Olasz kapcsolata volt Farkas Helga elrablójának

A volt nyomozó szerint Csapó Józsefet a börtönben is látogatta külföldi bűntársa.

Egy olasz férfi látogatta rendszeresen a börtönben a Farkas Helga 1991-es elrablása miatt tízéves szabadságvesztésre ítélt Csapó Józsefet. Aki – az ügy egykori nyomozója szerint – annak az olasz maffiacsoportnak a tagja, amelyik meggyilkolta a fiatal lányt. A kapcsolatot Csapó egyik levele bizonyítja, amelynek hiteles másolata az emberrablási ügy egykori nyomozójának, Palatinus Gábornak a birtokába került. „Most volt beszélőm a napokban, mivel az olasz haverom nem tud most Magyarországra jönni, beküldte a feleségét” – olvasható a levélben, amely az ezredforduló után nem sokkal íródott. A levél bővebb tartalmáról Palatinus kérésére nem számolhatunk be, mivel azzal a nyugállományú nyomozó az informátorainak okozna nehézségeket. Ám lapunk is meggyőződött róla: egyértelmű, hogy Csapónak olyan olasz kapcsolatai voltak, amelyeknek közük van Farkas Helga elrablásához. Ez a tény hajdan elkerülte a börtönelhárítás figyelmét is.

A Magyar Nemzet tavaly novemberben számolt be róla, hogy Dél-Olaszországban rábukkantak arra a férfira, akinek tenyérlenyomata azonos azzal, amelyet 26 évvel ezelőtt találtak a nyomtalanul eltűnt Farkas Helga – bűntény után megkerült – autójának visszapillantó tükrén. Ezt Palatinus Gábor állította lapunknak, aki több mint két évtizede gyűjti az információkat és a dokumentumokat a máig megoldatlan emberrablási ügyben, hogy bizonyítsa feltevését: Farkas Helga elrablását és feltételezett meggyilkolását az olasz maffia mint bűnügyi alapú terrorszervezet hajtotta végre magyar segítséggel. Palatinus koncepciója szerint Csapó József és bűntársa, Juhász Benedek a szervezett bűnözésre jellemző konspirációval vett részt Farkas Helga elrablásában.

Két tömörülés volt: a lány apjával, Farkas Imrével telefonon kommunikáló csoport, azaz Csapó és Juhász, valamint a túszejtő-túsztartó, vagyis az olaszok által vezetett banda, akik Budapesten tartották fogva a fiatal lányt. Maga a nemzetköziség, de a két csoportra jellemző koordináció is az olasz maffiák egyik jellegzetes elkövetési módszere. Ezt a forgatókönyvet a magyar rendőrség hivatalosan sohasem kezelte reális lehetőségként.

Az exnyomozó szerint Csapó Németországban került kapcsolatba azzal az olasz férfival, aki az emberrablást szervezte és irányította. Róla az eredményes nyomozás érdekében Palatinus annyit árult el, hogy vezetékneve kezdőbetűje Z. Az olasz bűnszervezetek az 1990-es években Németországban pénzmosás céljából számos vendéglátóhelyet működtettek. Csapó 1989-es Münchenbe való érkezése után egy ilyen vendéglátóhely, a Portofino közelében lakott, amit későbbi vallomásában Juhász Benedek is megnevezett. Juhász egy konspirált meghallgatása során a nyomozó hatóságnak arról is beszélt, hogy Csapó egy nemzetközi, BMW-k ellopására specializálódott bűnbanda környezetébe került. Csapót az olasz maffia külföldi kapcsolataként Z. beszervezte, és olaszul is tanította.

A volt gyilkossági nyomozó szerint Z. lehet a kulcs ahhoz, hogy 1991-ben Csapó és Juhász miért éppen az észak-olaszországi Trieszt városába vitte az emberrabláshoz Magyarországon használt, BZC-238 forgalmi rendszámú, fehér BMW-t, majd miért vártak ott másfél napot addig, míg az autót sikerült eltüntetni. 1991-ben, Farkas Helga elrablása előtt egy hónappal a német rendőrség házkutatást tartott a már említett autótolvaj-banda után nyomozva, és rábukkant egy forgalmi engedély fénymásolatára, amely, még korábbi rendszáma alapján, arra a bizonyos fehér BMW-re szólt. A vélhetően lopott BMW hamis magyar rendszámmal Juhász Benedek feleségének nevén szerepelt. Ez volt az az autó, amellyel a szemtanúk és a gyanú szerint Farkas Helga piros Mazdáját követték, és amelyben elrablói utaztak. A jármű az egyetlen tárgyi bizonyítéknak alkalmas eszköz volt az ügyben.

Farkas Helga elrablása után 20 nappal, 1991. július 17-én Csapó és Juhász autóval átlépett az osztrák határon, és Münchenbe hajtott. Pedig ekkor már 17 napja figyelte őket egy speciális rendőri egység mint az emberrablás lehetséges gyanúsítottjait. Ám július 17-én a megfigyelők azt az érthetetlen utasítást kapták, hogy ne kövessék tovább a férfiakat. Münchenbe érve Csapó átszállt az emberrablás során használt, rejtélyes módon már előzőleg Németországba érkezett, fehér BMW-be. Csapó az autóval pihenés nélkül Triesztbe hajtott, Juhász pedig követte őt az utazásukhoz eddig használt kocsival. Triesztben meg kellett várniuk Z.-t, aki Dél-Olaszországból indult el, hogy segítsen a fehér BMW eltüntetésében. A tengerparton hagyott BMW ezután nyomtalanul felszívódott, Csapó pedig a Palatinus birtokában lévő rendőrségi dokumentum másolata szerint jelentette az autó ellopását az olasz hatóságoknak.

Négy kérdéssel fordultunk a bizonyítékok alapján az Országos Rendőr-főkapitánysághoz: 1991 óta bármikor is felvette-e a magyar rendőrség a kapcsolatot az olasz hatóságokkal Farkas Helga elrablása kapcsán; van-e információjuk arról, hogy egy olasz állampolgár látogatta rendszeresen a börtönben Csapót; foglalkoztak-e Csapó nemzetközi bűnözői kapcsolataival; illetve milyen eredményre jutott az 1991 szeptemberében Münchenbe érkezett magyar nyomozócsoport, amely a Farkas-ügy német vonatkozásait vizsgálta? Lapzártánkig egy kérdésre sem kaptunk választ. Palatinus Gábor lapunknak elmondta, a közeljövőben a sajtó és a nyilvánosság segítségét fogja kérni egy részletesebb tájékoztató keretében. Hozzátette, elkövetői körökben komoly mozgás tapasztalható a több mint negyedszázados ügyben.