civiltörvény és a felsőoktatási törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban. Ezekben bemutatta, hogy a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára akkor azt mondta, „arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik”, de Soros György sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélik, hogy az EB is „visszaáll a jogi talajra, amin ezek a szabályozások születtek”.
