LMP: Visszafelé sült el a bölcsődei reform, kevesebb lett a férőhely

Még mindig csak a gyerekek 16 százaléka fér hozzá a szolgáltatáshoz.

Összességében kevesebb lett a bölcsődei férőhelyek száma az elmúlt időszakban, és a magyar gyerekek mindössze 16 százaléka számára elérhető a szolgáltatás, miközben a dolgozók továbbra is alulfizetettek – ez derült ki Szél Bernadett (LMP) és Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnökének közös sajtótájékoztatóján, amit Budapesten a képviselőház előtt kellett megtartaniuk. Az Országgyűlés elnöke, Kövér László rendelkezése értelmében nem tarthatnak az országgyűlési irodaházban olyan sajtótájékoztatót, amelyen szakszervezeti vezető vesz részt. 

– Kikértük a KSH-tól az adatokat, és az derült ki, hogy a kormány bölcsődei reformja visszafelé sült el. Gyakorlatilag csökkent a bölcsődei helyek száma az országban. Riasztó az ellátatlan települések száma, ez a mutató is romlott az elmúlt időszakban – mondta el az LMP és az Új Kezdet miniszterelnök-jelöltje.

A férőhelyek csökkenésének Szűcs Viktória szerint az a magyarázata, hogy amikor a családi napköziket családi bölcsődévé kellett alakítani, ezt nem mindenki vállalta, ezért hiába jöttek létre új bölcsődei helyek, mégis csökkent összességében a férőhelyek és az ellátott gyerekek száma. 

– A bölcsődei dolgozók szerény és teljesen jogos béremelése 3 milliárd forintból megoldató lenne. Vannak politikusok, akik ezt bagatell összegnek tartják, hát adják csak oda a bölcsődei dolgozóknak – mondta Szél Bernadett. Pártja háromszorosára emelné a pályakezdők bérét, mert több százan hiányoznak a rendszerből. A technikai és adminisztratív dolgozók bérét is rendeznék. – Túlórapótlékot biztosítanánk az önkormányzatok számára, mert a szülők számára napi stresszt jelent, hogy odaérnek-e időben a gyermekért. Támogatjuk a rugalmas megoldásokat, így a családi napköziket és azt is, hogy az egyszülős családok olyan utalványokat kapjanak, amellyel bébiszitter-szolgáltatást tudnak igénybe venni – ígérte Szél.

Szűcs Viktória arról is beszélt: a dolgozók jellemzően negyven feletti nők, és az extrém fizikai terhelés miatt – egy munkanapon egy bölcsődei gondozó egy autó súlyát mozgatja meg – sokuk küzd csont- és vázizomrendszeri betegségekkel, ám a rekreációs lehetőségekhez, például a gyógyfürdőhöz való hozzáférésre gyakran nincs lehetőség.

Szűcs Viktória szerint az ápolási-gondozási tevékenységek megbecsültsége máig nem változott, pedig közgazdászok mutatták ki, mennyire fontos a gondozási gazdaságba való befektetés. – A kutatások szerint a gondozásba történő, a GDP 2 százalékának megfelelő befektetés sokkal több hasznot termel, mint ha ezt az építőiparba invesztálnák. A fejlesztés közvetve és közvetlenül is munkahelyeket teremtene, mert a szülők vissza tudnak térni a munkába, és a gondozás maga is munkaerőigényt támaszt – mondta el a szakszervezeti vezető. 

Az Európai Tanács 2002-ben fogalmazta meg a barcelonai célkitűzéseket annak érdekében, hogy a tagállamok felszámolják a nők munkaerő-piaci részvételét akadályozó tényezőket. A helyi igényeket is figyelembe véve a három év alatti gyermekek legalább 33 százaléka számára kellett volna gyermekgondozási ellátást nyújtani 2010-ig, ám Magyarországon 2018-ban még mindig csak 16 százalékuk számára elérhető a szolgáltatás. 

A Hír TV kérdésére Szél Bernadett azt is elmondta: törvényjavaslatot nyújtana be annak érdekében, hogy a politikusok ne kampányolhassanak az iskolában. – Az ombudsman állásfoglalását kértem arról, tűrnünk kell-e, hogy gyermeknevelésre hivatott intézményekben zaklatják a politikusok a gyerekeket. Törvényjavaslatot nyújtok be annak érdekében, hogy ne lehessen visszaélni a gyerekek helyzetével. A politikusoknak önmegtartóztatást kellene gyakorolni, de a magyar politikusoknak ez láthatóan nem sikerül. Normális országban nem lenne szükség ilyen törvényjavaslatra – vélte a politikus.