Hiába kezdődött tegnap ellenzéki aláírásgyűjtés a 3-as metró akadálymentesítéséért, a fideszes kormány rövid úton véget vethet a legújabb népszavazási kezdeményezésnek is – tudta meg a Magyar Nemzet. Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (Meosz) elnöke ugyanis érdeklődésünkre elmondta: szerdán találkozik az ügyben Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármesterrel, majd kormányzati meghívásra együtt mennek a parlamentbe tárgyalni a lehetséges megoldásokról. A Meosz elnöke kérdésünkre nem árulta el, hogy kivel egyezkednek majd, csak annyit tett hozzá: „magas szintről érkezett a meghívó”. Kiemelte: Budapest vezetője nem véletlenül beszélt arról hétfő reggel az ATV-ben, hogy nemcsak a liftépítés jelentheti az akadálymentesítést. Szerinte létezik olyan alternatív műszaki megoldás, amelynek használatával önállóan közlekedhetnének a metróállomás és az aluljárók között a mozgáskorlátozottak, a kisgyermekesek, a babakocsival közlekedők és a nehezen mozgó idős emberek egyaránt.
Mindez azért fontos, mert a korábban bármikor felvetődött liftkiváltásokkal rendre az volt a baj, hogy az érintett emberek egy olyan, mozgólépcsőre szerelhető eszközzel juthattak le a mélybe, vagy onnan a felszínre, amelyekhez emberi erőt, segítséget kellett volna hívni. Ez a megoldás pedig egyrészt megalázó helyzetekbe sodorhatta volna a fogyatékos embereket, másrészt alkalmazásuk – főleg csúcsforgalom idején – feltarthatta volna a többi utast. Ezt az érdekképviselet sem fogadná el, hiszen az is előfordulhatna, hogy azok ellen hangolná a segítségre nem szoruló embereket, akiknek viszont nagyon nagy szükségük lenne rá. A BKV ezért a 3-as metró felújításának tervezésekor el is vetette ezt a megoldást. A legbiztonságosabb, egyben legkézenfekvőbb megoldásra, azaz liftek beépítésére mind a húsz állomáson, nincs fedezet. A jelenleg a beruházás a kormány által elfogadott 172 milliárd forintos költségvetése – amelyből 137,5 milliárdra szól az uniós forrásokra is számot tartó támogatási szerződés –, legfeljebb 12 állomás liftesítésével számol. Ezt toldhatja meg plusz egy felvonóval februári ülésén a Fővárosi Közgyűlés, de így is hét metrómegálló teljes körű akadálymentesítésének másfajta módját kell eldönteni. Egy-egy állomás liftekkel való felszerelése nagyjából egymilliárd forint körüli költséggel járna – becslések szerint.
– Már egyeztettünk a BKV szakembereivel, és például a finn főváros, Helsinki egyik metróállomásán alkalmazott felvonó, amelyet már a cseh fővárosban, Prágában is használnak, megfelelne Budapestnek is. A függőlegesen mozgó liftek helyett ez a mozgólépcsőkhöz hasonlóan ferde síkban közlekedne, s a kerekesszékesek ugyanúgy hívógomb megnyomásával használhatnák, mint a liftet. Ez a szállítási mód természetesen a babakocsisoknak vagy az arra rászoruló időseknek is rendelkezésére állna – mondta Kovács Ágnes, aki bízik abban, hogy szerdán délután vagy kora este már eredményekről tud beszámolni
Kilencnek hirdették, de ténylegesen csak hét párt kezdett el hétfőn reggel a Ferenciek terei aluljáróban aláírásokat gyűjteni az akadálymentesítésért, arra a kérdésre, amit a Kúria január 30-án hitelesített:
„Akarja-e Ön, hogy a 2017–2020 között történő budapesti M3-as metróvonal felújításával egyidejűleg valósuljon meg ezen metróvonal valamennyi megállójának teljes értékű akadálymentesítése, az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározottak szerint?”
