Érdekesen, a református egyház számára nem igazán hízelgően indítja interjúját az önmagát reformátusnak valló Lázár János Balog Zoltánnal. Kedélyesen megkérdezi, hogy van az, hogy egy református lelkész – „aki ráadásul a komolyabbik fajtából való a református lelkészek közül” – fideszes országgyűlési képviselő lesz.
A válaszból kiderül, honnan származik az örökség. Bethlen Gábortól indul a református közéletiség. A kommunizmusig ez meg is maradt, majd „a rendszerváltás kezdetén úgy éreztem, hiányzik ez a hang” – fogalmazott Balog Zoltán, hozzátéve, hogy Fidesz-szimpatizáns volt, de nem tag. „Tizenhat évig az előiskolákat jártam, Orbán Viktor mellett dolgozhattam, az nagyon jó előiskola.”
Mint kiderül, Orbán Viktor addig azt mondta: „Zoli, nem olyan rossz a helyzet, hogy te is politizálj.”
2006-ban azonban vissza kellett kérdeznie: „Csak nem ilyen rossz a helyzet?” „De igen!” – felelte a párt első embere.
„Az egyik oldalon ott van az az elképesztő mennyiségű, és bízom benne, hogy nem rossz minőségű munka, amelyet elvégeztünk – mondta Lázár Jánosnak az Emmi vezetője. – Mint Szókratész, minél többet tudok, annál jobban tudom, hogy mennyi mindent nem tudok. Most látszik csak igazán, mennyi tennivaló van még ennek az országnak az életében. Mondhatom azt, hogy jobban élünk, mint éltünk. Most már az következne, hogy szebben is éljünk.”
Balog még nem tudja, mi lesz vele 2018 után, „most a harcra kell koncentrálni, hogy mi lesz áprilisig”.
Szerinte minden embernek van megméretése a világban. „Szerintem elsősorban a családja, utána jönnek a legközelebbi barátai. Utána jön számomra, tulajdonképpen a barátok előtt, az egyházi közösség.”
Lázár kicsit ki is esett a riporter szerepéből, egy újabb kérdésébe beleszőtte önmagát is, a választással és a jelöltséggel kapcsolatban azt mondta:
„Belevágok, nem saját magam, nem a karrierem, hanem a cél miatt.”
Balog Zoltán szerint „bármennyire is szerényen és alázattal kel tekintenünk a teljesítményünkre, meg kell védenünk. Vannak, akik ezt nem akarják. Ma sokkal világosabban látható, milyen értékek állnak milyen értékekkel vagy értéktelenséggel szemben. Le lehet egyszerűsíteni: globalizmus vagy a saját identitásunknak a vállalása.”
Az interjúalany nem kevesebbet állít, mint hogy mindig keresi a másik pozíciójában a részigazságot.
„Két világ között kell választanunk, és soha nem volt ilyen világos, hogy mi az a két világ” – véli a humántárca vezetője. Szerinte csak öt-tíz éve látszik csak világosan,
hogy ha valaki azt mondja, nyitott társadalom, mindenki leborul előtte, és azt mondja, ez a legszebb dolog a világon, „pedig rá kell jönni, hogy micsoda nagy hülyeség ez. Hát attól függ, hogy mire nyitott és mi előtt zárt.”
Hangsúlyozta: védenünk kell, ami érték, és csak azt beengednünk, ami minket erősít. Itt kanyarodott rá a migránskérdésre: „Minden helynek megvan a lokalitása és az identitása. A lokalitás és az identitás nem választható el. Én a migránsokat nem gyűlölöm, én a migránsokat sajnálom. Mert megfosztják őket, és ők megfosztják magukat a lokalitásuktól. És nem lesznek boldogok egy másik világban, amely másik lokalitás és másik identitás.”
Úgy véli, egy fideszes jelöltnek össze kell kapcsolnia az egyéni boldogulást és a közjót: „Olyan országban szeretnénk élni – és ezt várnám el magunktól –, ahol megéri tisztességesnek lenni. Tisztességesen jobban előre lehet jutni, mint tisztességtelenül” – mondta ki a vége felé Balog Zoltán, Lázár János pedig megköszönte szépen az „instrukciókat”.