– Tarlós István arrogáns, Budapest többet érdemel, és a fővárosiak ki is kikényszerítik a teljes akadálymentesítést – közölte a kezdeményező Horváth Csaba (MSZP), aki mellett egykori párttársa, a DK-s Gy. Németh Erzsébet, az Együtt politikusa, Pataki Márton, a Párbeszédé, Naszályi Márta, az MLP-s Szabadai Viktor, az LMP-s Csárdi Antal és a Momentum a Pest megyei Dabasból a fővárosba érkezett kerekesszékes politikusa, Galgóczi Péter is felszólalt. Ő kérdésünkre azt mondta: a mozgáskorlátozottak sokasága jár a fővárosba kezelésre, rehabilitációra, és ma már nem lehet luxus az akadálymentesítés.
A főpolgármester azonban felháborodott a szerinte semmin sem változtató népszavazási pártkampányon. – Horváth Csaba kezdeményezése valójában „amorális hecc” – háborgott lapunk megkeresésére a Tarlós István. Leszögezte: „Hónapok óta dolgozunk a teljes körű akadálymentesítésen, és a Fővárosi Közgyűlés formális döntése nélkül is elkötelezett a városvezetés ennek végig viteléért. Hét állomásról van szó, s egy ilyen műszaki berendezés és a beépítésének költsége ötödannyi, mint a lifté, amely az állomások 60 százalékában meglesz.” „Kétmilliárd forintot elkölt az MSZP és jó néhány zéró támogatottságú csatlósa valamire a város pénzéből, ami semmit nem jobbít, semmit nem változtat meg. Álkampány a mozgáskorlátozottakat felhasználva átlátszó választási célra, félrevezetve a járókelőket – közölte végül a főpolgármester a Magyar Nemzettel. Hozzátette: a kezdeményező szocialista politikus főpolgármester-helyettesi megbízatása idején a 2-es metró állomásainak csupán tíz százalékát akadálymentesítették, míg a jelenlegi városvezetés összességében száz százalékot teljesít.
Az aláírásgyűjtőknek egyébként március 6-án délután négy óráig kell leadniuk 138 ezer érvényes aláírást. Akkor elkezdődik a hitelesítési procedúra, és ha megvan az előírt aláírásmennyiség, számítások alapján legkorábban májusban lehetne népszavazás a 3-as metró akadálymentesítéséről.
Csakhogy a Ferenciek terén hétfő reggel vagy túl korán volt, vagy a megjelent ellenzéki pártok nem voltak eléggé vonzók az utazóközönség számára. A politikai standolók, az aktivisták a helyszínen legfeljebb csak egymás íveit írogatták alá. Érdeklődők, tollat ragadók nem özönlöttek a pártpultokhoz, ezért munkatársunk egy másik metrómegállóban, a Népligetnél tartott „terepszemlét”, ahol Volánbusz-végállomás is található. A pártok ezt az aluljárót egyelőre elkerülték. A megszólított járókelők közül főleg az idősebbek válaszoltak. – Nehezen tudok följönni a lépcsőn, mind a két térdem protézises, sokan szeretnénk itt liftet – mondta egy idős hölgy. Egy ugyancsak szépkorú pár férfi tagja megjegyezte: „ezzel a kérdéssel a média foglalkozik, nem mi. Nem tudunk beleadni egy fillért sem ” A fiatalok többnyire siettek, nem válaszoltak, vagy nemmel válaszoltak, hogy támogatják-e az ellenzéki kezdeményezést, de egy lány, aki láthatóan nehéz bőröndöt tolt, azt mondta, hogy „ilyenkor jó lenne a lift”. „A mozgáskorlátozottaknak is kell közlekedni” – vágta közbe egy asszony, míg egy másik így reagált: „Nem lenne rossz, de ha nincs, akkor nincs. Egy középkorú férfi szerint viszont nagyon is kellene az akadálymentesítés, már rég kellett volna, de most, hogy felújítják a metrót, itt az ideje. Végül munkatársunkat egy kismama „fogta munkára”, válasz helyett. Az aluljáróból ketten is kínszenvedésnek tűnt felvinni a csecsemő nélkül is súlyos, régi típusú babakocsit
